A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-21 / 38. szám
Korallhal Bohóchal Komáromban még nem volt vízvezeték. Újfalutól a Dunáról lajtokkal hordták a vizet és fillérekért kannában árulták ivóvízként. Ma legtöbbször messzire kell elutazni, ha az ember ilyen környezetet akar találni. Annak ellenére, hogy rengeteg búvár fordul meg ebben a térségben, a halak nem félnek az embertől. Természetesen szigorúan védett itt ez a terület, és eszébe sem jutna a búvároknak, hogy csak úgy sportból halomra lőjék a temérdek sok halat. A legtöbbjüket kézből lehet etetni. Az első merüléseknél az ember képtelen arra, hogy megkülönböztesse őket. Minden egy hatalmas színes összevisszaságnak tetszik. Lassan azonban megismerkedünk az egyes fajokkal. Egy idő után kitapasztaljuk, hogy melyik halat hogyan lehet megközelíteni. Viszont érvényes itt az a szabály, hogy semmihez sem szabad hozzányúlni. Nem tudható, hogy melyik Színek kavalkádja hal, korall vagy más élőlény képes halálos mérget juttatni az ember szervezetébe. Ennek ellenére nem egyszer kacérkodtunk a murénákkal, cápákkal vagy a mázsás ragadozó halakkal. Hamar rájöttünk, hogy érdemesebb felkeresni az elhagyatott távoli szigeteket és korallzátonyokat, amelyek kevésbé látogatottak. A búvárinvázió már nyomot hagyott a közeli, gyakrabban látogatott korallzátonyokon. Az állandóan fújó erős északi szél megnehezítette az életünket. Volt olyan időszak, amikor a nagy szél miatt kénytelenek voltunk vesztegelni a kikötőben. A hajó motorja gyengének bizonyult. Vitorlákkal viszont nehéz volt manőverezni. Volt olyan nap, amikor háromszor is elszabadult a hajó és a szél ráfújt bennünket a zátonyra. Forró pillanatok voltak ezek és a veszélyérzet így fokozódott bennünk. Pedig elég lett volna egy megfelelő horgony. amely a laza korallhomokban megtartja a hajót. Egy idő után mutatkoztak a „tengeralattjáró betegség" tünetei. A kis területen összezárt emberek jobban megismerik egymást. Rádöbbennek egymás rossz tulajdonságaira, amelyekről korábban nem tudtak. Ilyenkor kiéleződik a kollektívában a helyzet A lényegtelen dolgok felnagyítódnak. Ennek tulajdonítom a súrlódásokat, amik kialakultak közöttünk. De tudatában voltunk felelősségünknek és demokratikus alapon megtárgyaltunk minden problémát és a kérdést végül a többség akarata döntötte el. Ennek tudható, hogy képesek voltunk a vállalkozást végigcsinálni, és megítélésem szerint eredményesen. Eltelik még egy kis idő amíg a hazahozott anyagot feldolgozzuk. Ez nem lesz kis munka. CSUKÁS LÁSZLÓ (a szerző felvételei) A papagájhal kíváncsi Korallváros 17
