A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-12-14 / 50. szám

— A színpadon nagy nevettetőnek is­merjük, de ha egy kíváncsi kamerán keresztül benézhetnénk az otthonába, milyen meglepetések várnának ránk ? — Azt hiszem semmilyenek, hiszen én otthon is pontosan olyan vagyok, mint a színpadon. Gyakran kérdezik az élettár­samtól Urbán Erikától, hogy a Laci mi­lyen ember odahaza. Ö sem tud mást válaszolni. Nekem nagyon jó természe­tem van, s rendkívül optimista vagyok.-' — Jó természete másnak is van, de azért időként elkapják a mániái... — Sokáig a mozi volt az egyetlen mániám, minden filmet, még a rossza­kat is megnéztem. Volt idő, amikor minden délután egy pesti moziban ücsörögtem. Amióta lehetőség nyílik a műholdas adások vételére, hát én is csináltattam magamnak egy Astra ve­vőt, így éjjel-nappal „dolgozik" a televí­zióm. Kedvenc időtöltésem még a rejt­vényfejtés. Ha csak egy kicsit is ki akarok kapcsolódni, nekiülök, s minden rejtvényt megfejtek. — Miközben otthon rejtvényt fejteget, az idén munkahelyén befejezte a nagy Kabos Show sorozatát, mely hat évadot ért meg. Most a Szexbogyó című darab­ban alakít, de újabb priemierre is készül. A munka tehát itt van a nyakán, mikor marad ideje az előbb említett „mániák­ra"? — Az idei nyaram volt az első, ami­kor nem vállaltam fellépéseket. Az em­berek sokszor megkérdezik tőlem, hol töltöm a szabadságomat, a nyaramat. Én azt válaszolom: otthon. Egy nagyon kellemes helyen lakom Budán, itt a legjobb, nem szeretem a szállodákat meg a nyaralóhelyeket. Remélem, nem hangzik nagyképűen, de én már bejár­tam Tolnát, Baranyát, ahogy mondani szokták. Szó szoros értelemben, hiszen itthon negyven éven keresztül az ország legkisebb falujában is felléptem már. Sokat jártam külföldön is, voltam Ame­rikában, Kanadában, Ausztráliában. Nem vágyódom újabb utazások után, én már láttam mindenfélét. — Sok kalandozása során csak lett egy kedvenc városa, országa ? Kedvenc országom Izrael. Amikor a keleti blokk a diplomáciai kapcsolato­kat még nem vette fel ezzel az ország­gal, hivatalosan én voltam kinn először. Nem akartam bujkálni, hát az akkori belügyminisztert megkértem, adjon en­gedélyt a kiutazásomhoz. Szerintem ez a világ legérdekesebb állama, egymás hegyén-hátán van a Biblia, pontosab­ban Amerika és a Biblia egymás mellé épült. Rendívül sok izgalomban volt részem, meglátogattam a szent helye­ket. Bár állandó viszálykodásban, hábo­rúban vannak, ezt az országon belül nem igen lehetett észlelni, nem nyo­mott a hangulat. Ezért mindenkinek ajánlom, hogy ha csak teheti, életében legalább egyszer keresse fel a Szentföl­det! — Néhány jelenetére, sztorijára vissza tudunk emlékezni, de vajon van-e valami olyan dolog, amit eddig még nem árult el senkinek ? — Sok sztori és sok történet van a fejemben, de érdekes módon, ha kér­deznek, egy sem jut az eszembe. A színpadon talán könnyebb lesz ... Beszélgetett: KOLLER SÁNDOR \S 1>

Next

/
Oldalképek
Tartalom