A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-17 / 33. szám
Sertéskaraj alufóliában sütve Hozzávalók: 1 kg rövidkaraj, 2 evőkanál olaj, 1 kiskanál mustár, bors, ételízesítő-por, őrölt körhény, 4 gerezd fokhagyma, só; az alufólia kikenéséhez 1 evőkanál olaj, burgo nya Készítése: A megmosott sertéskarajt szépen megformázzuk (levágjuk a zsíros részt). Az olajat, mustárt, borsot, ételízesítőt, köménymagot, szétzúzott fokhagymát péppé keverjük, bekenjük vele a húst, majd olajjal kikent alufóliára fektetjük és úgy zárjuk össze, hogy légmentesen takarja, de azért legyen benne kevés levegő. Tűzálló edénybe ujjnyi magasan vizet töltünk, beletesszük a fóliacsomagot, langyos sütőbe toljuk, majd mérsékelt tűznél másfél óráig sütjük. Ezután a fóliát széthajtjuk a tetejéről és élénk tűznél megpirítjuk. Melegen, sült burgonyával (a burgonyát héjastól megmossuk, keresztbe bevagdossuk, a sütő rácsos lemezén megsütjük) tálaljuk. Hidegen is kitűnő. Ötlet barkácsolóknak A végénél sem hasad be a szegtől a léc, ha a mindenképpen oda ütendő szeg hegyét harapófogóval egyenesre csípjük. A lapos szeghegy ugyanis kivágóbélyegként maga alatt kiszakítja az anyagot, míg a hegyes szétfeszíti. HÉTVÉGE ň FŰEEEEBíKÉ Ezt a kicsi mesét soha sehol sem olvastam, hanem áldott emlékű tanítómtól hallottam. Elhatároztam, hogy tovább mesélem: Hajdanában, amikor még kézikaszával aratták a gabonát, volt egyszer egy szép nagy búzatábla, amelynek egyik sarkában egy népes fürjcsalád lakott. Papa, mama és fürge csemetéik, a négy kis fürjfióka. Gondtalanul éltek, hiszen eleségük után nem kellett messzire fáradniuk. Hajnalonta vígan pity-palattyoltak, majd a reggeli után a tollasodó fiókák óvatosan terepszemlére indultak. Olykor még a dülöút közelébe is kimerészkedtek. Az úton emberek jöttek-mentek, szekerek zötykölödtek ... Hogyan, hogyan nem, a kis fürjecskék egészen jól megértették az emberek beszédét. Egyik napon a búzatábla gazdája jött arra két legényfiával és alaposan szemügyre vették a sárguló kalászokat. — Bizony ezt már aratni lehetne! — bólogatott a gazda. — Este szólok a barátainknak, hogy holnap jöjjenek és kezdjék el az aratást! A kis fürjecskék lélekszakadva futottak szüleikhez, és elpihegték hogy mit hallottak. — Ha aratni fognak, akkor nekünk odább kell állnunk! — csipogta fürjapó. — De maradjatok csak nyugodtan, még nincs veszély! Ha a gazda azt mondta, hogy szól a barátainak, akkor itt holnap még nem lesz aratás! És igaza lett! Másnap a gazdáék megint kikocsikáztak a búzatáblát megszemlélni. — Ejnye, hát nem jöttek el a barátaink?! — csóválta a fejét a gazda. — No de majd szólok a rokonoknak, azok majd jönnek és tüstént learatnak. Megint futottak a fürjfiókák és újságolták, hogy mit hallottak. — Ha a gazda szó szerint így mondta, akkor még nem kell menekülnünk — intette őket nyugalomra fürjapó. — Az ember az igazán sürgős tennivalóját nem szokta másra bízni, se másnapra halasztani! És megint igaza lett. A rokonok se jöttek aratni. Harmadnap kora reggel a gazda és egyik fia megint csak kikocsikázott megnézni, mi van a búzájukkal ?!... — Tyű, a mindenségit! — kiáltotta az apa, amint megbizonyosodott felőle, hogy a rokonok se fogtak neki az aratásnak! — No, fiam, rohanás haza kaszákért! Elkezdjük az aratást! Nem várunk senkire! A fürjecskék hallván a gazdáék elhatározását, fölkerekedtek és elmenekültek a búzából. — Az emberek dolga akkor készül el biztosan, ha nem másra bízzák, hanem ők maguk azonnal nekifognak a tennivalóknak! — mondta fürjapó, amikor biztonságos helyre értek. KOVÁCS JÓZSEF KATASZTRÓFÁK FÖLDÖN-ÉGEN A tudományos-fantasztikus regényekben gyakran olvashatunk a világűrből érkezett jövevényekről, akik hol kíváncsiságból, hol bűnös szándékkal érkeznek hozzánk és jelenlétükkel bonyodalmakat, okoznak. Sokan hiszik, hogy az efféle látogatások nem csupán a képzelet szüleményei, hanem valóban megtörténnek, s jó lesz komolyan venni őket. Noha a dologról nekem is megvan a véleményem, most nem kívánok ezzel a témával foglalkozni, már csak azért sem, mert a pro és kontra bizonyítékok egyaránt foghíjasak, ugyanakkor a geológusok számtalan olyan eseményről tudnak, amikor a kozmoszból jött égitestek óriási erővel becsapódtak a Föld felszínére és nagy kiterjedésű sebet ejtettek rajta. Különösen a földtörténet korai szakaszában, sok száz millió évvel ezelőtt gyakran hatoltak át a Föld légkörén nagyobb meteoritok, üstökös- vagy kisbolygómaradványok, amelyek felrobbantak és olykor kilométeres átmérőjű krátert hoztak létre. Napjainkban is érkeznek hozzánk kisebb-nagyobb kozmikus eredetű testek, ezek azonban többnyire még a felső légkörben elégnek (látványos fényjelenségek kíséretében), csupán elenyésző hányaduk csapódik be a felszínre. Időnként azonban egy-egy jóval nagyobb test is a Föld útját keresztezheti, s a vele való találkozás bizony akár tragikus következményekkel is járhat. Nem kizárt, hogy a földtörténet során többször is sor került egy ilyen összeütközésre, amelynek talán az élet alakulására is messzemenő kihatásai lehettek. Némely paleontológus határozottan állítja, hogy a 200—180 millió évvel ezelőtt élt óriás csúszómászók (pl. a Brontosaurus, Dinosaurus stb.) kihalását egy ilyen kozmikus eredetű katasztrófa okozta. Sajnos, korunkban is reálisan számolnunk kell ezzel a veszéllyel, sőt az 1908. június 30-án bekövetkezett szibériai eset nyomán fogalmat is alkothatunk róla, milyen következményei lehetnek ennek az összeütközésnek. A Köves-Tunguszka folyó mentén lezajlott katasztrófának szerencsére nagyon kevés halálos áldozata volt, mivel gyéren lakott területről van szó. Tény viszont, hogy ha a kozmikus test (még nem tisztázott, hogy kisbolygó vagy üstökösmaradvány volt-e) néhány órával később étkezik, akkor a hatalmas robbanás Európa legsűrűbben lakott területeit sújtotta volna. A tunguz meteorit robbanóereje több száz hirosimai atombomba erejét meghaladta, ezért évtizedekkel később némelyek arra gyanakodtak, hogy Földön kívüli lények űrhajója robbanhatott fel ott. Az atomrobbanás elméletét azonban elvetették, mert semmi sem utalt arra, hogy jelentősen megnőtt a környéken a radioaktivitás. A helyszínen lefolytatott vizsgálatok (sajnos csak évtizedekkel az eset után végezték el őket) alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a kozmikus eredetű test még a levegőben felrobbant és a nagy lökéshullám okozta az erdő letárolását mintegy 2000 km2 területen. A nehezen megközelíthető helyszín, valamint a rendszertelenül folytatott vizsgálatok eredményezték azt a bizonytalanságot és titokzatosságot, amely az esetet még ma is körülveszi. Erről két évvel ezelőtt lapunk hasábjain részletesebben is írtam. Úgy vélem azonban, hogy még mindig jobb ez a bizonytalanság, mint az a bizonyosság, amelyet egy újabb katasztrófa nyújtana. —lacza— Fessétek tovább a rajzot ahogy a készítője elképzelte. A beküldők között egy gyermekkönyvet sorsolunk ki. A Gyermekrovat rejtvényeinek megfejtéséért könyvet nyertek: Vanyo Valéria, Lucska (24. szám) Dosek Ildikó, Zselíz (25. szám) Vámos Tímea, Losonc (26. szám) A könyveket postán küldjük el. 21
