A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-07 / 36. szám
Legkisebb tyúkalkatú madarunk. Kerekded, zömök termetű, rövid nyakkal és farokkal. Bámulatos ügyességgel és gyorsasággal tud a réten, gabonában tovaosonni, bujkálni. Megpillantani szinte lehetetlen. Ittlétét a fürjkakas jellegzetes hangja a „pitypalatty" árulja el. Énekét késő tavasszal és nyáron éjjel-nappal hallani. Népszerűségét számos közmondás jelzi: „Kövér mint a tűrj", „Egészséges mint a tűrj", „Ügy fut mint a fürj", „Gömbölyű mint a fürj”, „Fürge mint a fürj", stb. A Chernél István által 1899-ben összeállított anyag jól érzékeli a nép az adott esetben a fürj alakjára, tulajdonságaira vonatkozó pontos biológiai ismeretek tanúságát. Elterjedése igazán impozáns. A Brit szigetektől Európán és Ázsián keresztül a Japán szigetekig, valamint az északi szélesség 60-ik fokától délre a 20-ik fokig nyúlik. Mint vándormadár évről évre bejárja Afrikát is. A fürj FÜRJ vándorútja és költözködési módja a madárvilágban csaknem egyedülálló. Tömeges vándorlásuk az öröklött kód szerint egy szeptember végi alkalmas éjszakán történik. Mire elérik a Földközi-tenger partjait, egy részük ott marad. A zöme azonban alkalmas széljáráskor szárnyra kap, hogy a legrövidebb távon a dél-európai félszigetek csúcsairól átrepüljék a tengert. A holtfáradt fürjek ahogy elérik Észak- Afrika partvidékét rövid pihenés után ugyancsak futva, gyalogszerrel folytatják útjukat (itt-ott szárnyrákapva), hogy elérjék a telelésre legalkalmasabb füves térségeket. Útjukban rengeteg megpróbáltatás várja őket. A legnagyobb veszteségeket az olaszországi és észak-afrikai madarászok hálói okozzák. (Coturnix coturnix) Tavasszal a fürjek ugyanazt az utat teszik meg fordítva. Ekkor sietősek, hiszen fészkelőhelyeik felé igyekeznek. Májusi érkezésüket elárulja jellegzetes pitypalatty ozásuk. A fürj a mezők, gabonaföldek madara. Évenként két ízben költ. Fészkét többnyire a mezőgazdasági területen, vetésekbe, réteken talajra rakja. Igazi fészekről persze alig lehet beszélni, hiszen az csak egy talaj mélyedés, néhány szál fűvel bélelve. Ide a tojó május végén, majd másodszor július derekán 8—15, néha több, színezetben és rajzban talajszínű kissé körte alakú sárgás, barnán foltozott 35 X 24 mm tojást rak. Ezeket a fürjmama egymaga 18 nap leforgása alatt kelti ki. A fiókák fészekhagyók s kizárólag az anyjuk nevelgeti őket. Másfél hónap elteltével nagykorúkká válnak és elkezdik egyéni életüket. Táplálékukat kezdetben (fiókakorban) a rovarvilág adja. Később már a legkülönbözőbb gyomnövények magjai, valamint az aratás után kipergett gabonamagvak képezik. A régen oly gyakori és jellegzetes mezei madár hangját manapság már egyre ritkábban hallani. Az állomány megfogyatkozását a dél-európai és az afrikai madárkufárok tömeges befogása és pusztítása valamint a nálunk dívó úgynevezett belterjes agrotechnika negatív szerepe okozzák. A fürjre nálunk manapság már nem vadásznak. Szeressük és védjük őt, nehogy egyszer azt kelljen kérdeznünk önmagunktól: Pitypalatty, merre vagy? STOLLMANN ANDRÁS Fotó: S. Ha na nőik
