A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-16 / 46. szám
A megtisztított és vékonyra szeletelt zellerkarikákat vajon átforgatjuk. Sózzuk és mézzel ízesített tejjel leöntjük és puhára pároljuk. Köretként, de önálló fogásként is tálalhatjuk. TÖRÖK SALÁTA A hámozott uborkákat karikázzuk és összekeverjük finomra vágott hagymával, petrezselyemmel. Leöntjük mézzel ízesített joghurttal és lehűtjük. Tálalás előtt megsózzuk és kemény tojással díszítjük. KAKAÓKOKTÉL Két evőkanál kakaóport 2 evőkanál mézzel és 2 evőkanál tejjel simára keverünk. A turmixgépbe öntjük az 1 dl tejszint és 1 dl tejet, 4 cl konyakot és a kakaós pépet. Pár percnyi keverés után azonnal tálaljuk. KARIB SZELET A dupla vastag sertésszeleteket felszúrjuk és ananászkarikákkal megtöltjük. Ananászlevet, mustárt és mézet összekeverünk. A húsokat tepsibe helyezzük, leöntjük a mártással, időnként saját levével locsolva kb. 1 óráig sütjük. Burgonyapürével tálaljuk. ZÖLDSÉGTISZTÍTÁS - HELYTELENÜL A zöldségek tisztítását már az iskolában kellene tanítani, mert amit a háziasszony véghezvisz, az a legnagyobb pazarlás! Mennyiséggel is, minőséggel is. Mit látunk? Életlen késsel, jó vastagon lefaragjuk a zöldségek héját, ami által az értékes vitaminok nagy része elvész, mivel ez közvetlen a héj alatt helyezkedik el. Tisztítás után pedig hosszan áztatjuk, és a vitaminok, ásványi sók egy része a vízbe kerül. Sokan vannak, akik a főzés meggyorsítása érdekében már jó előre — olykor előző este! — megtisztítanak, megmosnak mindent, majd a másnapi felhasználásig, hogy ki ne száradjon, vízben tartják. Ha már „gyorsítani" akarunk! akkor legalább ésszerűen járjunk el. Ha megtisztítottunk, feldaraboltunk mindent, a gyors mosás ^ után jól csöpögtessük le és nejlonzacskóban, melynek száját egy gumigyűrűvel lezártuk, rakjuk a hűtőszekrénybe. De ilyenkor ne tegyünk hozzá hagymát és fokhagymát, mert intenzív szagát átveszi valamennyi zöldségünk. Ne készítsük elő a burgonyát se, mert az állás közben megbámul. O Beköszöntőitek a fagyok. A nyuszi épp elkészült a kunyhójával. Öreg fák kérgéből építette magának. Jó meleg volt benne. Elégedetten simogatta a bajszát. Ahogy kényelmesen heverész őkelme egyszer csak dörömböl a róka: — Tapsi koma, fogadj be magadhoz, majd lefagy a lábam! A jószívű nyuszi beengedte a rókát. Az a hálátlan meg alighogy megmelegedett egy kicsit, kilökte a nyuszit a zimankós hidegbe, maga meg befészkelte magát a kéregkunyhóba. Ballag a nyuszi az erdőben, keservesen sírdogál, alig győzi törülgetni a könnyeit. Ahogy így mendegél bőgicsélve, találkozik a medvével. A medve rádörmög: — Miért bőgsz oly keservesen, nyuszika ? — A róka kitúrt a kunyhómból. — Gyere, majd segítek elkergetni ökelmét. Ahogy odaértek a nyuszi kunyhójához, elbödül a medve: — Szedte-vette, róka koma, bújj csak elő azonnyomba! Ki is nyílt a kunyhó nyomban, megjelent a róka egy jókora husánggal, s akkorát csapott a medve körmére, hogy az felüvöltött fájdalmában. Jó ideig óbégatva ugrándozott az erdő fái között. Aztán hirtelen dühbe gurult, bőszen nekirontott és akkorát rúgott a fakéregböl eszkábált kunyhóba, hogy az róka komával együtt elszállt az erdő fái fölött, s tán meg sem állt egészen Afrikáig. Utána még egy ideig rohangált a medve az erdőben körbe-körbe, és egyre óbégatott. Majd egyszeriben eszébe jutott, hogy mindezt a kellemetlenséget a nyuszinak köszönheti. Kereste is nagydühösen tapsi komát, hogy neki is ellátja a baját. De hol volt ö már akkor! A hetedik határban, a sűrű erdő jobb sarkában szorgoskodott. Új kunyhót eszkábált magának, mert fagyott kegyetlenül, csak úgy ropogott, recsegett, amihez csak nyúlt. ALCHS M|KULKA Vércse Miklós fordítása FELFEDEZŐK, UTAZÓK, KALANDOROK Tengerész Henrik Henrik herceg (1394—1460) I. János portugál király és Gaunti Filippa angol hercegnő harmadik fia volt. A „Tengerész" melléknevet az utókor azért adományozta neki, hogy ezzel is elismerje Henriknek a földrajzi felfedezések terén szerzett érdemeit. Furcsa módon azonban ez a derék portugál soha egyetlen felfedező expedícióban nem vett részt, hajóra is csak egyszer szállt, amikor testvéreivel résztvett Ceuta mohamedán erőd elfoglalásában. Ceuta az afrikai kontinensen fekszik, szemközt Gibraltárral, s emiatt stratégiailag fontos helynek számított, de — ha hinni lehet a korabeli krónikásoknak — a portugál hercegfik inkább afféle virtusból rohanták le a mórokat, hogy egy valódi csatában avassák hőssé őket. A vállalkozás végülis szerencsésen végződött, még komolyabb nemzetközi bonyodalom sem lett belőle. Mindenesetre Henriknek ennyi elegendő is volt a kalandokból, ettől kezdve a királyi udvartól többnyire távol, egy csendes kikötővárosban, Lagosban töltötte napjait. Nem tudni pontosan, mi vezette arra az elhatározásra, hogy felfedező expedíciókat szervezzen és indítson útnak Afrika nyugati partjai mentén, de tény, hogy sem pénzt, sem időt nem sajnált arra, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Lagosban egy tengerészképzö iskolát alapított, ahol a leendő hajóskapitányokat a navigáció és a térképrajzolás titkaiba avatták be, ugyanakor ide futottak be az új felfedezésekről szóló jelentések is. Henrik utasítására kezdtek a kapitányok hajónaplót vezetni, épp ezért a különféle kiruccanásokról, hosszabb-rövidebb expedíciókról viszonylag sok adat maradt fenn. Az 1410-es évek második felétől kezdve rendszeressé váltak a felfedező utak. A kapitányok kezdetben csak igen kis távolságokkal gyarapították az újonnan bejárt útvonalakat, alig haladtak tovább a mai Marokkónál. Közben-közben nyugat felé is elkalandoztak olykor, s ennek köszönhetően fölfedezték az Azori-szigeteket, a Madeira-szigeteket és a Kanári-szigeteket. Később mégis bátrabbak lettek, s fokozatosan eljutottak a mai Szenegálig, a Zöld-fokig, majd később le egészen a Guineai-öböl bejáratáig. Ezek a hajóutak elég sok pénzbe kerültek, Henriknek azonban ez nem okozott különösebb gondot, mindig megtalálta a megfelelő pénzforrást. Sok történész meghatott szavakkal ecseteli Tengerész Henrik nagyvonalúságát és önzetlenségét, én inkább szívósságát és kitartását dicsérném, hiszen a karavellák nem csupán új híreket és ismereteket hoztak, hanem olyan árut is, amit jó pénzért lehetett értékesíteni. Baldaya kapitány például az egyik alkalommal rengeteg fókát pillantott meg, s igen derekas ütközetben matrózaival halomra öldöste őket, a fókabört pedig eladta. Itt-ott aranyat is találtak (erre emlékeztet Nyugat-Szaharában a Rio Oro — Aranyfolyó — elnevezés is), de a bombaüzlet a rabszolgakereskedelem lett. Minél közelebb kerültek az Egyenlítőhöz, annál sűrűbben lakott partvidékeket fedeztek fel, ahol viszonylag sok bennszülöttet ejthettek foglyul és hatalmas nyereséggel adhattak tovább rajtuk Lisszabonban. Némelyek szerint Tengerész Henrik nem nézte jószemmel kapitányai pénzsóvárgását, kér lenne azonban szépíteni a dolgot: az új fölfedezések egyik hajtómotorja a könnyű meggazdagodás lehetősége volt. Tengerész Henrik mentségére legyen mondva, hogy halála után csak a hatalmas adósság maradt. Ö tehát aligha gazdagodott meg a rabszolgakereskedelmen. - lacza -Z. NÉMETH ISTVÁN Fúj a szél, ma nagyon rossz a kedve, beleköt a fákba, emberekbe, háztetőkön jár hemperegve, elviszi a kalapom, cibálja a karom, nem értem, milyen alapon köt belém s rázza felém láthatatlan levegő-kezét, nem szeretem szeles természetét! A két űrhajós képe között 9 különbség van. Melyek ezek ? A beküldők között egy gyermekkönyvet sorsolunk ki. 21
