A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-06 / 27. szám

GOTIKA A FELHŐK FFUTT Északrajna-Vestfália, mint gazdag mú­zeum, barátként fogad. Csaknem min­den megtalálható itt, ami az egész országra jellemző: modern metropoli­sok és középkori lovagvárak békésen egymás mellett, impozáns hegyvonula­tok és termékeny síkságok, óriási ipar­telepek és természetvédelmi területek — az utazó azonban alig várja, hogy a vidék legjellegzetesebb ékkövével, a kölni dómmal találkozzon. Köln ma az NSZK harmadik legna­gyobb városa. A kölniek azt mondják, a városnak eddig három virágkora volt: a rómaiak idejében, a középkorban és ma. Az első adat szinte megdöbbenti az embert; elég egy futó pillantást vetni a térképre és szemügyre venni a Róma és Köln közti távolságot, mindjárt tisz­teletteljes csodálat keríti hatalmába az embert a hajdanvolt Római Birodalom kiter­jedését illetően. Köln maga a nevét is a ró­maiaktól kapta, ponto­san Claudius római császár feleségétől: Colonia Claudia Ara Agrippinensium. Krisz­tus előtt 50-ben Julius Caesar Gallia elfoglalá­sával terjesztette ki ed­dig a Római Birodalom határait s egyben szö­vetségesül megnyerte a germán umber törzset. Jó száz évvel később Julia Agrippina, Ger­manus hadvezér lánya, aki itt született és nőtt fel. Augusta néven társ­uralkodó lett és római városjogot adott szülő­helyének. A rómaiak a várost olyan erődítménnyé fejlesztették, amelynek minden oldala egy kilométer hosszú volt. A későbbi város a római településre épült és ezt szélesítették tovább az elkövetkező századokban. Az első rajnai hidat is a rómaiak építették itt fel — néhány pillére még ma is látha­tó —, s hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy másik híd is létesüljön. Köln lakossága a harmadik század­ban felvette a kereszténységet, az ötö­dik század közepén megszűnt itt a .római uralom és a hatalmat a frankok vették át. A város a negyedik századtól püspöki székhely lett, de igazán kiemel­kedő rangot akkor kapott, amikor Nagy Károly 785-ben érsekséggé nevezte ki. A kölni érsek később német választófe­jedelem és a 11. század elejétől kezdve kancellár is volt. A 11. században, Anno érsek idejé­ben indult meg a szebbnél szebb temp­lomok sorának építése, kétszáz éven keresztül román stílusban. Csak ké­sőbb, 1248-ban került sor a Dóm, a világ egyik legcsodálatosabb és leghí­resebb templomának alapkőletételére, s ekkor vált Köln Észak-Európa keresz­ténységének fővárosává; ekkortájt észak Rómájának is nevezték. Még 1164-ben Barbarossa Frigyes császár kancellárja Milánóból ereklyét hozatott ide, a bibliai Háromkirályok lábszár­csontjait, s ettől kezdve a város forgal­ma nagymértékben fellendült. Az erek­lyék tömegesen vonzották ide a zarán­dokokat, akik felpezsdítették a város gazdasági életét. A zarándoktömegek megjelenése váltotta ki a Dóm építésé­nek szükségességét is, mert az addigi templomok szűknek bizonyultak. A Dóm esetében a világ akkori legna­gyobb katedrálisát akarták megépíteni, mégpedig az új csúcsíves stílusban, amelyben az akkori építésű francia ka­­tedrálisok is készültek. A templomot öthajósra tervezték, az addigi legmaga­sabb tornyokkal. Elsőnek a kórusrész készült el 1322-ig, majd az északi ol­dalhajók, aztán a déli torony a gyönyörű Péter-kapuval, de 1560 körül abbama­radt az építkezés vallási ellentétek és pénzhiány miatt. Csak a múlt század­ban merült fel újra a befejezés gondola­ta, s az építkezést 1842-ben meg is kezdték a véletlenül előkerült eredeti tervek alapján. A nagy munkát 1880- ban fejezték be. A csodálatos fenséget és harmóniát árasztó építménynek már a méretei is tiszteletet keltenek. A templom hossza 144 m, a föhajó belső magassága 43,5 m, a tornyoké 1 57 m. A Dómba belépve megragadó látványt nyújt az üvegablakokon beszűrődő sokszínű fényár, amelyben a karcsú oszlopok szinte az égig szöknek. A könnyed góti­kus vonalvezetés szinte mindenütt fel­oldja a gigantikus méretek okozta fe­szültséget, a belépő számára egyszerre érzékelhető az egész épület harmóniája és a részletek megkapó szépsége. A főoltár mögötti Háromkirályok ereklye­tartó koporsó Európa legnagyobb szar­kofágja, de legekből a templomban még bőven akad egyéb is. A Dóm kincsestára szintén egyike a leggazda­gabbaknak a világon: liturgiái tárgyak, elefántcsont-munkák, értékes ereklye­tartók, miseruhák és szentségtartók lát­hatók benne. A könyvtárban 41 5 kódex található, köztük az 1000 körüli évek­ből származó Hillinus-kódex az akkori dóm ábrázolásával. Kölnben minden a Dómnál kezdődik és a Dómnál fejeződik be; a csodálatos építmény szépsége hónapok után is az a pont, amely a látogató lelkében a városra visszaemlékezve a központi he­lyet foglalja el. CSÁKY PÁL Különleges horoszkóp Általános jellemrajz OROSZLÁN (VII. 23.-Vili. 23.) Hatalmas önérzet, természetes büszkeség tölti el egész lényét. Megkívánja, hogy személye legyen a társaságok középpontja. Bátor és hidegvérű. Ha valami nem az akarata szerint történik felindul, és mérgé­ben nem tudja, mit cselekszik. Olyan cse­lekményekre ragadtatja el magát, amiket később megbán. Ilyenkor rá kell hagyni mindent, nehogy jóvá nem tehető dolgokat kövessen el. Egészen különleges optimiz­musa van, minden feladatot elvállal és megvan győződve arról, hogy az úgy fog sikerülni, ahogyan ő akarja. Ha vállalkozása kudarccal végződik, akkor egy hatalmasat ordít. De nem csügged el, nem törik le, már a következő pillanatban hozzálát, hogy a dolgot más oldalról fogja meg. Szereti a szerencsejátékokat, fogadásokat. Amilyen gyorsan felízgul, olyan gyorsan le is higgad. Könnyen megbocsát és felejt. Kényszerrel és erőszakkal semmit nem le­het nála elérni, szeretettel azonban min­dent. Szive puha, szeretetre éhes; kedves, gyermekies vonás van benne: az óriások jósága. Gondolatvilága mély és alkotó, azonban kissé nehézkes. Mint barát száz­százalékosan megbízható. Mindig nyílt és becsületes. Komoly veszekedésektől távol­tartja magát és csak kényszerítő esetben avatkozik be. Hátulról sohasem támad. Az alacsonyrendű Oroszlán típus felületes, di­csekvő, hiú, morgó és hirtelenharagú. Büszkesége szemtelenséggé válik. Hamar megmutatkozik benne a nagyzoló, a felvá­gó, a fontoskodó. Az Oroszlán jegyében született nő bátor, szeret közéleti pályákon mozogni, mint háziasszony nagyvonalú, kedveli a külsőségeket, a kis munkák el­végzésére nem alkalmas. Minden Oroszlán típus szereti a sportot, a gyermekeket, az állatokat. Bőkezű. Nem dönti meg ezt az sem, hogy leginkább hírnevének megerősítése érdekében ada­kozik, mert ezzel is ő akar a cselekmények központjába állni. Viszont akkor is tud adni, amikor senki sem látja. Az is igaz, hogy ilyenkor önmagával akar imponálni. Nagylelkűsége azonban mindenkor igazi és valódi. Szereti a nagy teljesítményeket, hogy a siker fényében fürödjék. El sem bírja képzelni, hogy más ember másképp gon­dolkodhat, mint ő, más ízlése legyen. Bár meg van győződve róla, hogy ö mindenki javát akarja, voltaképpen ilyenkor is csak saját magával van eltelve, nem tudja meg­látni a valóságot. Szerelme egészséges, tüzes. Az Orosz­lán típusú férfi a született ábrándozó lovag, az igazi gavallér, a romantikus hős. Fiatal korában kevésbé törődik a partner megvá­lasztásával, később azonban már igényes. Szerelme mindig becsületes és igaz. Néha fennáll az a veszély, hogy heves vérhőmér­séklete miatt nem tud megmaradni a csa­ládi tűzhely melegénél. De általában jó családapa és az Oroszlán típusú nő a gyermeknevelést élethivatásának tekinti. Néhány hires ember, akik az Oroszlán jegyében születtek: Cicero, Petrarca, Lut­her, Balzac, Bismarck, Huxley stb. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom