A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-28 / 52. szám
•I SZÁMKIVETETTEK II. Görföl Jenő: BESZÉLGETÉS NAGYFÖDÉMESSEL Vörös Attila: JÓ MUNKÁT, SORSVIRÁG! Koncsol László: HALÁLOS KARDPÁRBAJ KISFALUDON Zs. Nagy Lajos: ŐRTORONY Fehérváry Magda: ISTVÁNOK ÉS JÁNOSOK KÖSZÖNTÉSE A MÚLTBAN Kiss László: AIDS-KÖRkÉP 1991 JANUÁR Lapzárta: 1990. XII. 4. Címlapunkon és a 24. oldalon Král S. Klára kollázsa A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwald ovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p., Košice Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, . inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. v-, - Beszélne a dékánhelyettesi „ ). posztról? U Lr - Ez a beosztás a magyar tanító- és tanárképzés Nyitrára helyezése óta megvan. Gyakorlatilag a magyar tagozat dékánhelyetteséről volt szó. bár jogilag a magyar tagozat soha nem létezett. Ettől az ellentmondástól eltekintve sajátos nemzetiségi vonatkozású ügyekben ez a dékánhelyettes volt hivatott intézkedni, eljárni. 1974-től, a magyar tanárképzés felszámolásának időpontjától, amikor a sajátos problémákat már helyi szinten sem ismerték el teljesen, ez a dékánhelyettes sok más feladatot is ellátott. Ettől függetlenül azokban a nagyon szorongatott, szerencsére már a múltban levő időben mégis jó volt, hogy magyar nemzetiségű dékánhelyettese volt a főiskolának. Nem sokat tehetett, igaz, a magyar pedagógusképzésért, nem kapott teret ehhez a munkához, és a szigorú pártfegyelem is bénítólag hatott tevékenységére. Ezt is el kell mondani akkor, amikor bizonyos elégedetlenségünket fejeztük ki abban az időben munkáját illetően. A november 17-i forradalom után mindnyájan nagyon reméltük, hogy megváltoznak a múltban meglévő állapotok, s nagyobb hatáskört s több megértést eredményeznek a főiskola vezetésétől. Reményeink többé-kevésbé valóra is váltak, a régi-új dékán maximális megértést tanúsít, és támogatja a magyar dékánhelyettes tevékenységét, amely a magyar tagozatot ért múltbeli deformációk megszüntetésére irányul. Számomra tehát ez a poszt elsősorban szolgálatot jelent. Szolgálni szeretném a magyar pedagógusképzés és ezáltal az egész magyar nemzetiség ügyét. Kezdettől azon munkálkodom, hogy minél gyorsabban, és az erre a célra legmegfelelőbb helyen kiépítsünk egy közép-európai szintű, színvonalas magyar pedagógusképzést. Pl - Vannak már ennek érzékelhető eredményei? Li I—I* - A gazdaság és a társadalom különböző területein sem beszélhetünk még észrevehető eredményekről és fejlődésről. Az elképzelésünk szerinti magyar pedagógusképzés megteremtése még évekig elhúzódhat, hiszen gazdasági megalapozásán túl európai műveltségű oktatógárda kialakítására van szükség. Kész tanárok vagy kész magas szakmai szintű tanárok munkába állítása, vagy a fiatal, tehetséges tanárok ilyenné nevelése alapvetően fontos. Az előbbiekre nagyobb számban nem nagyon számíthatunk, az utóbbiak felnevelése viszont sehol a világon nem megy egyik napról a másikra. Az eredmények tehát nem látványosak, de azt hiszem, hogy a pedagógusképzésünket közelebbről ismerők előtt észlelhetők. Növekedett a hallgatók száma, húsz tanárt felvettünk, akikkel a hallgatók túlnyomó többsége elégedett. A teljes mértékű anyanyelvi oktatás elismertetéséhez és távlati céljaink eléréséhez szükséges alapok lerakása is megtörtént. Ezek az eredmények a múltból ránk maradt és még nem kinőtt körülmények között óriási szellemi és fizikai erőfeszítésekbe kerültek, s úgy látjuk, hogy reményeink biztatóak a továbblépést illetően. Cd- Érzékeltetné még jobban a november 17-e előtti és utáni különbséget?- Amint már utaltam rá, november 17- e előtt szinte minden kérdésben a párthivatalnokok döntöttek, és gátat vetettek valamennyi alulról jövő kezdeményezésünknek. 1974-ben gyakorlatilag megszüntették Nyitrán a magyar tanárképzést, egy-két szlovákkal és orosszal párosított szak kivételével mindent szlovákul oktattak. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek első felében Helsinki, a kelet-európai szocialista országokban kialakult emberjogi és polgári mozgalmak, s nem utolsósorban a magyar Beszélgetés LÁSZLÓ BÉLA docenssel, a nyitrai Tanárképző Főiskola dékánhelyettesével nemzeti kisebbség jogvédő bizottsága munkájának hatására mutatóba, formálisan nyitottak imitt-amott tanárképző szakokat, de csak nagyon kis hallgatói létszámmal. Az itt végzett hallgatók lényegében nem jelentettek túl nagy segítséget nemzetiségi iskoláink számára. Ami ebben az időben további lényeges visszalépés volt, hogy minimálisra csökkent a magyarul is előadni tudó tanárok száma, hiszen a tantárgyak zömét szlovákul oktatták. A magyar pedagógusképzés viszszaállitását szorgalmazó követeléseink és fellépéseink ismételten meg nem értésbe és ellenállásba ütköztek. Emlékezzünk csak a hetvenkilences és a nyolcvannégyes esztendő ismert próbálkozásaira, amikor alapiskoláink oktatási nyelvének megváltoztatását akarták ránk kényszeríteni. A pártállam intézkedései ekkor egyértelműen a nemzetiségi iskolarendszer teljes felszámolását célozták meg. Ilyen helyzetben a csekély számú tanárképzés csupán porhintés volt a világ szemébe. Világossá vált számunkra, hogy javulást csak egy politikai struktúraváltozás hozhat. Ezért november 17-e után nagyon határozottan és egyértelműen egy új, demokratikus rendszerért szálltunk síkra. Most már az államhatalom felülről nem akadályozza a magyar pedagógusképzés fejlesztését. Amire viszont számítani lehetett, és számítottunk is rá, hogy a demokrácia velejárójaként helyi szinten még mindig mások döntenek a mi sajátos ügyeinkben is, s ez tulajdonképpen egy másfajta ellenállás! A már említett céljaink eléréséhez az szükségeltetik. hogy a magyar pedagógusképzéssel kapcsolatos döntéseket csak mi. az ezért felelősséget is vállalók hozhassuk meg. S ez iskolánk belső szerkezeti változása nélkül nehezen valósítható meg. Az elmúlt 15 évben a magyar tagozat tanítókóp-5 kitorsfy zói szakára átlagosan 20 hallgatót vettünk fel, a tanárképzői szakra még ennyit sem. Volt év, amikor felvettünk öt vagy tizenöt hallgatót. A létszám mindig jóval húsz alatt volt. Most pedig a levelező tagozatos hallgatókkal együtt 180 hallgatónk van az első évfolyamban. Ez a 180 diák a magyar tagozat szakjain folytatja tanulmányát, számukra a képzést teljes mértékben anyanyelven szeretnénk biztosítani. Ennek egyetlen akadálya jelenleg a magyar oktatók hiánya. p. - Amikor a komáromi Jókai jT'j. Egyetemről folyt élénk vita, az il- Lí U* letékesek azt mondták, hogy Nyitrán építik ki a teljes magyar pedagógiai kart. Épül, vagy már más az elképzelés? És Nyitra adottsága megfelel-e a teljes magyar képzésnek?- A forradalom utáni felszabadult légkörben sok jóhiszemű kijelentés hangzott el, a realitások azonban mások. A magyar pedagógusképzés kiépítése és egy komáromi egyetem megalakítása nem ugyanaz. Főiskolánk magyar hallgatói és pedagógusai már márciusban kinyilvánították, hogy a magyar pedagógusképzéshez Komáromban a feltételek minden tekintetben jobbak. Nyitrán az önálló kar kiépítése ma már, az új főiskolás törvény vetületében, nem egyértelműen a minisztérium és más központi szerv döntési hatáskörébe esik. Ez persze nem jelenti azt, hogy esetleg egy leendő nyitrai egyetem keretén belül egy magyar kar létrehozását érdemben nem tudnák elősegíteni. Jelenleg a pedagógiai karnak egyéb karai nem lehetnek. Sok minden attól függ, hogyan alakulnak a dolgok. Mindenesetre a magyar nemzeti kisebbség művelődése szempontjából óriási előrelépés lenne, ha a nyitrai átnevezett és átszervezett főiskolának egy önálló magyar kara lehetne. A törvények ebben az esetben azt sem akadályoznák, hogy egy ilyen kar másutt működjön. mint a főiskola. Tehát a kar vagy más formában az autonóm magyar pedagógusképzés megteremtése, úgy hiszem, nagy mértékben rajtunk is múlik, hogyan tudjuk érvekkel és főleg eredményekkel meggyőzni az illetékeseket. , , - Szólna még a következő évben JT'i. nyitandó szakokról és elképzelé- LiU* seikről?- Iskolánk vezetősége az elmúlt hetekben alakította ki a jövő évben nyitandó szakokat, szakpárosításokat. Az ehhez szükséges pedagógusigény kielégítése egyelőre még várat magára. A tanítóképző szakon kívül a következő szakok nyitásához járult hozzá: magyar-zene, magyar-szlovák, angoltestnevelés, német-testnevelés, matematika-fizika, matematika-földrajz, biológiakémia. Szerettünk volna további szakpárosításokat is, de sajnos, az előbb említett helyi akadályok, egyes tanszékvezetők ellenállása egyáltalán a magyar szakok nyitásával szemben, lehetetlenné tették ezt. Kemény vitákra és összecsapásokra került sor. S ami koncepciós elgondolásainkat illeti, a szerkezeti változtatásokkal együtt most van kialakulóban. A következő tárgyalások és viták döntik majd el, mennyit tudunk megvalósítani belőle. Mindenesetre szeretnénk elérni, hogy a magyar iskolákat érintő kérdésekben mi dönthessünk. Az új felsőoktatási törvény alapján minden főiskolán új végrehajtó és irányító szervek születnek, és ennek függvényeként igyekszünk a magyar pedagógusképzést a lehető legésszerűbben megszervezni. MÁCS JÓZSEF 2