A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-03 / 31. szám
Az egyhetes tanfolyamok résztvevői valódi „kommunákat'', alakítanak ki. A jóga alapelvei közé tartozik ugyanis a környezettel való harmonikus együttélés is, ami azt jelenti, hogy nem szabad sem embertársainknak, sem állatnak vagy növénynek gondolattal, szóval vagy tettel ártani. Ahogy a koreai közmondás is megállapítja: „ha a másik arcát be akarod sározni. előbb a saját kezedet kell besároznod". Dr. Timcsák Géza mérnök a Kassai Jóga Egyesület oktatója. Tanfolyamán évről évre ugyanazok az arcok láthatók. Akik megkedvelték módszerét, elmondhatják, hogy a jógázást újszerű ötletekkel tudja vonzóbbá tenni. Vele beszélgettem a jógáról. — Mióta jógázol? — Rendszeresen 1959 óta. Ez a fajta életvitel azonban mindig is érdekelt. Otthon volt néhány könyvünk, amiket előszeretettel forgattam. Yesudiana: Sport és jóga cimü könyve szerint kezdtem el gyakorolni a jógát. Valójában édesanyám kapta ezt a könyvet a nagymamámtól akkor, amikor engem hordott a szive alatt. Az apámat szintúgy érdekelte a téma, főleg a keleti filozófiák iránt vonzódott. Könyvtárát böngészve én is Adél-morvaországi Hostýnské vrchy vegyes erdőkkel borított csúcsainak egyikén, a 674 m magas, csodaszép kilátást nyújtó Kopnán adtak egymásnak újra randevút a jógázók. Minden nyáron, 5 héten keresztül, egyhetes turnusokon vesznek részt a jóga művelői. A tanfolyamokat 1972 óta szervezi az Olomouci Jóga Egyesület, s ezalatt a több mint másfél évtized alatt nem egy hires, a jógában vezéregyéniségnek számító külföldi vendég is járt már itt. A példa kedvéért említsük meg Swami Maheshwaranandát. az indiai jógamestert, vagy ahogy hazájában hívják, a „gurut" (indiai nyelven mester), akinek a jógáról szóló könyve magyar nyelven is megjelent. megismerkedhettem a jóga vonatkozásaival. — Mi a jóga ? Mi a célja ? — A jóga célja röviden az, hogy az emberi test szomatikus és mentális funkciói optimális szinten és harmonikusan működjenek. Több híres személyiségről köztudott, hogy a jóga segítette őket a sikerhez vezető úton. Ilyen volt például Yehudi Menuhin, Herbert von Karajan. Hogy hogyan segít a jóga? A jógának az emberi alkatból kiindulva tág lehetőségei vannak. Ezzel a témával kapcsolatban szívesen szoktam idézni Veres Péter verseiből. Veresnek volt ugyanis egy korszaka, amikor keleti filozófiákkal foglalkozott, s ez a költészetben is visszatükröződött. Engem személy szerint a következő gondolata ragadott meg: „az értelmed még nem volt itt, amikor te már a bölcsőben voltál". Ezt én úgy értelmezem, hogy az egyszerű tudatérBeszélgetés a zet, amely a gyermeknél még megvan, a felnőttnél már át van fedve szerzett, illetve tanult tudással, viselkedési szokásokkal stb. — Hányféle ágazata van a jógának? — Azt hangoztatják, hogy a jóga csak egyféle lehet, ami természetesen az elvi és módszeri lényegére értendő. A jóga különböző ágazatait az érdeklődő saját alkata szerint választhatja meg. A nyolc fokozatú ástanga-jóga az elmét veti alá igen kemény tréningnek. Nálunk Csehszlovákiában az ástanga-jóga egyik fokozatát, a hatha-jógát oktatjuk. A Csehszlovák Jógabizottság ajánlása szerint a hatha-jógában öt gyakorlattipust oktatunk: az előkészítő testgyakorlatokat, a tulajdonképpeni jóga-testhelyzeteket, az előkészítő légző- a relaxációs gyakorlatokat. Más jógaágazatok ugyanazt a hatást gyakorolják a testre és az elmére, mint a hatha-jóga, csupán a hangsúly tevődik át más gyakorlatokra. Meg kell jegyeznünk azt, hogy a jóga eredetileg nem vallás, mert nem hittételi alapokon nyugszik. — Milyen veszélyekre ügyeljenek az önállóan gyakorlók? ÓGARÓL — A fő veszélyt abban látom, hogy a kezdő, a lelkesedéstől nekibuzdulva a bonyolultabb testhelyzetekkel kezdi a gyakorlást, mellőzve az előkészítő egyszerűbbeket. Nem egy példa akadt már, hogy a jógázónak hátgerincbántalmak miatt fel kellett hagynia a gyakorlással. Hasonlóképpen vigyázni kell az olyan gyakorlatokkal is, amelyek az Ízületeket terhelik meg jobban. A fokozatosságot tehát mindenképpen be kell tartani. A másik véglet pedig az, amikor a jógázó túl keveset gyakorol, vagy a szakszerű felügyelet hiányában nem éri el azt a hatást, amit elképzelt. — Hol jelentkezhetnek a jóga iránt érdeklődők Szlovákiában? Ma már minden nagyobb városban, s gyakran falun is vannak testnevelési egyesületek. Ezek jógaszakosztályai éves, háromhónapos vagy rövidebb intenzív tanfolyamokat szerveznek. Jógát nálunk csak azok oktathatnak, akik teljesítik az előirt feltételeket. — Mondjunk valamit a jógatábor napi programjáról. — A napi program a következő: reggel 6-kor ébresztő, majd rövid tisztálkodás után a csoport átsétál a közeli rétre, ahol szembefordul az éppen kelő nappal, amelynek vérvörös korongja szinte érinti a szemközti csúcsot. Néhány perces figyelem-összpontositás után következik a költői hangzású „Nap köszöntése" gyakorlatcíklus, amely a szervezetnek az éjszakai pihenés folyamán lelassult működését állítja be a napi normára. A torna után, amíg a reggeli elkészül, a jógázók tisztító eljárásokat gyakorolnak: sós vízzel orröblitést, gyomortiszt it ást végeznek, valamint különböző hosszúságú kötszer elnyelésével a nyelőcső nyálkatartalmát és a gyomor savfeleslegét távolitják el. A reggelire feltálalt zabpehelykása elfogyasztása után következik ebédig egy-egy órában a jóga- testhelyzetek gyakorlása. Ebéd után kétórás pihenőt tartunk. Délután folytatjuk a délelőtti gyakorlatokat, ám sokkal jobban ügyelve a részletekre. Vacsora után előadásokat tartunk, és sor kerül a tapasztalatcserére. — Minden étkezés előtt nyugtató célzatú bevezetőt mondasz a tanfolyam résztvevőinek, akik csak ezután, együttesen látnak neki a maguk elé készített ételnek. Mi ennek a jelentősége ? — Már a modern tudomány is megállapította, hogy nem mindegy, milyen lelkiállapotban eszünk.’ A lelkiállapot ugyanis nagyon befolyásolja szervezetünk működését, a gyomornedvek kiválasztását, az ember emésztését és a tápanyagok felszívódását. A mai kor emberére jellemző siető, kapkodó étkezés az oka számos civilizációs betegségnek, és az egyének rossz kedélyállapotának. — Társszerzője voltál a Jógakonyha című könyvnek, amely Budapesten, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában 1985-ben jelent meg. — A könyvben egy olyan étkezési rendszert szerettünk volna a jógázóknak bemutatni, amely mellőzi a hústermékeket és az állati eredetű zsírokat, és csak azokat az ételeket tartalmazza, amelyek tényleg szükségesek a helyes táplálkozáshoz. Rámutattunk, hogy az étkezés elválaszthatatlan az éghajlati körülményektől, az egyén alkatától és egészségi állapotától. A könyv megszületését a régi jógaszövegek is motiválták, amelyek többek között arra figyelmeztetnek, hogy az ember testének és elméjének működését mennyire befolyásolja az étkezés. — Hogyan látod a jógaoktatás helyzetét nálunk a jövőben ? — Azt hiszem, nagyon jó irányban haladunk. Egyre inkább előtérbe kerülnek a jóga népegészségi vonatkozásai, főleg ami a betegségek megelőzését és a rehabilitációs tornát illeti. A jóga jövője éppen abban rejlik, hogy képes természetes eljárások segítségével helyreállítani korunk civilizációs ártalmaitól szenvedő, neurotikus emberének lelki egyensúlyát. A jóga küldetése az emberi lélek átépítése. Az így átalakult ember kivetíthet í lelki derűjét környezetére, s válhat értékesebb részévé egy nagyobb közegnek: családjának, társadalmunknak. — Köszönöm a beszélgetést. KOVÁCS RÓBERT 14
