A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-16 / 46. szám

t Csáky Pál: KI A BŰNÖS ÉS MIÉRT? Csukás László: MISS EURÓPA — A VÍZ ALATT Turczel Lajos: SÁFÁRY LÁSZLÓ ÉLETE ÉS KÖLTÉSZETE MÁCS JÓZSEF: FILKÓHÁZYÉKNÁL CSEHORSZÁGBAN Koller Sándor: IRÁNY GÖRÖGORSZÁG, IRÁNY A TONI TOURS! G. Kovács László: A FESTŐ SZEME A SZÁMOK VARÁZSA Lapzárta: 1990. X. 24. Címlapunkon Kovács Ildikó és Boráros Imre a „CaUGUIó"-ban (Fotó: Gyökeres György) A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krá/ S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p., Košice Előfizetési díj egész évre 1 56,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. • Index: 492 11. Szőke József egy olyan magyaror­­• szögi megbízást kapott amely bi­zonyos mértékig a csehszlovákiai magyar értelmiség színe-javát érinti majd. E felkérés minden bizonnyal bibli­­ográfusi munkájából adódik. Beszéljünk hát először erről. Hogyan lett Szőke Jó­zsefből bibliográfus? A bibliográfia-írás hasznos munka, ám olyan szellemi tevé­kenység, amelyre, gondolom, nagyon ke­vesen vállalkoznak, hiszen rendkívül idő­igényes foglalatosság... • Talán ott kellene kezdenem, hogy 1968 után szorult helyzetbe kerültem, mert megvonták tőlem, az újságírótól és írótól egyaránt a publikálás lehetősé­gét. Körülbelül három éve mégiscsak : megjelent egy mesekönyve... • Igen ... Szóval kényszerhely­zetbe kerültem, olyan útra kellett terel­nem az életemet, amely fölött nem lebeg ott állandón a politika Damoklész kardja. Viszont az irodalomtól sem sze­rettem volna távol maradni. így lettem hát meseiró és bibliográfus. Immár hámm kötetnyi biblio­­: gráfiát adott közre „A csehszlová­kiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája" címen. Tizenöt év munká­ja fekszik bennük. A negyedik kötet most vár megjelenésre, az ötödiknek a tervét meg a fejében forgatja. Amikor felcsa­pott bibliográfusnak, sejtette, mire vállal­kozott ? • Azelőtt soha nem foglalkoztam ilyesmivel, s így először ki kellett dol­goznom egy tervezetet, amelybe bele kellett kalkulálnom azt is, milyen nehéz­ségekbe ütközöm majd munkám során, hiszen az anyag, amelyet fel kellett dolgoznom, sehol sincs központosítva, egyetlen könyvtárban sem található csehszlovákiai magyar sajtótermék megfelelően rendszerezve, hanem imitt-amott van csak egy-két dolog a levéltárakban, könyvtárakban. Okkal féltem attól, hogy nem végezhetek tel­jes munkát, s ezért döntöttem a váloga­tott bibliográfia mellett. Erre ösztönzött a másik ok, amely politikai színezetű volt. Számolnom kellett azzal, hogy a politika a bibliográfia-készítésbe mé­giscsak beleszól. Az összegyűjtött anyagot helyenként kénytelen voltam megrostálni. így maradt ki belőle a 68-ban nyugatra távozott Monoszlóy Dezső, s nagy vitákat «koztak azok az írók is, akiket eltiltottak a publikálástól, pl. Dobos László, Gyurcsó István és mások. Hosszas vitákkal sikerült elfo­gadtatnom, hogy ők is bekerüljenek az egyes kötetekbe. Feltételezem, hogy sok gonddal •' járt pl. az ötvenes években megje­lenő lapoknak a felkutatása... így volt? • Igen. Ez egy külön történet. Nem akarom hosszú lére ereszteni, úgyhogy csak egy lapot említek, az Alkotó Ifjú­ság címüt, amely első irodalmi, kulturá­lis lapunk volt és a ötvenes évek elején jelent meg, később megszűnt. A Smena kiadó, amely megjelentette az évek so-Interjú SZŐKE JÓZSEF bibliográfussal rán kiiktatta gyűjteményéből, úgyhogy az IMKA padlásán kotorászva is csak néhány példányára bukkantam. Időköz­ben azonban találkoztam a lap egykori főszerkesztőjével, aki a megőrzött szá­mokat rendelkezésemre bocsátotta. Persze sorolhatnék más lapokat is, pél­dául az Új Ifjúságot, amelyet hosszú évekig szerkesztettem. Az első évfo­lyam teljesen eltűnt. Nem önkritika ez netán ? • Az, de mentségemre legyen mondva, egy magángyűjtemény­ből megszeretem a hiányzó számokat. Nem sorolom a többit, ám meg kell jegyeznem, hogy még az Új Szó böngé­szésekor is gondot okozott, hogy a bekötött példányok foghíjasok voltak, vagy pedig zsilettel kivágtak belőe cik­keket, verseket, egyéb írásokat. Tudva­lévő, vannak olyan rendelkezések, mely szerint a fontos könyvtárak kötelesek minden nyomtatott sajtótermékből ar­chiválni egyet az utókor számára. Hogy mekkora rendetlenség van ezen a terü­leten állami vonalon is, ez is nagyon meglepett. A Matica slovenská könyv­tárának minden megjelenő kiadványt kötelezően kell megkapnia a nyomdák­­ból. Meglepett, hogy magyar gyűjtemé-A Dd@G 7- tótotok a bibliográfia hasznáról és a Századvég magyarsága című készülő lexikonról nyük a pozsonyi Egyetemi Könyvtár gyűjteményénél is hiányosabb. Elgon­dolkoztam rajta, milyen jó lenne, ha a magyar anyagokat — könyveket, lapo­kat, stb. — egy külön könytárban, vagy levéltárban gyüjthetnénk össze. A bilbiográfia negyedik kötetén : éppen a novemberi változások ide­ién dolgozott. Vajon ez a tény módosított-e a kötet tartalmán ? • A novemberi változások a legapróbb dolgokra is hatottak valamiképpen. A negyedik kötetet korlátok és megkö­töttségek nélkül készítettem el. A kiad­vány öt év anyagát fogja át, 1980— 1985-ig. Helyet kaptak benne a Cse­­madokra vonatkozó és a kisebbségi létünket, kultúránkat érintő írások lajst­romai is. Beszélgetésünk elején utaltam egy : magyarországi megbízásra. A Szekszárdi Babits Kiadó ma­gyar-amerikai RT a Révai Nagy Lexiko­na előkészítéseként A századvég ma­gyarsága címmel a közeljövőben szak­mai „Ki kicsoda a magyarság körében ?“ — sorozat kiadására készül. Az egyik kötetet csehszlovákiai magyar személyi­ségek adataiból állítanák össze. Mi lesz ebben az Ön és munkatársai feladata? • Összegyűjteni az anyagot, az adato­kat. A kész kéziratot tavasszal kell lead­nunk, s ha minden jól megy a Babits Kiadó jövőre meg is jelenteti. Létrehoz­tam egy szerzőgárdát, olyan munkatársi csoportot, amely biztosíték arra, hogy a csehszlovákiai magyar szellemi élet minden területéről megfelelő informá­ciókat szerzünk. Személyi lexikon lesz, amelybe nemcsak humán értelmisé­günk jeles képviselői kerülnek majd be, hanem életünk minden területéről azok az emberek, akik magyarságukat vállal­va tettek valamit kisebbségünkért. A lexikon az egyes emberekről semmiféle értékelő és bíráló mondatot sem fog tartalmazni, tehát mindenképpen el fogjuk kerülni a múltbeli rossz gyakorla­tot. Egy fontos dolgot azonban ki kell hangsúlyoznom. Élő személyek adatai kerülnek be a lexikonba. Az említett kiadó közreműködésével kérdőívet ké­szítettünk, melyet sok emberhez eljut­tatunk majd. A Csemadok járási vá­lasztmányainál is lesznek kérdőívek, s embereink a megfelelő instrukciók alapján felkeresik majd azokat a jeles személyiségeket, akiknek be kellene ke­rülniük a kötetbe. Előfordulhat mégis, hogy sok emberhez nem jutunk el. Jó lenne, ha az effajta „közszereplésre" érdemes emberek félretennék szerény­ségüket és maguk is jelentkeznének. Örülnénk, ha felhívnák a figyelmünket olyanokra, akiket ismerünk, ám közvet­len környezetükben rendkívül sokat tet­tek kisebbségi kultúránk, létünk ügyé­ben. DUSÍK ÉVA FOTÓ: GYÖKERES GYÖRGY 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom