A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-23 / 47. szám
Lázár Oszkár: „JÖTT ÉVE CSUDÁKNAK.. " Párkány Antal: ÚJ NEMZETISÉGI EGYESÜLET ALAKULT Dr. Kiss László: ... MINDENEKET TULAJDON SZEMEIMMEL TAPASZTALTAM ... Liszka József: MESÉLŐ HELYNEVEINK Koller Sándor: SZERETEM A GYOMROMAT, MEG A CSALÁDOMAT (Interjú Lorán Lenkével) Dr. Pálházy Béla: KIHALUNK??? Zs. Nagy Lajos: ŐRTORONY Lapzárta: 1990. X. 30. A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsva/d Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta ITírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p., Košice Előfizetési dij egész évre 1'56,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. ••• Az idei Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokra Európa minden tájáról érkeztek vendégek, hogy beszámoljanak a kontinensen élő magyarok kulturális életéről. Az első és a második világháború, az 1956-os forradalom után százezrek menekültek a világ négy égtája felé, hogy a politikai vagy gazdasági kényszernek engedve másutt találjanak maguknak új hazát. Sokan közülük a fejlettebb nyugat-európai országokban kerestek és találtak menedéket. Mindannyiuk élete egy-egy regény. Schermann Péter Hollandiából érkezett Kassára, hogy hosszú idő után ismét köszöntse a rég ismert és rég nem látott tájakat, az itt élő embereket..-. Annyit már korábban is elárult . hogy nem idegenbe jött. amikor elindult a Csemadok meghívására Kassa felé. Milyen szálak fűzik tájainkhoz? — Édesanyám Besztercebányán, az édesapám Iglón született. S noha szüleim Budapestre költöztek és én már ott születtem, a nyaraimat rendszerint a nagyszüleimnél töltöttem. Gyerekkorom legszebb emlékei kötnek e vidékhez, s ezeknek az emlékeknek is nagy szerepük van abban, hogy megtettem feleségemmel és lányommal együtt ezt a több mint kétezer kilométeres utat. Ötven évvel ezelőtt jártam itt utoljára — s most ismét végigbarangolom gyerekkorom tájait. Budapesten. Magyarországon az elmúlt években többször is jártam. Mi volt a konkrét oka. hogy annak . idején elhagyta Magyarországot? ‘ — 1951-ben még a budapesti műegyetem hallgatója voltam, amikor „a népi demokratikus hatalom elleni szervezkedés" vádjával bíróság elé állítottak. Elítéltek, nyolc év börtönbüntetést mért ki rám az akkori törvény. Ebből öt és fél évet le is töltöttem. (így utólag már úgy ítélem meg. hogy akkor jártam ki az Élet Egyetemét — persze, akkor minden más volt...) 1956-ban szabadultam, de a forradalom leverése után nyilvánvalóvá vált, hogy az ismét megerősödött hatalom a maradék két és fél évet sem engedné el — én pedig nem akartam fiatal éveimet a börtön falai között tölteni. Inkább elmentem. így jutottam ki Hollandiába, ahol 1958-ban beiratkoztam a műegyetemre, s újrakezdve bár. de befejeztem Budapesten kezdett tanulmányaimat. 1963 óta mérnökként dolgozom, ez évtől pedig a Groningeni Egyetem rendkivüli tanára vagyok. Volt már akkor valamiféle magyar . csoportosulás Hollandiában, amikor kiment? — Hollandiában is. mint a nyugat-európai országokban általában, a magyarok szétszórtan élnek. Mindenkinek magának kell megvívnia a beilleszkedésért érvényesülésért. elfogadtatásért folyó harcát. A Hollandiában élő magyaroknak viszont már 1951-től volt a magyar szellemi életet összefogó csoportosulásuk, a Hollandiában tanuló magyar diákok által alapított irodalmi és kulturális egyesület, a Mikes Kelemen Kör. Az egyesület alapszabályzatában is benne foglaltatik, hogy a Mikes Kör munkája mentes rhinden vallási, felekezeti és politikai ideológiától, célja egyértelműen a magyar kultúra ápolása. Hozzám pedig, noha mérnökember vagyok. a művészetek mindig is közel álltak, kerestem hát a Mikes Kör közelségét. Rendkívül sok áldozatra, energiára volt szükség ahhoz, hogy ez az egyesület az elmúlt évtizedek alatt folyamatos munkát tudjon végezni. Kötelességemnek tartom itt is megemlíteni Kibédi Varga Áron nevét aki jelenleg az egyik amszterdami egyetem franciaprofesszora. Tóth Miklós Beszélgetés SCHERMANN PÉTERREL, a hollandiai Groningeni Egyetem rendkívüli tanárával ügyvédet és papot, Tüski István hollandiai magyar református papot. Németh Istvánt, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak, hogy a Mikes Kör éljen és érdembeli tevékenységet folytasson. Miben merül ki ez a tevékenység. . s kik irányítják jelenleg a Mikes ‘ Kör munkáját? — Régebben egyhetes, ma már csak csütörtöktől vasárnapig tartó Tanulmányi Napokat szervez a Mikes Kör. Ilyenkor a világ legkülönbözőbb tájairól érkeznek előadók és hallgatók, hogy egy megadott témakört részletesen elemezzenek. Az idén például a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkoztunk. A Tanulmányi Napokat tehát a nemzetközi részvétel jellemzi, de ezenkívül a hollandiai magyarság számára évente hatszor-hétszer külön összejöveteleket is szervezünk a Vianeni Magyar Otthonban, hogy a legkülönfélébb holland és magyar nyelvű előadásokat meghallgassuk. Egy-egy ilyen összejövetelen kb. negyvenen veszünk részt, ez a szám azonban nem azonos a Mikes Kör létszámával. Meghívóinkat mintegy kétszázötvenen kapják, a tagdíjat pedig nyolcvanan fizetik. Tudni kell azt is. hogy nem mi vagyunk az egyetlen Nyugat-Európában működő magyar kör. Évtizedek óta jelentős szerepe van a Szepsi Csombor Márton Körnek Londonban, a Bornemisza Körnek Bécsben, vagy a vallási összetartozás alapján működő Protestáns Szabadegyetemnek Svájcban, a katolikus magyar emigránsokat összefogó Pax Roma-A Do© G a Hollandiában élő magyarok életéről, a Mikes Kelemen Kör tevékenységéről nának — s még nem soroltam fel minden kulturális egyesületet. Ezek munkáját mindenütt néhány áldozatkész vezető a szabadidejében, a kenyérkereső munkája mellett irányítja. Mi a Mikes Kelemen Körben kétévenként választunk új vezetőséget. A vezetőségnek mindig van egy nemhivatalos belső gárdája, aki a munka oroszlánrészét egy időre felvállalja. E belső körhöz tartozom én is, de voltam már a Mikes Kör elnöke is. Minden új választáskor próbálunk olyan embereket találni, akik képesek jól vezetni a kört, s nem hagyják, hogy a munka megszűnjön. £ körök munkája áldozatok sorát . követeli szervezőktől és résztve' vöktől egyaránt. Mivel magyarázható. hogy ennek ellenére mégis évtizedek óta folyamatosan működnek? — Kultúramegtartó szerepükkel. Mi mindannyian a magyar kultúrkörből származunk. belőle táplálkozunk. Próbálunk beilleszkedni a társadalomba, ahol élünk, hisz mindannyian magunk választottuk új hazánkat, de nem itt születtünk, s nem tagadjuk le. hogy honnan jöttünk. Gyökereink tehát a magyar kultúrához kapcsolnak bennünket, s mi érzékenyen figyeljük mindazt, ami a magyar kultúrkörön belül történik. A kelet-európai változások óta . nem érzik-e úgy. hogy csökkent tevékenységük szerepe, fontossága? — Én konkrétan a Mikes Körről szólnék. Évtizedeken keresztül megjelent Nyugat- Európában két nagyon fontos magyar nyelvű folyóirat, az Irodalmi Újság és az Új Látóhatár. Ezekből az újságokból tudhatták meg a kint élő magyarok az anyaországbeli és a kisebbségben élő magyarságot érintő fő történéseket s ezekben az orgánumokban tudathatták egymással a nyugaton élő magyarok az őket érintő problémákat. Ez a két lap most megszűnt s az írott szó szerepét kénytelen tesz a jövőben a találkozók sora helyettesíteni, így a Mikes Kör által szervezett Tanulmányi Napok jelentősége m&^inkább növekedni fog. A legfontosabb feladataink közé továbbra is az tartozik, hogy figyeljük : miként alakul az utódállamok kisebbségeinek élete. Figyelünk, hogy ha észrevesszük: segítő kézre van szükség, s ha tudjuk, hogy miben és hogy segíthetnénk, akkor segítsünk. Egész beszélgetésünk ideje alatt . azon tűnődtem, hogyan sikerült ‘ ilyen hibátlanul megőriznie szép. magyar beszédét. Elárulná, milyen gyakran van alkalma az anyanyelvén szólni? — Négy gyermekem van. mindannyiukkal magyarul beszélek. Van Hollandiában egy általánosan elterjedt téveszme a hollandiai magyar szülők körében. Nevezetesen az, hogy attól félnek, ha gyermekeikkel otthon csak magyarul beszélnének, akkor azoknak nyelvi nehézségeik lennének az iskolában. Ez óriási tévedés. Mi a gyermekeinkkel. hároméves korukig csak magyarul beszéltünk, s csak azután kezdtük őket hollandul tanítani. Egyiküknek sem voltak nehézségei az iskolában, viszont elértük azt, hogy egymás között mind a mai napig magyarul beszélnek. A többnyelvűség pedig mindenütt a világon óriási előnyt jelent. Persze, a nyelvtanítás idején ügyeltünk arra. hogy ugyanaz a személy a gyermekhez ugyanazon a nyelven szóljon. Örülök, hogy így cselekedtünk. mert gyermekeinknek nincs gondjuk azzal, hogy eldöntsék, hová tartoznak, s hogy hová helyezzék magukat a világban. CSANAKY ELEONÓRA 2
