A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-07 / 49. szám
Z. Németh István FELFEDEZŐK, UTAZÓK, KALANDOROK Kókuszos perecek Hozzávalók: 15 dkg vaj, 20 dkg liszt, 1/2 csomag sütőpor, 15 dkg porcukor, 15 dkg darált mogyoró (dió), 2 db tojás, 1 tojás a kenéshez, kókuszreszelék Készítése: A vajat a liszttel, sütőporral eldolgozzuk, aztán hozzáadjuk a porcukrot, mogyorót (diót), a tojásokat. Kisujjnyi vastag rudakat sodrunk belőle, melyeket perecalakúra hajtunk össze, tepsire rakjuk, tojással megkenjük és kókuszreszelékkel megszórva sárgára sütjük. Barkácsolóknak — két ötlet Rács a konyhában. A konyhapult mögötti keretbe foglalt rácsra felakaszthatjuk mindazokat az eszközöket, melyekre gyakran van szükség. (Használhatunk erre a célra ketrecrácsot, kerítésrácsot) Fontos azonban, hogy úgy szereljük fel, hogy időnként le lehessen venni, ha a mögötte lévő csempefelületet tisztítani akarjuk. Először készítsünk keretet, erre kerül a drótrács, majd a széleket félgömbölyű léc takarja. Tiplivel erősítsük fel. Kampókat erős drótból lehet hajlítani. Rend a kamrában vagy pincében. Sem a kamrában, sem a pincében nem egyszerű rendet tartani, de ha ügyesek vagyunk praktikus polcrendszerrel könnyebben megoldhatunk mindent. A polcelemeket magunknak kell kiszabni. Célszerű, ha kb. 170—180 cm magas és 44 cm mély a polc, mert így mindenki eléri magasságban és mélységben ládákat is elhelyezhetünk rajta. FORTÉLYOK • Ha a marhasültet felhasználás előtti este kevés mustárral bekenjük, pikáns ízű lesz • A túl világosra sikerült húsleves sötétebb és jobb ízű lesz, ha szárított gombát főzünk benne •Finomabb lesz a pecsenyelé, ha a sütés befejezése után citromlét csepegtetünk bele •Ha a serpenyőbe vékonyra szelt szalonnacsíkokat teszünk, és a vagdalthús-cipót erre fektetjük, az alja nem ég oda. Napra nap és éjre éj, Napkorongra holdkaréj. Jégcsap után napsugár, Szárazságra térdig sár, Hétre hét és hóra hó, Karácsonyra télapó, Tavasz jön a tél után, Délelőttre délután, Idő, idő hová mész? Két mutató az egész. Napra nap és éjre éj, Nagyra nősz te is, ne félj! Egyszer a vadász, amint az erdőben ballagott, találkozott a barnamedvével. — Adj' isten, medve! — köszönt rá. — Adj’ isten, vadász! — válaszolt a medve. — Mi hír a nagyvilágban? — Semmi mondta a vadász. — Hát te mit tudsz? — Én csak annyit, hogy holnap elbújok aludni. Hiszen nemsokára leesik az első hó. — Elbújsz aludni? És mikor bújsz elő? — kérdezte a vadász. — Tavasszal, mikor elolvad a hó — mondta a medve. — Ejnye, te világ lustája! — csóválta a fejét a vadász. — Míg más birkózik a téllel, te csak alszol? — Bizony alszom! — bólogatott a medve. — Még a szememet se nyitom ki. A vadász megharagudott, és így szólt: — Hallod-e, te lusta! Tudod-e, mi mindent csinálok én télen? Szánkót javítok, prémre vadászom, a jég alatt halászom! Reggeltől estig dolgozom, és csak éjszaka pihenek, te még nappal is alszol? No hiszen! És magára hagyta a medvét. De bezzeg nem segített a szidás! A medve azóta is átalussza a telet. Elbújik a barlangjába, és elő sem jön tavaszig. csukcs népmese (A népmese nyomán irta: Mészöly Miklós) c/5 05 N "CD _ “ CD .D CD v O) ro u c £ •|=s CO :0 Haraszthy Ágoston 1834-ben nagy feltűnést keltett a pesti értelmiségi körökben egy útikönyv, amelynek a szerző, Bölöni Farkas Sándor (1795—1842) Utazás Észak-Amerikában cimet adta. Rövid idő alatt napvilágot látott a második kiadás is, addigra viszont már a bécsi titkosrendőrség is észbe kapott és lecsapott a könyv még eladatlan példányaira (mellesleg: nem sokat tudott már „begyűjteni”). Ebben a könyvben ugyanis nemcsak az észak-amerikai indiánokról meg a vadregényes tájakról volt szó, hanem az amerikai társadalomról is, mindenkelőtt a demokráciáról és a köztársasági államformáról, ami bizony felért akár a császári uralom elleni lazítással is. Bölöni könyve a rendőri akció ellenére vidéken is ismertté vált, az emberek kézről-kézre adták. Egy bácskai fiatalember is elolvasta és igen nagy hatást tett rá. ígéretesen alakuló hivatalnoki pályáját odahagyva elhatározta, hogy ö is felkeresi Észak-Amerikát és személyesen győződik meg a dolgok állásáról. Ezt a lelkes jurátust Haraszthy Ágostonnak hívták. 1840-ben érkezett meg Amerikába és két év alatt nemcsak körbeutazta, hanem még a vagyonát is megalapozta ott. 1842-ben hazajött Pestre, papírra vetette élményeit és Utazás Észak-Amerikában címmel 1844- ben kiadta azokat. A könyv nem aratott különösebb sikert, a magyar társadalom akkor már más témákra volt fogékony. Haraszthy eladta magyarországi birtokait és még a szabadságharc kitörése előtt családjával együtt kiment Amerikába. A Wisconsin államban korábban vásárolt birtokát is eladta és a napfényes Kaliforniában vett magának egy jókora darab földet, ahol szőlőműveléssel kezdett el foglalkozni. Hamarosan híressé vált kellemes ízű vörösborai révén, s megérdemelten kapta a „kaliforniai szölökultúra atyja" elnevezést, amellyel azóta is léptennyomon illetik a különböző monográfiák. A borászat mellett az aranybányászat is érdekelte, de számos más vállalkozásba is belefogott, sőt egyidöben politizált is. Az óhazával is tartotta a kapcsolatot, bár ez inkább üzleti jellegű volt; magyar szőlőfajtákat igyekezett meghonosítani Kaliforniában. Talán a kalandvágy, talán a nyughatatlan természete vitte rá, hogy otthagyja kaliforniai birtokait és Nicaraguába menjen. Ez 1868-ban történt. Megalapította Haraszthyfalvát (ma Soul City) és egész újszerű vállalkozásokba kezdett: rumot gyártott, fűrészmalmot alapított, ahol elsősorban mahagóni fát dolgoztak fel. A kellemes kaliforniai éghajlat után azonban a nicaraguai levegő bizony meglehetősen egészségtelen volt. A vidék hemzsegett a betegségeket terjesztő rovaroktól, a kellemetlenül meleg és párás levegő szinte rátelepedett az emberre. Haraszthy felesége nem is bírta sokáig ezt az egészségtelen klímát — maláriában megbetegedett és 1869-ben meghalt. Haraszthyt nagyon megviselte felesége halála, egyre többet foglalkozott a hazatérés gondolatával. Tervét azonban már nem valósíthatta meg: néhány hónappal felesége halála után öt is utolérte a végzet. A sors méltatlan halálnemet választott ki a számára. Beleesett a folyóba és az alligátorok szétmarcangolták. Haraszthy Ágoston elsősorban kaliforniai ténykedése révén vált közismertté. Kissé nehézkes nyelven irt útleírását még a részletesebb irodalomtörténetek sem tartják nagyon számon. -lacza-V
