A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-14 / 37. szám
/JNH f SsPrľľ Jf * j|fl ? > - 1 A jr* ORVOS GALAMB ss Nagyobb a házi galambnál. Kékkel és barnával árnyalt szürke alapszíne a nyak oldalán levő fehér örv és a szárnyon látható ugyanilyen színű sáv teszi jellegzetessé. Erdei sétánk alkalmával jelenlétét elárulja sajátos kútukukuku "-szerű erőteljes és kissé rekedtes turbékolása. A hangsúly a második szótagra esik. s hasonlít a városokban élő és az ugyancsak turbékolók családjába tartozó balkáni gerle bugásához. Egész Európában előfordul. Gyakori faj. Hazánkban a Duna menti ártéri erdőktől kezdve a domvidékek. előhegységek, sőt a magashegységek jellegzetes költő madara. A legkorábban érkező vándormadarunk. Már február végén megérkeznek első csapatai. Márciusban a nász idején megváltozik az örvös galamb életvitele. Összeállnak a párok. A hím búgásnak vagy turbékolásnak nevezett szólamát meg-megszakitva felrepül, csattogtatja szárnyait, majd ismételten leereszkedik. ugyanezt számtalanszor megismételve. Eközben a párok kiválasztják a fészkelésre alkalmas helyet. Az amúgy ugyancsak egyszerű, mondhatnánk gyatra fészek megépítése a tojó feladata. A hím segíti hordani a megfelelő gallyakat. Maga a fészek elhelyezése nagyon változó. Van, hogy alacsony bokron készül, máskor magas fán. Az építmény sokszor olyan laza, hogy alulnézetből átvillan a tojások színe. A fészek átmérője 30— 40 cm. Az örvös galamb kétszer költ. A tojó április végén, majd júliusban másodszor lerakja a két gömbölyded, ragyogó fehérségű tojást, melyek átlagmérete 40 K 28 mm. A keltetésből mindkét ivar kiveszi részét. Ez 16—17 napot vesz igénybe. Megemlítendő itt a galambfélék sajátossága, hogy esetleges zavarás esetén elhagyják fészküket és nem ülnek vissza a tojásokra. Jómagam ha galamb- vagy gerlefélét találok, rendszerint úgy teszek, mintha nem láttam volna semmit, továbbmegyek s nem bolygatom a költő madarakat. Esetleg távolabbról távcsővel vizsgálódok. A kikelt fiókák igen gyámoltalanok. Csaknem egészen meztelenek s szinte mozdulatlanul kuksolnak a laza, széljárta fészken. A szülők tudják, mi a kötelességük. Szakadatlanul melengetik őket addig, amíg tolláik ki nem nőnek. Egy hónap is eltelik, míg a fiák kirepülnek a fészekből. Az etetés mindkét szülő feladata. Előreemésztett sajtszerű anyaggal csőrből etetik fiaikat, később már puhított magvakkal is beérik. Kirepülésük után gyorsan ráállnák az önálló élelemszerzésre. Az örvös galambok legkedveltebb tápláléka a bükkmag, tölgymakk és a fenyőfák magja. Különböző gyommagvakat és bogyókat is szívesen fogyasztanak. Természetesen kijárnak a közeli vetésre megdézsmálni a rosszul takart repcét, borsót. Vándorútra novemberben kelnek. A telet a Földközi-tenger partvidékén töltik. Közeli rokona a kékesszürke tollruhájű kékgalamb (Columba oenas). Az öreg bükkösök madara. Fészket nem rak, hanem a fekete harkály odvaiban telepszik meg, s itt költ évente legalább kétszer. A kékgalamb tojásai hófehérek s ugyancsak 2—2 darabot rak le, majd azokat oly kitartóan üli. hogy még a fa kopogtatására sem reagál. Szívesen elfogadja a mesterséges fészekodukat. Ezeket gyalu tat lan colos deszkákból készítjük. Belméretük 24 X 24 cm, magasságuk 35— 40 cm és a berepülőnyílás 10—15 cm. Említést érdemel még a házigalamb őse. a szirti galamb (Columba livia). Hazája a Földközi-tenger körüli sziklás hegyek. Nálunk csak a háziasított fajtái, illetve a félvad városi galambok fordulnak elő. Az örvös galamb augusztus 1-től október 15-ig vadászható. A kékgalamb viszont védettséget élvez. STOLLMANN A. Fotó: S. Hatva nőik
