A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-24 / 34. szám

Megőrzés és megújítás Tavaly első alkalommal vettem részt az Anyanyelvi Konferencián Kecske­méten, ahol az a .megtiszteltetés ért, hogy e húszéves nemzetközi magyar mozgalom társelnökévé választot­tak, s így bekapcsolódhattam annak a Szándéknyilatkozatnak a kidolgo­zásába is, amely az Anyanyelvi Kon­ferencia megújulásának alapelveit foglalta össze. A konferencia által jóváhagyott dokumentum megálla­pítja, hogy az Anyanyelvi Konferen­cia autonóm, demokratikus, nem­zetközi magyar mozgalomként kí­vánja folytatni munkáját. Ennek ér­dekében a magyarországi, a szom­szédos országokban élő kisebbségi, és a nyugati szórványokban élő ma­gyarság ismert személyiségei közül munkabizottságot kér fel, amely széles körű konzultációk alapján az 1990-es év közepéig benyújtja az Anyanyelvi Konferencia Védnöksé­gének a mozgalom megújítását szolgáló javaslatait. E javaslat kidolgozásának céljából megválasztott úgynevezett „25-ös bizottság" a Szándéknyilatkozatból kiindulva foglalkozott az Anyanyelvi Konferencia megújításának elvi és gyakorlati kérdéseivel. Az elmúlt év vége óta bekövetkezett Kelet-Kö­zép-Európai változások azonban olyan helyzetet teremtettek, ame­lyek az Anyanyelvi Konferencia szá­mára a korábbiakhoz képest teljesen új lehetőségeket hoztak a felszínre, méghozzá a nemzeti kisebbségek­nek az AK-ba való folyamatos be­kapcsolása révén. Mindezen válto­zások figyelembevételével a mozga­lom elnöke, Lörincze Lajos felkérte a társelnököket, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a „25-ös bizottság" számára. Ezek a javaslattervezetek elkészültek. Budapesten július 30-tól augusztus 1-jéig tartó tanácskozás első két napján az említett bizottság e javaslattervezetek és a rájuk érke­zett észrevételek, kiegészítések fi­gyelembevételével fogalmazta meg és terjesztette az AK Védnöksége elé azt a jelentést, amelyet ma már a mozgalom megújítása alapdoku­mentumának tekinthetünk. E dokumentum megállapítja, hogy az Anyanyelvi Konferenciának a ma­gyarországi átalakulás és rendszer­­váltás következtében meg kell újul­nia. Ennék érdekében a Védnökség a következőkben jelölte meg a moz­galom további helyzetét és feladata­it : Az Anyanyelvi Konferencia eddig végzett munkája mellett a jövőben fokozottabban és határozottabban támogatja a szomszédos országok­ban kisebbségi helyzetben élő ma­gyarság anyanyelvi kultúrájának és nemzeti tudatának megtartását, il­letve fejlesztését. Ebben a tevékeny­ségében nagymértékben támaszko­dik a Magyarországon és bárhol má­sutt élő magyarságra. Az összma­gyarság nemzeti felelőssége és köl­csönös szolidaritása alapján minden téren szervezi és fejleszti a „ma­gyar-magyar" kapcsolatokat. Fenn­tartja és fejleszti a nyugati szórvány­magyarság körében végzett eddigi munkáját. * Az Anyanyelvi Konferencia a fenti­ekben megjelölt nemzeti feladatokat elsősorban pedagógiai és kulturális tevékenységével végzi el. Ennek a tevékenységnek a körébe tartoznak az időszaki tanácskozások, az okta­tási és kulturális, gyermek- és ifjúsá­gi táborok, diákcsere-mozgalmak a pedagógus továbbképző tanfolya­mok, a Konferencia által kiadott, vagy támogatott tankönyvek, forrás­munkák és más kiadványok, szake­lőadók kiküldése és cseréjének megszervezése, a Nyelvünk és Kul­túránk megjelentetése. Feladatának tekinti a célkitűzéseknek megfelelő tájékoztatást és érdekvédelmet is. Az Anyanyelvi Konferencia auto­nóm mozgalomként p Magyarok Vi­lágszövetségével stratégiai egyetér­tésre törekedve, azzal szoros együtt­működésben kíván dolgozni. Az AK Védnöksége által jóváha­gyott dokumentum a továbbiakban megállapítja, hogy a mozgalom együttműködésre törekszik minda­zokkal a hazai, magyar kisebbségi és szórványban működő magyar társa­dalmi, kulturális, egyházi és ifjúsági intézményekkel és szervezetekkel, illetve e szervezetek oktatási és kul­turális szekcióival, amelyek a közös nemzeti felelősség és a kölcsönös nemzeti szolidaritás alapján maguk . is képviselik és támogatják az anya­nyelvi mozgalom céljait. Az anyanyelvi konferencia moz­galmi keretek között dolgozik. A mozgalom időszakonként — lega­lább négy évenként — nyilvános konferenciát rendez. A konferencia, mint a mozgalom legfőbb határozat­hozó szerve hivatott arra, hogy kiala­kítsa, vagy szükség szerint módosít­sa a mozgalom céljait, illetve felada­tait, továbbá megválassza annak ve­zető szerveit és tisztégviselöit. A két konferencia között az anyanyelvi mozgalom tevékenységét az Anya­nyelvi Konferencia választmánya irá­nyítja. A 60 tagú választmány egy­­harmad-egyharmad-egyharmad a­­rányban képviseli a hazai, a szom­szédos országokban, illetve a szór­ványban élő magyarságot. A választmány tagjait az anya­nyelvi mozgalom munkájában részt­vevő, az előbbiekben felsorolt testü­letek javaslata alapján a Védnökség, illetve a továbbiakban a választmány által felkért bizottság jelöli és zárt ülésen a Konferencia választja meg. Az anyanyelvi mozgalom legfőbb szerve az AK 4 tagú elnöksége. Tag­jai az elnök és az egyetemes ma­gyarság három nagy csoportját képviselő három társelnök. A gyakorlati munkát az AK Elnök­ségi Munkabizottsága szervezi és hangolja egybe. A testület szakmai kérdésekben az elnökség tanácsa­dói tennivalóit is ellátja. Az AK gyakorlati tevékenységét különböző bizottságai végzik. A bu­dapesti tanácskozáson az alábbi munkabizottságok létesítését hatá­rozták meg: pedagógiai, tankönyv, felsőoktatási és tudományos, irodal­mi, történelmi, honismereti és ha­gyományőrző bizottságok, továbbá a művészeti — ide tartozik a képző­művészet, folklór, zene, tánc stb. —, egyházi és jogvédelmi bizottság. Až AK Védnökségének ülésén részt vett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, aki elmondta, hogy a magyarországon lezajlott belpolitikai események folyamatába illeszkedik az AK munkája is. Flang­­súlyozta, hogy a mozgalom gondo­latköre, alapeszméje értékmegőrző és értékmegújító is egyszerre. A szlovákiai és az erdélyi magyarság­ról szólva elmondta, hogy korábban e kisebbségek sorsuk elszenvedői voltak, mára azonban már sorsuk alakítói lettek, ezért felelősségük is hihetetlenül megnőtt. Az AK Véd­nökségét Magyarország külügymi­nisztere, Jeszenszky Géza is fogad­ta, aki beszédében biztosította az Anyanyelvi Konferenciát a kormány támogatásáról. Az AK Védnöksége a tanácskozás utolsó napján megtárgyalta és ki­egészítésekkel együtt elfogadta a „25-ös bizottság"által a mozgalom megújításra tett javaslatokat és az AK Védnökségének nyilatkozatát. (E nyilatkozat szövegét mellékelten kö­zöljük). Mind a „25-ös bizottság" jelenté­se, mind a nyilatkozat egyértelműen azt teszi az AK feladatává, hogy a megváltozott Kelet - Közép-Európa - i helyzet következtében a mozgalom elsőrendű feladata a környező or­szágokban élő magyar nemzeti ki­sebbségek segítése, illetve azok be­kapcsolása az AK munkájába. A ma­gunk részéröl, a Csemadok OV veze­tőségének ez év április 27-én elfo­gadott határozata alapján az AK-val való együttműködést magállapodás­ban rögzítjük majd. Befejezésül hadd idézzem a „25-ös bizottság" jelentésének zá­rószakaszát. amely az Anyanyelvi konferencia megújulásának lényegét summázza:" Az Anyanyelvi Konfe­renciának az egyetemes magyarság összefogását, kulturális együttmű­ködését és a magyar nemzeti tudat széles körű ápolását kell szolgálnia és az eddigi közös munka során létrehozott szellemi és intézményi értékeket kell gazdagítania." GÁL SÁNDOR Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének Nyilatkozata Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének 1990. augusztus 1-jei ütése döntött az anya­nyelvi mozgalom megújítása felől. Elfogadta az 1989-es kecskeméti Anyanyelvi Konferencián kiküldött különbizottság jelentését, úgy határo­zott, hogy a jövőben autonóm, demokratikus, pártoktól független, nemzetközi magyar mozga­lomként végzi munkáját, és egyetértésre töre­kedve, szoros együttműködésben dolgozik a Magyarok Világszövetségével. Az Anyanyelvi Konferencia megújulásának az eddigi közös tevékenység során létrehozott szellemi és intéz­ményi értékekre kell épülnie, azokat kell gaz­dagítania és fejlesztenie. A megváltozott közép- és kelet-európai hely­zet lehetővé és szükségessé teszi, hogy az anyanyelvi mozgalom eddig végzett munkája mellett a jövőben fokozottabban és határozot­tabban támogassa a szomszédos országokban kisebbségi helyzetben élő magyarság anyanyel­vi kultúrájának és nemzeti tudatának megtartá­sát és fejlesztését Ezeket a nemzeti feladatokat elsősorban pedagógiai és kulturális, valamint tájékoztatási és érdekvédelmi tevékenységével végzi el. Ebben a munkájában nagymértékben támaszkodik a Magyarországon és bárhol má­sutt élő magyarságra, és kéri ennek még széle­sebb körű és hatékonyabb közreműködését. A Védnökség határozott az anyanyelvi moz­galom vezető szerveiről és meghatározta ezek feladatait és jogkörét A vezető szervek: a konferencia, a választmány és az elnökség. E szerveket a hazai, a kisebbségi sorban és a szórványokban élő magyarság arányos képvise­letére kívánja építeni. Konferenciáin szavazati joggal a társadalmi, kulturális, tudományos egyházi és ifjúsági szervezetek, mozgalmak, egyesületek és intézmények küldöttei, valamint az elnökség által az anyanyelvi mozgalomban végzett munkájuk alapján meghívott és a vá­lasztmány által jóváhagyott személyek rendel­keznek. ' Az egyetemes magyarság iránt érzett felelős­sége és szolidaritása alapján az Anyanyelvi Konferencia kész támogatni és segíteni a ko­lozsvári Bolyai Tudományegyetem helyreállítá­sát és a komáromi magyar főiskola megalapítá­sát. Felhívással fordul a világ magyarságához, hogy nyújtson segítséget e két létfontosságú magyar intézmény létrejöttéhez. A Védnökség megerősíti azt, hogy az Anya­nyelvi Konferenciának az egyetemes magyar­ság összefogását, kulturális együttműködését és magyar nemzeti tudatának ápolását kell szolgálnia. Budapest, 1990. augusztus 1. LÖRINCZE LAJOS elnök GÁL SÁNDOR (Kassa) társelnök NAGY KÁROLY (Edison, USA) társelnök POMOGÁTS BÉLA (Budapest) társelnök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom