A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-02 / 44. szám
A ka sté fy — ma kórház A kripta belsejében mindenhol a pusztítás nyomai 23,5 i i i i i □ í ? JČ 3-Z . 8 -9 m a kripta alaprajza Pusztuló műemlékek A FELSÖELEFÁNT1 EDELSHEIM-GYULAI KRIPTA Felsöelefánt. Ez a különös nevű község Nyitrától 20 km-re található. Gazdag múltat, s ami egy falunál ritkaság, egy hajdanvolt bölcsészeti tudományos székhelyet mondhat magáénak. Mára pedig történelem tiszteletünk kétszínűségének példájává vált. A falut az oklevelek 1113-ban említik először, ettől kezdve tudjuk, hogy az évszázadok során több földesúr tulajdonát képezte. (Bartakovich, Csaranda, Elefánty, Forgách, Edelsheim-Gyulai). 1891-ben a falunak 678 szlovák lakosa volt. Az 1300-as évek elején Elefánty Dezső (a falu után vette fel a nevét) Csák Máté híve volt, majd átpártolt Károly királyhoz. Ezért szörnyű árat kellett fizetnie, mert Csak Máté a kor erkölcse szerint a családján bosszulta meg tettét. Feleségét megölette, gyermekeit megvakittatta. Elefánty Dezsőnek volt egy fia, Mihály, aki 1369-ben Felsöelefánt faluban alapított egy Szent Pál-rendi társházat, amely a maga nemében és idejében az egyik legjelentősebb volt Magyarországon. Ebben a kolostorban avatták be az egész pálos szerzet növendékeit a bölcsészeti tanulmányokba és itt székelt rendesen a pálos szerzet magyar tartományi főnöke és helynöke. A kolostort a történelem folyamán többször átépítették. A török időkben a várható támadások ellen erős falakkal erősítették meg. Az 1774-es esztendő építészeti szempontból jelentős a kolostor történetében. Ekkor építettek a gótikus alapra egy újabb, második emeletet és az egész épület kívül-belül barokk jelleget kapott. Az így kialakult kastély dísztermét Bergl János osztrák festő freskói díszítik. Ezeken a freskókon Keresztelő Szent János életéből elevenedik fel előttünk öt részlet. Ezek a falfestmények Szlovákia legértékesebb barokk falfestményei közé tartoznak. II. József feloszlatta a Szent Pál-rendet; a XIX. század végén J. Hubert budapesti építész tervei alapján az épület elnyeri végső impozáns formáját. Ma példásan karbantartva, hatalmas fenyők árnyékában a kastély megtekinthető, de csak kívülről, mert jelenleg kórház működik benne. A kastélytól 500 méterre a sűrű erdőben található a Nyitrai járás egyetlen, a XIX. században, klasszicista stílusban épült kriptája, amely az Edelsheim-Gyulai családé volt. Ez a 205 m2-es építmény 9 kamrából és az előtérben egy hosszú árkádból áll. Építőanyaga égetett tégla. A hátsó falban és az oldalfalakban található terméskő is. A kripta mai állapota teljes mértékben kimeríti a halottgyalázás és kriptarablás fogalmát. Mindenütt a pusztítás jelei. Üresen tátongó sírok (némelyik romba döntve)), leszakított ajtók, szétvert közfalak, levert vakolat, szétdobált bebalzsamozott hullafoszlányok és csontok. A még megmaradt sírtáblák 1887-töl 1935-ig datálják az ide eltemetettek elhalálozásának idejét. Kik voltak és mit csináltak azok az emberek, akik itt választottak maguknak végső nyughelyét? Nos, az Edelsheim család régi hesseni nemesi család. A XIX. században két jelesebb egyéniség került ki közülük. Az Szétszórt csontok a kripta körül
