A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-19 / 42. szám
kozmoszban egyértelműen nem bizonyított. A csillagászok között is vannak olyanok, akik kozmoszbeli magányunkra esküsznek, mások kizártnak tartják, hogy egyedül lennénk a világmindenségben. A földi étet kialakulásának, illetve az értelem (a civilizáció) földi keletkezésének tudományos elmélete és a hipotézisek sokfélesége vár még megoldásra. Lehetséges-e, hogy a földtörténeti múlt során csakúgy, mint napjainkban „idegen" civilizációk küldöttei látogatnak el hozzánk, figyelnek minket, sőt némely esetben a közvetlen kapcsolatteremtésig merészkednek? Allen J. Hynek UFO-hivö csillagász szerint az idegen civilizációk és földlakók között négy típusa van a találkozási lehetőségnek. Az első típusú az, amikor vizuálisan észlelünk, lefényképezünk, vagy emlékezetből lerajzolunk valamilyen földön kívüli lényt vagy objektumot. A második típusú találkozáskor nyomokat észlelünk az ittjárt objektumok után, biokémiai analízis útján, vagy mérőműszerek alkalmazásával. A harmadik típusú találkozás már közvetlenebb, egymás megpillantása, menekülési reflexiók, együttműködés kikényszerítése az agyműködés befolyásolásával, s végül a negyedik típusú találkozás (állítólag már ilyen is előfordult); testi kapcsolat emberek és a világűr jövevényei között. Számtalan olyan esetet regisztráltak, amikor földünkről felszálló repülőgépet, helikoptert vagy űrhajót követtek azonositatlan repülő tárgyak. Amikor azok szinte játszadoztak a mi repülőinkkel. Követték azokat; előttük, mögöttük, alattuk bukantak fel, majd hirtelen hihetetlen sebességre kapcsolva eltűntek. Egyes számítások szerint feltételezik, hogy a tömegvonzást alakítják át hajtóenergiává. ez teszi lehetővé azt az iszonyatos gyorsulási sebességet, amelyhez a mi technikánk nem ér fel. Számos megfigyelés olyan tökéletesen „beszámítható" agyműködéssel rendelkező egyéntől származik — pilóták, űrhajósok —, akiknél a fantáziadús képzelődés szinte teljesen kizárható. Érdekes továbbá, hogy az újabbkori UFO- megfigyelések legtöbbször földi természeti katasztrófák, valamint az első atombomba felrobbantása után voltak észlelhetők. Gyakran jelennek meg nem azonosított repülő objektumok katonai támaszpontok, rakétasilók közelében... Mennyire, miért, milyen összefüggésben kíváncsiak ránk? Vannak szemtanúk, akik ürlényekkel közvetlen testi közelségbe kerültek, akit megtámadtak ezek a lények. Gustave Gonzales és Jone Ponce caracasi gépkocsivezetőt 1954. november 28-án egy kb. 16 kg súlyú, pigmeus kinézetű emberke támadta meg. A két sofőr esete légbőlkapott szenzációhajhászásnak minősülhetne, de látta azt kocsijából egy neves caracasi orvos is ... E könyv számos ilyen találkozás leírását tartalmazza. Mindegyik megbízható forrásra támaszkodik és megjelöli a forrásanyag címéť, megjelenésének helyét és időpontját is. így a könyvben szemelvényeket találunk a Science and Mechanics 1969 júniusi, a Das Beste aus Readers Digest 1974 augusztusi, a Lityeraturnaja Gazeta 1977, a Magazyn Polski 1978, a Zemija i Vszelannaja, valamint a The Christian Science Monitor 1982. június 2-i, a Der Spiegel 1978/38. száma és más rangos lapoknak e témakörben megjelent írásaiból. Mint kuriózumot kell megemlítenünk Keviczky Kálmánnak, a magyar származású angol felsőházi képviselőnek a Lordok Házában, 1980-ban elhangzott beszédét, amely szintén megtalálható a könyvben UFO-öszszeesküvés? (Az emberiség és civilizációja ellen ...) Meg kell vallanom, megdöbbentő tények közlése mellett valami rémálomszerü benyomást kelt a Keviczky által felállított logikai összefüggések sora. Pro és kontra: mindegyik lehetőség érveivel találkozhatunk ebben a könyvben. És: akár hiszünk benne, akár nem mindenképpen érdekes és nem haszontalan olvasmány. Ráadásul a könyv szerkesztői előszavukban felkérik mindazokat az olvasókat, akik valaha találkoztak ilyen jelenséggel, netán tárgyi bizonyítékkal, vagy fotóval tudnak hozzájárulni a jelenségek „elfogulatlan megismeréséhez”. Írjanak a Kolibri Könyvkiadó szerkesztőségébe: 1066 Budapest, Ó utca 35. Mit tagadjam; szívesen Írnék magam is. ha lenne miről. De — sajnos — ez ideig nem volt szerencsém sem első-, sem másod-, sem harmadfokú találkozáshoz ... Talán majd legközelebb ... KISS PÉNTEK JÓZSEF Vénusz a bűnös? Különböző tömegtájékoztató eszközök adták ország-világ tudtára, hogy az Uránia Csillagvizsgáló ufómegfigyeléssel foglalkozik. Both Előd csillagászt kérdeztük, igaz-e a kissé meglepő hír? — Nem, a világért sem. Arra vállalkoztunk az Uránia Csillagvizsgálóban, hogy kollégáimmal, Zombori Ottóval gyűjtjük az ufóra vonatkozó megfigyeléseket, s egy külső munkatárs megválaszolja azokat. — Milyen megfigyelésekre gondolnak? — Első kézből származókra, ha tehát valaki lát valami ismeretlen jelenséget, tárgyat és megírja azt. Újságcikkeket nem gyűjtünk, hacsak nem az újságíró személyes megfigyeléséről van szó. — Mióta gyűjti az ufómegfigyeléseket?’ — Múlt év decembere óta. Az őszi ufóbejelentö dömping hatására döntöttünk így. Úgy gondoltuk, ha ilyen vállalkozásba belekezdünk, akkor most van itt az ideje. Naponta három-négy telefon is érkezik, míg korábban havonta alig volt egynél több. — Korábban mit csináltak az ufóbejelentésekkel ? — Kidobtuk őket. Ha telefonon érdeklődtek, igyekeztünk megmagyarázni a jelenség valószínű okát, de az írásbeli jelentkezésről lebeszéltük őket. — Mi lehetett az oka a sok őszi bejelentésnek? — Ősszel szabad szemmel is látható volt a szép fényes Vénusz egészen december közepéig. — Önnek mi a véleménye az ufó-jelenségről ? — A tapasztalatok alapján azt mondom, hogy az esetek jelentős része azonosítható csillagászati jelenség. Feltételezem, hogy sokszor téves megfigyelésről vagy képzelődésről van szó. Elismerem, vannak zavarba ejtő általam meg nem magyarázható esetek, ami persze nem azt jelenti, hogy más nem tud rá magyarázatot. Én magam ismeretlen tárggyal, jelenséggel még nem találkoztam a kutatásaim, megfigyeléseim során. Olyan előfordult, hogy nem tudtam megállapítani a repülő tárgyról repülögép-e vagy műhold. Összetéveszthetőek, mert a sorsára hagyott műhold is „villog", ha a tengelye körül forog. Megjegyzem, elképzelhetőnek tartom, hogy a Földön kívül élnek értelmes lények, de nagyon kevés esélyt látok arra, hogy ezek itt röpködnek. — Mennyi esélyt ad? — Egy százaléknál is kevesebbet. — Tudomásom szerint a csillagvizsgálónak nincs pénzügyi kerete a megfigyeléshez. Kitől várnak pénzbeli támogatást vállalkozásukhoz? — Elsősorban magánszemélyektől és intézményektől. Intézményeknek ugyan kevésbé szívügyük a kutatás, de mivel meglehetősen sokat foglalkozik a sajtó az ufótémával, így reklám szempontjából megérheti nekik. Eddig csak magánszemélyek érdeklődtek. — Mennyi pénzre lenne szükség? — Az idei évben havi tízezer forintból meg tudnánk oldani a nyilvántartást, a bejelentésekre a válaszadást, s a dologi költségek fedezését. Egy év tapasztalatai alapján lenne célszerű kiadni a nem csillagászati jellegű problémákat más szakembereknek, meteorológusnak, repülősnek, fizikusnak, ami már valószínűleg újabb pénzt igényelne. Ők éppúgy „szakemberek" lehetnek ufótémában mint mi, csillagászok. — Számítanak haszonra? — Ma még nem lehet megmondani. Haszon esetén alaptevékenységünkre, az ismeretterjesztésre is fordíthatnánk, esetleg jövőre nem kellene emelni a csillagvizsgálóban a belépőjegyek és szolgáltatásaink árát. Közvetett hatása is lehet a gyakoribb szereplésünknek, növekedhet a csillagvizsgáló látogatóinak száma, több távcsövet adhatunk el. — Létezik speciális ufótávcsö? — Ma még nem, de nyár elejére tervezzük a piacra dobását. Műszaki vezetőnk készíti a terveket, saját műhelyünk gyártja majd. — Milyen távcső ez? — A hagyományosnál nagyobb látószögű, amely 7—10-szeres nagyításra képes. Földi távcső lesz, mert a csillagászati távcső fordított állású képet ad. — Külföldön csillagvizsgálók foglalkoznak ufómegfigyeléssel, illetve megfigyelések gyűjtésével ? — Nincs tudomásom róla, de eddig nem is érdeklődtem. SKULTÉTY TAMÁS (Ufómagazin 1990/1) 15
