A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-06 / 27. szám

(Ardea cinerea) A gólyánál valamivel kisebb, szürke színezetű gázló­madár. Vízközeiben magas fákon telepesen költ. Re­püléskor nyakát gémszerüen behajtja — tehát nem merevíti ki, mint a gólya. Gémféléink közül viszonylag a leggyakoribb. Észak-Európát kivéve mindenfelé elterjedt, ahol al­kalmas élőhelyet, táplálékot és nyugalmat talál. Szlo­vákia területén jobbára csak a Duna és főbb mellékfo­lyói galéria-erdeiben költ. Fészektelepei az utóbbi évtizedekben nálunk alaposan megfogyatkoztak. A szürke gémek egy része télre elvándorol s a Földközi-tenger térségében, nemritkán Afrika belsejé­ben várja ki a legzordabb heteket. Egy fiókakorában 1956. május 31 -én gyűrűzött csallóközi szürkegémfi­­óka 1957. január 15-én került meg a Szudáni Nílus­­parton. A rátermettebb példányok enyhe teleken a fészkelöhelyek közvetlen környékén maradnak. Ezért nemritkán február végén már a fészkeken látjuk egy részüket, hogy azokat tatarozva készüljenek a költési idényre. A szürke gémek fészkelöhelyei, telepei rend­szerint a folyómenti ligeterdőkben a Duna szigetein képződnek, hogy aztán esztendőkig évről évre állandó költöhellyé váljanak. Társaságkedvelő madarak. A szürkegém-kolóniákba szívesen betelepülnek a bak­csók, kárókatonák, néha-néha kiskócsagok. Fölényes magatartásával ugyan uralja a többi gémféléket, nem ritkán összecsap egy-egy ághelyért, de mindez gé­méknél normális helyzetkép. Az igazi fészekkonkurens a gémtelepre beköltöző vetési varjú. Ezek zaklatásától csak a szürke gém képes megvédeni fészkét, az aprótermetü bakcsók inkább kivárják mig a varjak kirepítik fiaikat s csak asztán látnak a költéshez. A szürkegémtelep leggyakrabban nyár- és fűzfák koronájában helyezkedik el. Néha egy fán több fészek is épül. Az erős körülbelül egy méter átmérőjű alkot­mányt több évig is használják. A fészkelés március végén kezdődik, amikor a tojó lerakja 4—6 kékeszöld színű tojását. A tojások kikeltésében mindkét fél részt vesz. Maga az inkubáció 24—25 napig tart. A kikelt fiókákat majdnem kizárólag haltáplálékkal etetik. Ele­inte egyenesen a csőrükbe helyezve a félig emésztett táplálékot. Később a prédát egyszerűen a fészek aljába öklendezik ki, ahonnan azt a falánk fiókák pillanatok alatt felkapdossák. A szürke gém táplálékát elsősorban halak képezik. Ezeket a folyók partján lesből zsákmányolja. Képes órákig elálldogálni, néha hasig gázolva a vízbe, amíg a megfelelő préda megjelenik. Ekkor hegyes csőrével villámgyorsan ojlabök és kiszigonyozza a kiszemelt táplálékot. Egérjárta esztendőkben, hasonlóan mint a gólya, ugyancsak megszállja a szántásokat, legelőket. Az áttelelö szürkegémek is jobbára egérvadászattal tengetik életüket. Flavazások idején bizony sokat kop­lalnak. A szürke gémek nálunk elsősorban természetvédel­mi területeken költenek. Számuk mégsem emelkedik. Ez abból adódik, hogy habár védett madárról van szó, a halastavak környékén üldözik. Ezért úgy vélem elengedhetetlenül szükséges, hogy a természetvéde­lem minél jobb kapcsolatokat teremtsen a halastavak hasznosítóival. Kis megértéssel számtalan lehetőség nyilik arra, hogy a szürke gémnek természetvédelmi területen kivül is biztonságos, vonzó életkörülménye­ket teremtsünk. STOLLMANN ANDRÁS Fotó: S. Harvančík

Next

/
Oldalképek
Tartalom