A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-10 / 32. szám
0 Mécs József: KOLOZSVÁR! GYEREKEK ROZSNYÓN Csukás László: VITORLÁS EXPEDÍCIÓ A VÖRÖS-TENGEREN Koller Sándor: NYÁR A ZENESZTRÁDÁN (könnyűzenei verseny) Ephraim Kishon: SZEMESNEK ÁLL A VILÁG Géczy Lajos: CIVILEK HAflüOG SÁGBAN T. Souchon: ÜGYES FICKÓ VAGYOK (bűnügyi történet) Lapzárta. 1990. VB. 18. Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krá! S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwald ovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne s. p., Košice Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A napisajtó adott hirt arról, hogy I "v július derekán közgyűlést tartott a LlLr Független Magyar Kezdeményezés. Miről szólt és minő eredményekkel járt ez a tanácskozás? — Amit értékelnünk kellett, azok a választási eredmények, illetve a koalíciós megbeszélések voltak. Július 14-ei közgyűlésünk egyébként nagyon önkritikus volt, hogy megállapítsuk: milyen hibákat követtünk el a választási kampány előtt és alatt; és persze azt is, hogy mindez minő kihatással volt az eredményeinkre. Egy további lényeges programpontunk az volt, hogy meghatározzuk jövőbeni viszonyunkat a VPN-nel. E tekintetben a júniusi választások óta ugyanis két fontos együttműködési szerződés-javaslatot dolgoztunk ki, amelyeket részben a VPN közgyűlésének, részben pedig a mi tanácskozásunknak kellett jóváhagynia. Ebből az egyiket: a parlamenti munkára vonatkozó javaslatot némi kiegészítéssel jóváhagyta a közgyűlésünk; míg a másodikat járási és alapszervezeti szinten még megtárgyalja az FMK tagsága. A parlamenti munkára vonatkozó javaslatról tömören annyit mondanék el. hogy a VPN-klubon belül az FMK-nak létrejön eky parlamenti csoportja, amely teljes szuverenitással fog bírni, a klubelnök mellett lesz egy alelnöke. a törvényjavaslatokat kollektive fogja megítélni és a döntését egyezteti majd a VPN klubvezetésével. A még megvitatandó, tehát a második szerzödésjavaslat a két mozgalom együttműködését érinti, hiszen most, amikor mind a VPN. mind az FMK kormánypárt lett, más síkra kell helyezni kapcsolatainkat. Ön az FMK elnöke. így a legavatottabb személy arra. hogy össze- J' gézzé, vajon milyen hibákat vétett a Független Magyar Kezdeményezés a tavaszi választási kampány során és valóban „a" győztesnek tartja-e magát? — Talán az elvárásaink voltak nagyobbak mint az eredményeink, bár azok sem mondhatóak rossznak. Liberális, szabadelvű mozgalom vagyunk; és ennek ellenére — számításaink szerint — a megszerezhető szavazatok mintegy 20 százalékát sikerült elnyernünk. Szerintem azonban fölösleges a számokon lovagolni! Fontos tény viszont, hogy a csehszlovákiai magyarság komoly hányada — az ellenünk folytatott negatív kampány, illetve az általunk elkövetett hibák ellenére — ránk szavazott. Ez. lényeges eredmény. A legutóbbi közgyűlésünkön ezzel szemben, több ízben is elhangzott, hogy a legnagyobb hiba talán az volt, hogy a kampány során nem tudtuk kellőképpen kibontani a nemzeti arculatunkat. Gyakorlatlanok voltunk a kampányszervezésben. de attól is tartottunk, hogy túlságosan eltávolodunk az elveinktől. A választási harc során nemegyszer éreztük, hogy ezt vagy azt kellene tennünk, de nem léptünk, mert a kampányt valamiképp lelkiismereti kérdésnek tekintettük. Utólag tűnődve a dolgokon, ez nem minden esetben bizonyult helytállónak ... Az FMK egyébként semmiképpen sem tartja magát győztes pártnak. Országosan számit győztesnek anynyiban, hogy kormányalakító tényezővé vált. A csehszlovákiai magyarság bizalmának elnyeréséről viszont nem mondható el ugyanaz. Cü Ön röviddel a választások után. az Új Szó 1390. június 18-án megjelent számában kijelentette. hogy az FMK modern politikai párt kíván lenni! Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azt hiszem, hogy a mi politikai irányvonalunk a jövőben nemigen fog megváltozni; hacsak azt nem említem, hogy a kormányzásban részt vevő pártként a nemzetiségi Interjú TÓTH KÁROLLYAL vetüieteknél tágabb összefüggésekre is ügyelnünk kell. Tény és való, modern politikai párt kívánunk lenni, ami a véleményem szerint azt jelenti, hogy egy meglehetősen kislétszámú apparátussal, ugyanakkor erőteljes politikai arculattal és tettekkel szeretnénk politizálni. Semmiképpen sem akarunk kiépíteni valamiféle militáns politikai szervezetet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem a látványos tömegbázisra kívánunk törekedni, hanem arra, hogy támogatóink megértsék mozgalmunk eszmeiségét és az emberek ennek tükrében ítéljék meg politikai cselekedeteinket is. Egyébként Nyugat- Európa modern politikai pártjait szintén ilyen törekvések jellemzik; míg a nagy. tömbszerü mozgalmak ott is eléggé nehézkes politizálásra kényszerülnek. Ez a szemléletmód nem rejti ön'T'j. magában az elszigetelődés, a LfLľ „bázistalanság" veszélyét? — Rendkívül fontos, hogy egy mozgalomnak milyen támogatói háttere van. Ezt a kérdést aligha lehet kikerülni! Ugyanakkor azt sem hinném, hogy bármely politikai mozgalom kénytelen-kelletlen a politika perifériájára sodródna, ha a lehetséges szavazatoknak akár csak öt százalékát is megszerzi. Ezért azt sem tartom hátrányosnak, hogy a csehszlovákiai magyarságon belül egyfajta belső tagolódásról beszélhetünk, és ha a három mozgalom közötti elosztódást kükjn-kütőn nézem, akkor a részarányok számunkra sem olyan ijesztöek. Az imént már szóba jött ama interjú, amely az Új Szó 1990. június 18-ai számában jelent meg. Ön ott egyebek között leszögezi: „Mi nem érdekvédelmi, hanem politikai szervezet vagyunk, nem érdekeket védelmezünk. " Pár sorral lejjebb pedig ez áll: „Mi nem kívánunk a kisebbség ne-A- födő y-h&ct&e. arról, miként politizál s milyen politikai pórt akar lenni az FMK? vében szólni, még akkor sem. ha az egész kisebbség ránk adta volna a szavazatát. " kikként magyarázandó ez akkor. amikor a választások előtt az egyik jelszavuk épp arra buzdított, hogy azért érdemes az FMK-ra szavazni, mert magyar?!. .. — E jelszavunkat azóta százszor megbántuk és a legszívesebben visszavontuk volna. Ez egy ideges, a kampány végén született jelszó volt. Ami pedig a kérdésben idézetteket illeti, én azt a kijelentésemet úgy tetten, hogy egy politikai mozgalomnak nem érdekképviseletre, hanem politikai képviseletre kellene vállalkoznia. A magam értelmezése szerint ez azt jelenti: ha valaki például a csehszlovákiai magyarság érdekeinek képviseletét vállalja fel, akkor az ezzel járó valamennyi érdeket és részterületet fel kell vállalnia. A legbanálisabb emberi problémáktól az egyéni vagy kollektív gondokig szinte mindent. Az effajta érdekképviseletnek viszont nincs helye a parlamentben; a nálunk formálódó politikai rendszer nem is ad lehetőséget az ilyen érdekképviseletre. Ami a parlamentben megfogalmazható, az egy törvényjavaslat. A törvény pedig nem azt szabályozza, hogy X. és Y. kap-e munkát valahol, hanem azt, hogy például a gazdasági szférában milyen munkalehetőségeket lehet teremteni. Ennyiben jelentettem ki én azt, hogy az FMK politikai képviseletet kíván betölteni, tehát a törvényhozás szintjén kívánja képviselni a csehszlovákiai magyarságot. Pusztán az az érdekképviselet nekem egy eléggé demagóg politikai jelszónak tűnik. Az érdekek képviseletében, szerintem, az érdekképviseleti szervek illetékesek. El tudom például képzelni, hogy a nemzetiségi jogok védelmére létrejön egy érdekvédelmi szervezet, hiszen — tudomásom szerint és az Együttélést most nem számítva — három-négy is formálódóban van most Csehszlovákiában. Itt s igy válhat el egymástól az érdekképviselet és politikai képviselet. Ne haragudjon, hogy idézetek j Jr ]. sorával fárasztom, de az Új Szó ljLJ’ 1990. július 14-ei számában ön azt a gondolatot fejtegeti, hogy.......ai elkötelezettség nem jelent abszolút lojalitást." E kijelentése alatt szemléletváhás. vagy más egyéb értendő? — Elsősorban az értendő ez alatt, hogy i politikai mozgalmakat és azok vezetőségei! a jövőben rengeteg kritikának kell érnie még a tagság részéről is. Enélkül nerr létezik politizálás, mert az egyszerűen else kélyesedik. Ugyanez a politikai képviseletre is érvényes. Egy politikai mozgalomnak le gyen szuverén véleménye még akkor is, hr parlamenti vagy kormányalkotói szereprt vállalkozott. Adott alkalommal vonja fele iösségre kormánytagjait vagy a parlament képviselőit, ha azok nem úgy döntöttek ahogy azt a mozgalom elvei és gyakorlati megkívánná. Ennyiben értettem, hogy elkö telezettek vagyunk a jelenlegi kormánynak hiszen benne vagyunk; de ez nem az jelenti, hogy mindenkor és mindenbei egyet kell értenünk a kormány cselekedete ível. Dd Ez a demokratikusnak tűnő eh érvényes az FMK-ra is. amely ele ve sajátos helyzetben van. hiszel egy nemzeti kisebbség képviseletébei vesz részt a napi politika alakításában — Én a tekintetben nem használnám < politikában a többségi nemzet és a kisebb ségí fogalmát. A politika nem ilyen elvei szerint tagolódik, és a többségi nemzetber is bármelyik párt részérdekeket képvisel ami végúiis mindig kisebbségi érdek. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György
