A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-30 / 48. szám
Kedves olvasóink! Zenesztrádánkban egy feléledő itthoni magyar együttesről, a Gravisról olvashatnak, s persze múltkori ígéretünket is teljesítjük, így fotónk segítségével az R-GO együttes néhány tagjával Komáromban barangolhatnak. Dusík Gábor és Hegedűs István neve már nem ismeretlen a hazai magyar rockberkekben (ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni), hiszen hosszú éveken keresztül a Gravis együttes „kemény" tagjai voltak. Legutóbbi beszélgetésünkkor nem a régi tényeket akartuk felsorakoztatni, hiszen az együttes újjászületésének kapcsán ezekről is cikkeztek már a hazai magyar lapok. Mi inkább a régi és mostani gondokra, sérelmekre és persze tervekre összpontosítottunk. DUSÍK GÁBOR: — Úgy illik, hogy legelőször is bemutassam az újjászületett Gravist. Hegedűs István kollégámmal mi ketten vagyunk csak a régi felállásból, Petrus Gyula dobos és Varga Frigyes basszusgitáros pedig az új fiúk. rť*' o-G^ aZ av°s — Ti ketten alapitó tagoknak, régi rókáknak számítotok már. Ezért merem megkérdezni, mi a különbség a régi és a mostani Gravis együttes között? HEGEDŰS ISTVÁN: — Nem lehet a kettőt összehasonlítani, mert a legelső startunkkor tíz évvel fiatalabbak voltunk, más körülmények befolyásolták a pályafutásunkat, nagyobb volt bennünk a lelkesedés, az életről viszont jóval kevesebbet tudtunk. Ma nagyobb tapasztalattal rendelkezünk, s elsősorban a zenélésben „csiszolódtunk", fejlődtünk. Elkészült két új felvételünk, s aki már hallotta valamelyiket, az meggyőződhet, mennyire jobb lett a hangzás, mennyire komolyabbak ezek a számok. — 77 néhány évig magyar együttesként működtetek. aztán szlovák vizekre eveztetek, s Marika Gombitová kísérőcsapata lettetek. Most nosztalgiáztok. hogy magyarok lettetek újra ? DUSÍK GÁBOR: — 1985-ig mi voltunk az egyetlen olyan magyar hazai rockegyüttes, akik kislemezt is megjelentettünk az Opusnál. Ennek ellenére csak egy alkalommal hívtak meg bennünket a Csemadok gombaszögi országos fesztiváljára, később pedig már csak akkor jött ugyaninnen meghívó, amikor szlovákul énekeltünk. Itt említem meg, hogy nemrég betértünk a Csemadok műsorvezető irodájába, a Csemartba, és hogy finoman fogalmazzak, nem repestek az örömtől, s nem vállaltak értünk semmilyen kockázatot. Aki ezt nem értené, annak magyarázatként elmondom, hogy segítségül felajánlották, legközelebbi műsortájékoztatójukban mi is szerepelhetünk. — Ez egy újabb pofon lehetett a feltámasztott Gravisnak. Apropó, feltámadt Gravis. Ez az együttes most éli második fiatalságát? HEGEDŰS ISTVÁN: — Ha felidézhetjük a sok-sok régi, szép emléket, hát miért ne tennénk? Mindannyian kedvből, szeretetből zenélünk. Tehát nem azért jöttünk össze, hogy anyagi haszon után nézzünk. Igyekezni fogunk, hogy a zenénk színvonala továbbra is professzionális legyen, a zenélés elsősorban a legkedvesebb időtöltésünk maradjon. Riadtan szemléljük a körülöttünk zajló nagy „kulturális forradalmat", amikor sorra vendégszerepeinek nálunk a különböző színvonalú, sőt gyenge magyarországi előadók. Szerintünk a jó zenét játszó bandákat kellene gyakrabban vendégül látni. DUSÍK GÁBOR: — Magunkba kellene szállni, mert talán mi, csehszlovákiai magyarok is képesek lennénk színvonalas rockmuzsikát komponálni és előadni. Sőt anyagi vonatkozásban is jelentős megtakarítást könyvelhetnénk el az egyre jobban elszegényedő kultúrházak, hiszen az otthoni- produkciók jóval olcsóbbak lennének a külföldieknél. A Gravis együttes tehát megint itt van. Ám kérdéses, hogy a mai gazdasági helyzetben sikerül-e valamilyen szponzort találni, mely kezébe venné a csapatot, s vállalni a rocksztár-faragás kiadásait, ha pár évvel ezelőtt még a legnagyobb tömegszervezeteknek sem volt szívügyük a hazai magyar rock. Nemsokára viszont 1991-et írunk, s érvénybe lép az új adótörvény. Akkor remélhetőleg az ezzel kapcsolatos kérdések is tisztázódnak, s a vállalkozókat sem riasztja vissza a bizonytalanság. Ám egy valamit tudnunk kell: a kezdet most sem lesz könnyű! Csiki-dam, csiki-dam csiki-dam Arról már beszámoltunk tisztelt olvasóinknak, hogy néhány hónappal ezelőtt nálunk turnézott az R-GO együttes. Azóta egyre feljebb kerülnek a népszerűségi listán, sőt az Angyalbőrben című tévéfilmsorozat is, melynek zenéjét részben Szikora Róbert szerezte, nagyon közkedvelt. Nagyon jó időzítés, kiváló párhuzam! így a szeptemberben megjelent új csikidam hanghordozó kéthetente ingyenes televízióreklámnak örvendhet! Kedves vállalkozók, magángazdálkodók, példát lehet venni! Szikora Robit és a két új csiki-dam cicust (azt a rusnya számot: Gidátü!) Komáromban én is elkísértem egy rövid sétára. KOLLER SÁNDOR Fotók: Prikler László (1) és a szerző (1)
