A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-14 / 37. szám
VILAGABLAK Gilisztabank Páratlan tudományos intézményt hoztak létre az NSZK-ban: a környezeti minták bankját. A különleges múzeumban földet, vizet, levegőt, növényeket és állatokat tárolnak, amelyekből a jövendő korok tudósai majd megítélhetik, mennyit is változott a környezet, A talajmorzsákat, füvet, gilisztát, bogarakat, hínárt, tehéntejet, emberi zsír-, vér-, és májszöveteket oxigénnel töltött, mínusz 150 C-fokra lehűtött kémcsövekben konzerválják. Kétévente vesznek mintákat, mindig ugyanarról a helyről, hogy föl lehessen mérni a változás ütemét is. Jó dolguk lesz az eljövendő évezredek régészeinek. Kövületek vagy mumifikálódott szervezetek után kutatva nem kell majd annyit ásniuk. Csak leballagnak ebbe a régészraktárba, amelyhez hasonló bankok létrehozását más országokban is tervezik. Az AIDS és a körülmetélés Mostanáig két megoldásról tartották azt, hogy a férfiak esetében védelmet jelent az AIDS ellen — az egyik az önmegtartóztatás, a másik pedig az óvszer. Nemrég azonban egy kaliforniai orvos, Aaron Fink nagy vitát kavart azzal a bejelentésével, hogy a hímvessző elöbőrének eltávolítása, vagyis a körülmetélés is nyújt némi védelmet. Aaron Fink érvelése igen egyszerű: több mint egy tucat felmérés bizonyítja, állítja ö, hogy a klasszikus nemi betegségek sokkal gyakrabban fordulnak elő a körülmetéletlen férfiak között. S ez azért van így, mondja az orvos, mert a fityma belső részének nyálkahártyája könnyen felhorzsolódik, és a seben át bármilyen kórokozó könnyen bejuthat a szervezetbe. Az AIDS- virus is. Fink bejelentése óriási felzúdulást váltott ki. Egyesek azt vetették ellene, hogy mindmáig egyetlen tanulmány sem tudott semmilyen fertőzéstani összefüggést kimutatni a körülmetélés és a nemi betegségek gyakorisága között. Az valóban előfordulhat, hogy a például valláserkölcsi okokból egyébként is önmegtartóztatóbb életet élő körülmetélt férfiak körében ritkább a nemi betegség, de ha Fink logikáját követjük, akkor „több mint egy tucat felméréssel" azt is bebizonyíthatjuk, hogy a zene megvéd a sújtólégrobbanástól, mert hiszen a bányaszerencsétlenségek áldozatai között alig találunk például hegedűművészeket. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy veszedelmes dolog ilyen spekulációkkal hamis biztonságérzetet kelteni az emberekben, és ezzel valóban halálos veszedelemnek tenni ki őket. Fink azonban makacskodik, „zenész"-logikáját hajtogatja, és újabb bizonyítékokat ígér. TUDOM/W TECHNIKA Terepjáró repülőgép Légpárnás jármüvek eddig is voltak, de azok általában csak vízen jártak. A repülőgépek újrahasznosításával foglalkozó V. Ignatyev kujbisevi professzor szerint viszont a kiszolgált turbólégcsavaros gépek kiválóan alkalmasak szárazföldi közlekedésre is — egy kis átalakítás után. Mindössze azt kellett megoldani, hogy a hajtóművek állandóan töltsék a légpárnákat. A prototípus egy kiöregedett AN—24-es teherszállítóból készült. Bármely időjárási viszonyok között működik, és megy mint a nyíl, árkon-bokron, havon, jégen, mocsáron át — ha kell, óránként 150 kilométeres sebességgel is. IBM: atomokból kirakva Amikor a pásztázó alagúthatású elektronmikroszkóp érzékelőfeje valamely felületen bizonyos idegen atomok vagy molekulák fölé ér, csökken közöttük a távolság, s több elektron ugrik át az őket elválasztó „energiagáton". Ezáltal ennek az atomnak vagy molekulának a képe megjelenik az elektronmikroszkóp készítette felvételen. Ha a berendezést ilyen atom vagy molekula fölött megállítják és oldalt mozgatják, az — mint valamiféle csipesz — a vele szemben lévő atomot vagy molekulát a felület tetszőleges helyére vonszolhatja és ott elengedheti. Erre jöttek rá az IBM San Jóséban lévő kutató központjában. Ezen a módon sikerült nekik egy nikkellapról xenonatomokat eredeti helyükről úgy áthelyezni, hogy kiadják vállalatuk nevének világszerte ismert rövidítését. A xenonatomok mindössze 5 nanométerrel emelkednek ki a nikkellapról. (Képünk négymilliószoros nagyításban készült.) Meglehet, hogy ezen a módon sikerül molekulákat bizonyos rendbe rakni, hogy utána megváltoztathassák őket. Igazuk van a szauna barátainak! Amit a finnek és az oroszok már évszázadok óta tudnak, azt most a hannoveri orvostudományi egyetemen, Eduard Ernst professzor tudományos értekezésében, melyet díjaztak egy jelentős orvosi pályázaton, bizonyítja: a népi bölcsességre épülő termo-hidroterápia véd a meghűlés ellen. 75, ötven éven aluli egészséges férfit és nőt osztott be 3 csoportba, az első csoport háromszor zuhanyozott az ismert Kneipp-féle módszer szerint, a második csoport hetente egyszer-kétszer szaunában „izzadta" végig az ott előírt eljárásokat, míg a harmadik „ellenőrző" csoport élte az átlagos városlakó életét. Fél év múlva összehasonlították a feljegyzéseket: a legtöbb meghűlést, 46 megbetegedést az „ellenőrző" csoport tagjai mutatták, akik tehát egyik edzési módszert sem használták, a Kneipp szerint zuhanyozóknál 35 esetben, a szauna hívei között pedig 33 esetben találkoztak kisebb náthával, meghűléssel. De csak a kitartóakra érvényesek az eredmények, legalább három hónapi rendszeres edzésre van szükség — hangoztatja Ernst professzor. ••• Romániából mindmáig kósza hírek járnak, pedig a tömegtájékoztatás sokkal szabadabb körülmények között működik már. Sok a szenzációhajhászás, nagy mértékű a meg nem értés, a túlzás, esetleg lebecsülés, azaz nem föltétlenül objektívek a hírek. Annak idején, amikor a romániai falurombolás napirenden volt, valóban sok pontatlanság vegyült a hírekbe, így lényegében nem is tudjuk igazán, miről is volt szó. Most, hogy a tavalyi decemberi események után megdőlt a Ceausescu-diktatúra, s a falurombolásként ismert akció is leállt, lényegesen változott 16
