A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-14 / 50. szám
(Aquila chrysaetos) Mint mondani szokás, a szirti sas a madarak címeres királya. Ezt már 1702-ben Miskolczi Gáspár a Lőcsén kiadott „Egy jeles Vad-Kert . cimü hires munkájában megállapította, hozzátéve, hogy egyben a merészség, bátorság, előkelőség mintaképe. A jókora lúd nagyságú madár színe sötétbarna. Feje és tarkója világosabb, rozsdaszínü. Farkcsíkja fekete. Jellemzőek a hosszú, széles szárnyak vegén széttáruló hegyes evezőtől lak Röpte lassú és úszó. Mindig élményszamba megy, ha a Kárpátokat járva megpillantunk egy igazi szirti sast, ahogy a magasban fenn a légtérben lassan meltóságteljesen szárnyait meg sem mozdítva kering. A préda elfogásakor a szirti sas szárnyait egyszerűen behúzza s teste súlyánál fogva zuhan ala. Alkata főleg a közepes testnagyságú emlősök fogására alkalmas. Rendkívül erős és fejlett láb- # szerkezete van. Comb es lábszarizmai nagyon erősek, úgyszintén lábujjai, „markolói" és karmai fejlettek. A szirti sas elterjedése bolygónk egyharmadára a holarktikumra érvényes. Kiterjed egyaránt Eurázsiára és Észak-Amerikara. E roppant területen találunk országnyi részeket, ahol már kipusztult. Ott, ahol a természetvédelem hatásos eredményeket ért el a szirtisas-populáció újra emelkedő tendenciát mutat. Ez vonatkozik Szlovákiára is, ahol az 1988-ban kiadott „vörös könyv" szerint 30—35 szirti sas pár költése feltételezhető. Az ivaréretlen példányok 5—6 évig kóbor életet élnek, s a teleket leginkább az Alföldön töltik. Amúgy állandó madarak, élőhelyüket a bércek, sziklak birodalma alkotja. A kiválasztott fészkelökörzethez rendkívüli módon ragaszkodnak. Az örök időkre kötött házasság csak az elettárs elpusztulása eseten változik. A költópárnak két-három váltófészke is van. Mindig a legalkalmasabbat választják ki. Ezek jobbara sziklapárkányokon, bozzáferhetetlen helyeken vannak, ritkán fán. A meglehetősen nagy 2—2,5 m átmérőjű fészket zöld gallyakkal díszítik. Mellékelt fényképünk egy fán fészkelő szirti sas otthonát ábrázolja. Hogy hol van a fészkük, azt nem áruljuk el A ritka és veszélyeztetett madarak k oltóhelyeit hétpecsétes titokként kezeljük, s ha kell, azokat önkéntes alapon éjjelnappal őrizzük. A tojó április elején mar a 2 zóldesfeher alapszinű barnásán foltozott tojáson kotlik. A 45 nap után kikelő fiókák meglehetősen esetlenek, ezért a szülök a fiókagondozás kezdetén felváltva őrködnek. A neveles eltart augusztus derekáig, majd következik a vadászati tudományok elsajátítása. A tananyag az apró pocoktól a zergegidáig terjed. A táplálékszerzés a nagytestű sasoknál komoly izomerőt igényel. Ezzel lehet kapcsolatba hozni a szirti sas teherbírását is. Ez sokakat izgat, főleg az úgynevezett gyermekrablásokkal kapcsolatban, melyek az igazat megvallva svájci, illetve alpesi legendákon alapulnak Seton angol ornitológus utánajárt annak, hogy mekkora súlyt képes ez a madár elvinni. A legfelső határul a 7 kg-ot állapította meg, ami a kifejlett nyúl, vagy havasi mormota tömegének felel meg. Táplálékát a szirti sas a fenti fajokon kívül kisebb emlősökkel bővíti, főleg azok elszaporodása esetén (pockok, ürgék, hörcsögök). Mint kuriózum megemlíthető Bethlenfalvy Ernő neves Tátra-kutató megfigyelése 1952-ből, aki a Bélái Havasokban miután egy furcsán viselkedő, a talajon ülő es köveket forgató szirti sast becserkészett, megállapította, hogy bizony az ott történetesen hangyabábokkal táplálkozott. A nagytestű impozáns madárra sok veszedelem leselkedik Mióta javult a vadasz etika, számuk lassan emelkedik. Szigorúan védett! STOLLMANISI AIMDRAS Fotó Štefan Danko