A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-07 / 36. szám
Régi koroktól a kastélyépítésig Dél-Nógrádban, a Cserhát és a Mátra között a Bér-patak szeli át a ma mintegy 1 500 lelket számláló Szirákot. A hajdani járási székhely már az őskorban lakott hely volt. 1219-ben a jeruzsálemi Szt. János lovagrendnek épült itt kolostora. A rend már a XIV. században megszűnt, s csaknem nyomtalanul eltűnt épületük is. A XVIII. század végén, amikor a régi templom helyén felépült a mai evangélikus, munkálatok közben egy „másfél lábnyi" köfaragványra bukkantak, amely emberfejet ábrázolt. A figurális középkori kőfaragvány minden valószínűség szerint a Johanita-kolostor maradványa lehet. Az emberarcot ábrázoló munkát a mai templom délnyugati sarkába falazták. Az egyes geográfiai munkákban „tót-magyar, magyar-tót" faluként emlegetik Szirákot. Tudnunk kell ugyanis, hogy a törökpusztítások alkalmával ez a helység is „földulatott". Lakosai „részint leölettek", s helyükre később a megye felsőbb részeiből, valamint Zólyom vármegyéből szlovákok telepedtek. így lett Sziráknak népes evangélikus lakossága is. A község határáról Fényes Elek feljegyezte, hogy az „a természetnek minden javaival bővelkedik; erdeje derék; bora jó; földje, rétje termékeny". Éppen ezért nem kerülte el a helység a nemesurak figyelmét sem. A falu kastélyát a XVII. században kezdték építeni. Roth Tamás 1728-ban teljesen átépíttette a díszes úrilakot. Mai formáját a kastély száz esztendővel ezelőtt kapta. Roth Tamás Wattay Borbálától született egyetlen lányát Teleki József vette feleségül, s így a kastély az övék lett. A kastély Nógrád megye legszebb építményei közé tartozik. A barokk stílusú, kétszárnyú, emeletes kastély elöreugró főépületét két kis saroktoronnyal ékesítették, melyek némi romantikus jelleget adnak az épületnek. A bejárati ajtó felett gazdag plasztikai díszítés látható. A kastélynak középrizalitos oromzata van. A díszteremben még megmaradt néhány szép falifestmény. Az épületet nemrégiben az Országos Kőolajipari Tröszt hozatta rendbe s továbbképző intézetként, illetve szállóként szolgál. A Telekiek Szirákon Teleki József (1738—1796), aki a sziráki Róth-lányt feleségül vette, művelt nemesember s egyidőben koronaőr volt. Bőd Péter nevelte, egyetemet végzett, s fiatal korában még Rousseaut is felkereste. Értékes könyvtárat gyűjtött, gazdag állattára, matematikai és fizikai szertára volt. Versírással is foglalkozott. Szirákon halt meg 1796-ban. Az ő fia volt Teleki László (1794— 1821) iró és költő. A sziráki születésű nemesember szorgalmazta a magyar nyelv művelését, s megírta föművét A magyar nyelv előmozdításáról buzgó esdeklései címmel (Pest, 1806). László fia, ifj. Teleki József (1790— 1855), az erdélyi kancellár történetíróként is komoly munkát végzett. A Hunyadiak kora Magyarországon című hatalmas müve 1852—1854-ben jelent meg. Huszonötezer kötetes könyvtárát Teleki az MTA-nak ajándékozta, megalapozva ezzel az Akadémiai Könyvtárat. A tudós nemesember többek közt az MTA első elnöke volt. A féltestvér, ifj. Teleki László (1811-186-1) Szirákon van eltemetve. Nagyszerű politikus volt, az 1843— 44-iki országgyűlés főrendi ellenzékének kiemelkedő alakja. 1844-ben a Védegylet elnökévé választották. Az 1848-as reformországgyűlés egyik „irányitó egyéniségeként" egyenjogúságot követelt Magyarország nemzetiségei számára. És hirdette — Kossuthot megelőzve — a kelet-közép-európai nemzeteket összekötő dunai államszövetség fontosságát. íróként is ismert volt Teleki László. Kegyenc című szomorújátéka 1841- ben jelent meg. A művet Illyés Gyula költötte újra. Egyéb műemlékek A Teleki család sziráki műemlék jellegű sirkápolnáját gróf Teleki József királyi kamarás neje állíttatta 1784-ben. 1861-ben ide temették az öngyilkossá lett Teleki Lászlót is. A műemlékjellegü evangélikus templom építését 1782-ben kezdték, s 1788-ban fejezték be. Jung József (1734—1808) pesti építész volt a mes-KINCSÜNK AZ ANYANYELV IRMA FRIEDRICHOVA VALÉRIA PERHÁGSOVÁ VOJTECH VARGA SLOVENSKO-MAĎARSKÝ ODBORNÝ SLOVNÍK UČEBNICE PRE STREDNÉ ZDRAVOTNÍCKE ŠKOLY Dupla kiszolgáltatottság avagy az egészségügyi szótár A beteg ember szorong betegsége miatt. Dupla megterhelés éri, ha az orvossal való kommunikáció nem zavartalan, nem értik egymást tökéletesen vagy frusztráció éri őt az orvos vagy az egészségügyi személyzet részéről, nyelvi okokból eredően. Az orvos—beteg kommunikációjának kérdése tabu volt évtizedekig. Tudtunk róla, de nem tettünk majdnem semmit a megoldásáért. Társadalmi újjászületésünk első napjaiban egy Hét-riport ban az orvos többnyelvűsége is szóba került: „... a mi országunk többnyelvű... a beteg különleges pszichikai állapotban él. Feszültség és nyomasztó szorongás gyötri. Érthető, ha érzékenyen reagál mindenre. S az az érzés, hogy engem most nem értettek meg, egyenesen kétségbeejtheti. A nemzeti kisebbség nyelvének az ismerete néha életfontosságú!... Egészen felvidulnak, ha észreveszik, hogy ismerem nyelvüket" — mondja az orvos. A beteg nyelvi érzékenységére, vagy inkább túlérzékenységére is akad példa a sajtóban. A šrobárovói szlovákok Így panaszkodnak a Verejnosfnak: „Nehéz nem tudni magyarul... az egészségügyi központban kommunikációs problémáink adódnak" (27. sz., 5. old.). Nehéz elhinni, ha tudjuk, hogy orvosaink és betegeink is rosszul ismerik a magyar egészségügyi terminológiát és hogy a legfiatalabb nem szlovák nyelvű orvosi egyetemet végzett orvos ma legalább 95 éves. Mindenesetre humanizálni kellene az orvos—beteg nyelvi kapcsolatát, mint ahogy arra az egyik országgyűlési képviselőnk is rámutat az Új Szó hasábjain. Az első jelentős lépést a jobbítás útján Dr. Fridrichová, L, Perhácsová V., és Varga V. tették meg, amikor a magyar nyelvű középfokú egészségügyi iskolák részére kiadták a Szlovák—magyar (egészségügyi) szakszótárt. A szerzők úttörő munkát végeztek, amikor elkészítették a 3 700 szót tartalmazó, tulajdonképpen az első egészségügyi szótárunkat. Annak ellenére, hogy a szótár szakmai színvonala nagyon jó, sőt kiemelkedő, szükséges, hogy egyes címszavakat kijavítsunk vagy kiegészítsünk. A bunková imunita magyar ekvivalense sejtimmunitás formában nem megfelelő, a magyar szakirodalom a sejtes immunitás szót használja. A dostredivá dráha magyar formája (odavivő pálya) helyett jobban hangzik a centripetáiis, felszálló, afferens pálya. A druhová rezistencia magyar ekvivalense (fajellenállás) nemcsak helytelen, <£e félrevezető is, és
