A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-21 / 38. szám

Két példa a hibás szóhasználatra KINCSÜNK AZ ANYANYELV Hibás szóhasználattal, szótévesztéssel, sajnos, igen sokszor találkozunk. Az alábbiakban bemutatnék belőle kettőt. „A tányérok ripityomra törtek" — panaszolta valaki, miután elejtett egy edényekkel megrakott tálcát. Mi helyte­len ebben a mondatban? A ripityomra határozószó, mert ilyen határozósza­vunk valójában nincsen. A ripityom szót hiába keressük szótárainkban, legföl­jebb egy nótából ismerhetjük mint affé­le értelmetlen töltelékszót: „Ripityom (vagy: lipittyom), gyere be, rózsám, az ölembe ..." Meg kell mondanom, hogy a rendelkezésemre álló szakirodalom­ban a ripityom szóról semmit sem tud­tam megállapítani, de ez nem is nagy baj. A lényeg az, hogy ami törik, még­hozzá sok apró darabra, az nem ripi­tyomra, hanem rapityára, illetve ripityá-Kí ne ismémé a Guinness-féle Rekordok . Könyvét, amelyben megtalálható valamennyi „lég" a világon! De a Szovjetunió határain kívül vajon ki hallott a PARI-féle — Az Alekszej Szvisztunovnak, a Komszomolszka­­ja Pravda című központi ifjúsági lap volt tudósítójának kezdeményezésére létesült, független szovjet sajtóügynökségnél megje­lent Rekordok Könyvéről? Holott a PARI-ban bejegyzett rekordok 70 százaléka „megdönti" az 1989-es Guin­­nessben szereplő, hasonló mutatókat. Tulaj­donképp éppen a Guinness-féle Rekordok Könyvében előforduló pontatlanságok felfe­dezése révén született az a gondolat, hogy össze kell állítani a PARI-féle Rekordok Könyvét. A Guinness például azt állította, hogy a világszerte megjelenő napilapok közül a ja­pán Jomiuri Szimbum példányszáma a leg­nagyobb — több mint 14 millió. Vajon nyugodtan „meg tudta emészteni" ezt a közlést a több mint 21 milliós példányszámú Komszomolszkaja Pravda tudósítója? Igaz ugyan, a Guinness következő évi kötetében helyesbített és már a Trud című szovjet újságot említette első helyen (21 millió), de megint csak bakot lőtt — hiszen a Komszo­molszkaja Pravda abban az időben már 22,5 millió példányban jelent meg. Tavaly az Egyesült Államokban átnyújtot­ták a világ legöregebb emberének járó okle­velet — egy 115 éves nőnek. A PARI sajtó­­ügynökség pedig körülbelül húsz, ugyanilyen korú embert vett nyilvántartásba, többek között egy 128 éves férfit és egy 135 éves nőt — valamennyi a Szovjetunióban él. „Bolygónk legnagyobb és legkisebb em­bere is nálunk él — a 240 centiméter magas. Alekszandr Szizonyenko volt kujbisevi kosár­labda-játékos és egy 65 centiméter magas. Tatyjána nevű nő, aki szociális otthonban lakik. Ö talált gyermek volt, ezért vezeték- és ra, esetleg rapottyára törik. A Nyelvmű­velő kézikönyvben ezekről a határozó­szavakról a kővetkezőket olvashatjuk: „A rapityára és ripityára közt a bizalmas társalgási nyelv újabban kezd különb­séget tenni: Rapityára megy vagy törik valami, azaz sok apró darabra zúzódik ; ugyanígy lehet tárgyas kifejezésekben rapityára tömi vagy zúzni valamit. Sze­mélyt inkább ripityára ver az ellenfele, azaz tönkrever. A két szóalak jelentése azonban nem vált el határozottan, ezért összecserélésük sem hiba. A rapottyára tájnyelvi változata az eredeti rapittya diribdarab főnév -ra rágós alakjának, amelyből a mai rövid ty-s határozószó fejlődött. Egy történelmi témájú előadásból idézem a kővetkező mondatot: „Ez a szövetség sajnos kerékbe tört. „Megál­lapíthatjuk, hogy ennek a mondatnak így, ahogy van, voltaképpen nincs sem­mi értelme; ilyen szókapcsolatunk: va­lami kerékbe törik egyáltalán nincs. Va­jon mit akart mondani az előadó? Bizo­nyára olyasmit, hogy a szóban forgó szövetség nem volt tartós, megszűnt, felbomlott, mielőtt érvényesült, illetve érvényesíthették volna. Átvitt értelmű szókapcsolatunk, amelyben a tör, illetve apai nevét mind ez idáig nem sikerült megál­lapítani" — közli Alekszej Szvisztunov, aki az új sajtóügynökség elnöke lett. A PARI — a Paradoxonok, Rekordok, Ideák rövidítése. A sajtóügynökség nemcsak a szovjet eredményeket tartja nyilván, hanem azt is, ami a világ egyetlen más kézikönyvé­ben sem szerepel. Ilyenek életünk paradoxo­­nai, a repülő csészealjak, a mindenféle rend­ellenességek, a telepátia és a telekinézis, a „zörgő manók” stb. Másfelől a PARI elvből nem tartalmazza például a falánkság rekordjait, az olyan re­kordokat, amelyek az ember egészségét és puszta életét is fenyegetik. Mi „a rekordok kedvéért való rekordokat" sem ismerjük el — például a legnagyobb cipőt, amelyet senki sem hord, a leghatalmasabb tortát, lepényt, palacsintát, stb. Mi undorodunk az olyan rekordoktól, amelyek sértik az erkölcsi és esztétikai szabályokat. A PARI Sajtóügynökség sok ezer levelet kap a szovjetország különféle körzeteiből, feldolgozza a különböző városokban levő irodáiból érkező információkat. És azokat az egyedülálló rekordokat, amelyeket a termé­szet világa, az ember világa nyújt. Mint kiderült, Moszkvában él és dolgozik Jurij Szolomahin újságíró, aki 38 nyelven beszél. Marina Popovics, az első olyan szov­jet nö, aki a nemzetközi vadászklub tagja lett —, és az egyetlen olyan nő a világon, aki több mint száz repülési rekordot állított fel, és a Nemzetközi Légihajózási Szövetség a­­ranyérmével tüntettek ki. És például Omszkban él Avszenyij Goro­hov, akinek szerzői tanúsítványában az áll, hogy 1968-ban személyi számítógépet dol­gozott ki és feltalálta a rovatkészítő (plotter) grafikai elvét, és a két találmány gyártása csupán a szovjet bürokratikus rendszer miatt nem kezdődött el. A személyi számítógépek a törik ige szerepel, és valaminek a hirtelen pusztulását fejezi ki, a derékba tör és a derékba törik. Például: Életét derékba törte a halál — ez azt jelenti, hogy valaki meghalt, mielőtt elérhetett volna valamit az életben. Derékba törik a pályája, ha nem hagyja abba az ivást — ez pedig annyit jelent: tönkremegy a jól indult pályája, nem viszi semmire, ha tovább fog inni. A derékba tör, derékba törik szókapcsolatot olyasmire szoktuk vonatkoztatni, aminek időbeli tartama van, tehát például életre, pályára. így tehát elfogadható az ilyen mondat: Ez a szövetség derékba tört, hiszen a szö­vetség hosszabb időtartamra szólt, és nyilván valamilyen ok miatt hirtelen megszűnt; nem bontakozhatott ki a hatása. Akkor sem kifogásolhatnánk a mondatot, ha a derékba tör szókapcso­lat szerepelne benne, vagyis, ha megje­lölné, ki vagy mi törte derékba a szövet­séget. Például: Ezt a szövetséget az ellenzői derékba törték. Nézzük most meg közelebbről az idé­zett mondatban hibásan használt szó­­kapcsolatot! Mint már utaltam rá: ke­rékbe törik valaki vagy valami szókap­csolat nincs, csak kerékbe tör valakit vagy valamit szókapcsolatunk van. Ez születési évének 1975-öt tartják, amikor az „Apple Computers" cég megkezdte ipari gyártásukat (mellesleg szólva, ennek a prog­ramnak a finanszírozása csak 1971-ben kez­dődött el), a plotterek pedig még később jelentek meg. A PARI dossziéban titokzatos, mulatságos és csodálatos rekordok is vannak. Kirill Mak­­szimov, az 59. moszkvai iskola tízéves tanu­lója egy óra alatt 3 630 fekvőtámaszt végez; a Szovjetunióban a leghosszabb haj — 1 m 60 cm — tulajdonosa íarisza Misukova moszkvai főiskolai hallgató. Szverdlovszkban egyszerre ünnepli születésnapját egy lány, az anyja és a nagyanyja — mindhárman február 8-án születtek, csak persze különböző év­ben. És miként lehet magyarázni a világtérkép­­„lenyomatot". amely egy bika bőrén látható, pigmentfoltok alakjában? Vagy arról a fiatal------------—■ -i Megyek ki a kertbe, hogy összeszedjem az érő paradicsomot, paprikát, almát. A para­dicsomnak, paprikának semmi baja. De az almafáról hull az alma, s rothad, topped; aszalódik már az ágakon. Mutatom a szomszédnak a pusztulást. „Látom” mondja." „Csernobil óta hullik és rothad. A diófák sem teremtek" teszi hozzá „de azok már megújultak." Valóban: a diófák hatalmas koronája ép. az ágvégek teli zöld dióval... Ez lenne a remény? A túlélés esélye? Napok múlnak el, s nem tudok szaba­dulni a látványtól, az élménytől; a hulló és rothadó almák látványától, s a magyará­zattól : „Csernobil óta hullik és rothad." Az almahullásnak és rothadásnak kétségte­len, hogy oka és magyarázata van. Lehet­séges, hogy az elhanyagolt fák nem bírják a termés terhét meglehet, egyszerűen csak foszforhiány vagy egyéb fontos elem hiánya okozza a pusztulást... Megle-Kihívás a Guinnessnek ÚJ SZOVJET „LEG"-EK KÖNYVE utóbbinak eredeti jelentése: valakit (ha­lálra ítéltet) vízszintesen fekvő kerékre feszit, és tagjait, illetve csontjait a küllők közt valmely súlyos tárggyal összetörve kivégez. Ezt a szókapcsolatot átvitt ér­telemben általában csak ebben a némi­leg tréfás kifejezésben szoktuk használ­ni: kerékbe tör valamely nyelvet, azaz nagyon hibásan, rosszul beszél valami­lyen nyelven. De valójában már gyak­rabban mondjuk így: töri a magyart, töri az angolt, törve beszél olaszul, mint így: kerékbe töri a magyart stb. A beszélt nyelvben persze hallhatunk ilyesmiket: Úgy érzem magam, mint akit kerékbe törtek, azaz minden porcikám fáj. Itt már nemigen gondolunk arra, hogy az igazi kerékbetörés csak halállal végződ­hetett, hiszen a kivégzés egyik formája volt. Összefoglalva: a derékba tör és a kerékbe tör konkrét jelentése közt csak annyi a rokonság, hogy mindkettő jóvá­tehetetlen pusztításra utal, ám ez a pusztítás, elpusztítás merőben külön­böző jellegű. A két kifejezés átvitt élel­me közt semmi összefüggés nincsen, egymással való fölcserélésük súlyos hiba. MAYER JUDIT „gumiemberrőr szóló hirť, aki. bármilyen magasból esik is le, ép és sértetlen marad? Sokáig lehetne sorolni azokat a titokzatos jelenségeket, természeti rejtélyeket, rendkí­vüli emberi képességeket, amelyeket a mai napig a PARI Sajtóügynökség feljegyzett. Ez azonban a PARI csodálatos országa felfede­zéseinek csupán kicsiny része. És még háný felfedezést kell tenni! — A Guinness elismerte, hogy versenytár­sai vagyunk — állítja Alekszej Szvisztunov. — Anyagi ellátottság, műszaki felszerelés, nyomdaipari bázis tekintetében mi termé­szetesen elmaradunk mögötte, meg aztán a híresség sem jelentéktelen dolog. De infor­mációink minősége, egyedülállósága tekin­tetében mi győzünk. (G. Gy. fordítása) hét... De az is igaz lehet hogy valóban Csernobil katasztrófájában keresendő az igazi ok. S azt sem kerülheti el a figyelem, hogy ezt a tényt — mármint az almapusz­tulást — az emberek egyértelműen ennek tulajdonítják: Csernobil sugárzásának. S ezen a ponton túl az igazi ok már szinte nem is érdekes. Az az érdekes, ami a tudatba vésődött, ami megmaradt, s az, ahogy ezt továbbadják. Ahogy a mítosz keletkezik. Ügy tűnik, itt még a dolgok egyértelműek; nincs „talán", nincs „eset­leg". Töprengésre, továbbgondolásra való azonban fakad bőségesen mindennek a nyomában. Például az ilyen kérdés-: Lehet­séges, hogy Csernobil „sugarának" követ­kezményei bennünk is hasonló pusztítást végeztek és végeznek, mint a kert fá­iban?! Hogy nem csak az alma hullik és rothad? Milyen feleletet fogalmazhatnék ezekre a kérdésekre? Van-e felelet egyál­talán ? Talán a diófák megújulása jelzi az esélyt? Meglehet. Bár előre nem tudható, beérik-e rajtuk a termés ... GÁL SÁNDOR 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom