A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-20 / 29. szám
VILÁGABLAK 120 MILLIÓ ÉVES VIRÁG A Yale Egyetem kutatói szerint a képünkön látható ősmaradvány, amelyet eddig páfránynak véltek, egy olyan virágé, amely 120 millió évvel ezelőtt, tehát az eddig ismert legrégibb virágnál 5 millió évvel régebben élt. HÁTFÁJÁS ÉS MUNKA Donald Grieve professzor biomechanikai laboratóriuma a londoni orvostudományi egyetem ingyenkórházában egy AZ ORVOS VÁLASZOL Villámveszély „Nemcsak emberek, hanem állatok közt is vannak, akik (amelyek) félnek a villámtól meg a mennydörgéstől, pedig ritkaságszámba megy, hogy valakinek saját környezetéből közvetlen élményei vannak," írja L B„ r.-i olvasónk. „Valóban oly veszéllyel jár-e a villámlás, mint azt egyesek mondják, s ha igen, hogyan védekezzünk ellene ?" Tragikus kimenetelű eseteket az emberek inkább hallomásból ismernek vagy a sajtóban elvétve közölt hírekből. Egyes helyeken, némely embercsoportban vagy családban hagyományos e meteorológiai jelenségtől és következményeitől való félelem. Az emberek sok mindent megéltek már, láttak villámsújtotta fát, égő házat vagy szalmakazlat, amelyet villám gyújtott fel és bizony láthattak embert is, akinek villámcsapás oltotta ki életét. Bármilyen eredetű a félelem vagy aggodalom, indokolt az óvatosság. A villámcsapást elkerülendő nem a félelmet kell táplálni, hanem az óvintézkedések megismertetésére. őrült tudós álmához hasonlít. Mindenféle bonyolult, ágas-bogas szerkentyűvel van tele, amely számítógépekhez csatlakozik: mindezt Grieve és egyik kollégája, dr. Stephen Pheasant találta fel. Ezek a valószínűtlen külsejű találmányok mind azt a célt szolgálják, hogy szigorú laboratóriumi körülmények között vizsgálják a különféle tehernek és feszültségnek az emberi - csontrendszerre kifejtett hatását. A gépek gyakorlati alkalmazása révén korlátozni szándékoznak a munkával együtt járó betegségeket, különösen pedig a bénító hátfájás egyre súlyosabb problémáján akarnak segíteni. „A terjedő automatizálás ellenére az iparban ma ugyanannyi az üzemi baleset, mint a második világháború előtt — érvel Grieve. — A hátfájás miatt mulasztott munkanapok száma pedig a legutóbbi tíz évben a kétszeresére nőtt. Sokan úgy vélik, hogy a nehéz terhek emelése okozza a hátfájást. Holott a legtöbb modern munkakörrel nem jár együtt terhek emelése. A másik tényező, amely figyelmet érdemel: a nők körében gyorsabban terjed a hátfájás, mint a férfiak között. Ezért úgy véljük, hogy a főként nők végezte munkák okozzák a hátfájás mai nagy elterjedését. Pheasant, aki ergonómus, bizonyos benne, hogy az ülőmunka és a Tiáztartás nagyobb kárt okoz a hátnak, mint ha valaki építkezésen téglahordó. „Sokan hajlamosak úgy vélni, hogyha egész nap csak ülnek, akkor nem veszik igénybe a hátukat — fejti ki. — Holott az ülőmunka valójában nagy igénybevételt, túlterhelést idéz elő a gerinc számára. Aki például állandóan egyforma testhelyzetben lefelé néz egy mikroszkóp lencséjébe, az egész idő alatt túlságosan igénybe veszi az izmait, hogy fenntartsa ezt az erőszakolt testtartást. Eközben megváltozik a véráramlás, a gerinc vérellátása akadozni kezd, és fájdalom jelentkezik. Bizonyos idő elteltével az ülőmunkát végző ember kínzó fájdalmat fog érezni. Később ez a fájdalom napközben egyre korábban kezdődik, és végül annyira súlyos lesz, hogy az éjszakai álmot is zavarja. Laboratóriumunkban megállapítottuk, hogy az állandó igénybevétel hatása hálmazottan jelentkezik és szörnyű hátfájást okozhat." Jóllehet a vizsgálatok kimutatták, hogy a hátfájás 80 százalékban a munkával függ össze, Pheasant szerint az átlagos otthon sem kockázatmentes ebből a szempontból. „A modern bútoroknál a legfontosabb a stílus — vallja Grieve. — A dolog iróniája pedig az, hogy már 300 éve mindent tudunk a jó szék készítésének módjáról." Pheasant szerint: „Az irodákban és a gyárakban el lehetne kerülni mindenféle hátfájást, ha mindegyik ülő dolgozónak megfelelő lábtámasza volna. Ez azt jelenti, hogy az irodai székeket úgy lehessen beállítani, hogy megfelelő támasztékot nyújtsanak a rajta ülő hátának. Óránként ötperces munkaszünetet javasolunk, hogy az összenyomott izmok ezalatt visszakerüljenek a normális állapotba. Sok számítógéppel dolgozót teljesen leköt a munkája. Ezért a következő utasítás beprogramozását javasoljuk: Most tartson rövid szünetet, s ez körülbelül 40 percként megjelenne a képernyőn. ADATOK A FÖLDRŐL A sárteke, amelyen élünk, voltaképp nem is gömbölyű. A sarkok távolsága 42—77 kilométerrel kevesebb, mint az átmérő hossza az egyenlítőnél. Tehát a Föld szferoid alakú, egyenlítői kerülete 40 075,03 km, sarki kerülete pedig 40 007,89 kilométer. LnJ TUDOMÁNY TECHNIKA Földünk tömege 5 796 trillió tonna. Súlya évről évre mintegy 30 ezer tonna rárakódott kozmikus porral gyarapszik. A civilizált országoktól legtávolabb eső lakott terület a Tristan da Cunhasziget az Atlanti-óceán déli részén. Ez a portugál gyarmat 98 négyzetkilométer területű, és a legközelebbi kontinenstől 2 735 kilométerre van. A Föld legnagyobb szigetvilága Indonézia. Több mint 13 ezer szigetből áll, ezek 5 600 kilométer hosszúságú Ívben szétszóródva húzódnak Délkelet-Ázsiában. A Föld középpontjától mérve bolygónk legmagasabb pontja nem a Csomolungma (8 847 méter), hanem egy kialudt tűzhányó, az ecuadori Chimborazo csupán 6 272 méter magas csúcsa. Azelőtt sok vita folyt arról, hogy melyik a Föld leghosszabb folyója. Ez érthető is, hiszen az Amazonas valódi forrását csupán 1935-ben találták meg. Akkor állapították meg azt is, hogy ez a folyam 6 480 kilométer hosszú. Így derült ki, hoy a folyók királya: a 6 671 kilométer hosszú Nílus. A világ legrövidebb folyója viszont a D, illetve a D River, az amerikai Oregon államban. Egy kis tóból4 ered és a Csendes-óceánba ömlik; eközben mindössze 134 métert tesz meg. Földünk legnagyobb sivataga a 8,4 millió négyzetkilométer területű Szahara. A legnagyobb homokhegyek is itt vannak, hosszúságuk eléri az öt kilométert, és magasságuk meghaladja a 400 métert. * a védekezés módjára kell megtanítanunk az embereket. Mindenkinek tudnia kell, melyek a biztonságosabbnak számitó helyek, ahol a villámcsapás veszélyét csökkentő környezethatások érvényesülnek. Ilyennek számit például az erdőben épült ház, amennyiben a fák az épületnél magasabbak és villámbiztos távolságban állnak tőle. Ezt az értéket 10 m-ben szokták meghatározni. Villámveszélyes helyzet az is, ha a ház sik területen épült, nem veszik körül nagyobb fák vagy magasabb épületek. De vízzel kapcsolatos veszélytényezöket is tekintetbe kell vennünk, pl. ha a háztelek sík, száraz területen, a vízfolyástól csak 5—8 méternyire van, stb. A villámvédelem jól bevált eszköze a villámhárító. A villámhárító felszerelését vizsgázott szakemberre kell bízni, aki ismeri és betartja a kötelező szabvány műszaki követelményeit. Aki kirándulást, gyalogos vagy kerékpáros túrát tervez és szervez, már ily általános alapismeretekből is maga szabhatja meg a megfelelő óvintézkedéseket. Nyári, kora őszi időben érdemes figyelemmel kisérni a rádió és a tévé meteorológiai előrejelzéseit. Nem kell megijedni, ha viharos időjárást jósolnak. Mindenesetre fel kell készülni arra. hogy hűvösebb lesz a levegő, nedvesebb a terep (megázhatunk, átfázhatunk, megbetegedhetünk). Mindig ésszerű, ha nem egymagunkban, hanem párosán vagy csoportosan járjuk a természetet s ha olyan utat választunk, ahol könnyen elérhető a hegyi vagy erdei menedékház, valamely település. Mindez vihar esetén nemcsak a résztvevők kölcsönös megnyugtatása, hanem szükség esetén, veszélyhelyzetben a segélynyújtás szempontjából is rendkívül fontos. A mennydörgéstől nem kell félni, hiszen csak a villámlást követő zajeffektus, amely már ártalmatlan. A villámcsapás a veszélyes, és noha drámainak tűnik már a puszta feltételezés is, szólni kell arról, hogy mi történik, ha emberbe csap a villám. A villámcsapás pillanatában a szervezetbe néhány millió volt értékű elektromos feszültség és több százezer amper fejti ki hatását. Ennek következtében a sérült eszméletét veszti, nagyfokú égési sérülést szenved és gyakorlatilag leáll a légzés és a szívműködés. Akkor van remény, hogy túléli ezt a súlyos balesetet, ha van a közelében valaki, aki önmagában vagy társával azonnal nekilát a szükséges műveleteknek. Ilyen esetben a tüdőből tüdőbe légzéssel kombinált ún. kardiopulmonális reszuszcitálást. magyarországi szaknyelven reanimálást kell alkalmazni. Ezt a módszert elméletben mindenki elsajátíthatja, de ahhoz, hogy az életmentés sikeres legyen, hozzáértő személy irányításával, kisebb csoportokban, kirándulás alkalmával, de otthon a családban is, gyakorolni kellene. Visszatérve a villámcsapás sérültjének ellátásához, a közvetlen halálveszély miatt eltekintünk az égési sérüléstől és kizárólag az életfontosságú szervek működésének helyreállításán fáradozunk. Ha valaki egymagában nyújt segítséget, a levegőt két-háromszor gyors egymásutánban befújja a sérült tüdejébe, majd tenyerével tizenötször gyakorol nyomást a szegycsont alsó harmadára, ezután folytatólag s felváltva következik két befúvás, tizenöt nyomás. Ha ketten vannak a segélynyújtók, az egyik a befúvást végzi, a másik a külső szívmasszázst; ily esetben lehetővé válik, hogy egy befúvás után a mellcsont ötszöri lenyomása következzék. Az életrekeltés fárasztó műveleteit a szívműködés és a légzés teljes helyreállításáig kell folytatni, a kórházba szállítás alatt, mentőkocsiban is. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 16
