A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 4. szám
••• Megismerkedtünk Benáresz szomszédságában Szárnáttal, ahol Buddha először beszélt a nyilvánosság előtt, és Nálandával, ahol a világ egyik legrégibb egyeteme jött létre és buddhista alapon ma is működik (Hét 20/1989). Innen a buddhizmus legfontosabb és legtiszteltebb helyére vezetem el a kedves olvasót, Bódh Gajába. Ez a kis „templom-város" Szárnáth és Nálandá között fekszik a Bihár állam északi részében, tisztes távolságban a Himalájahegységtől. Amikor először kerültem ebbe az érdekes városkába, amely néhány utcából tevődik össze, a Fodor féle útikönyvből készültem fel az útra, ami igen jónak bizonyult. A magyar származású, de Párizsban élő Fodor úr azt tanácsolja, hogy Bódh Gajába legszebb este érkezni. Autón érkeztünk, miután a napnak a java részét Gaján töltöttük. Gajá egy régi indiai város, Bódh Gajá szomszédságában. Házai két-három emelet magasságba nyúlnak az aránylag szűk utcákban. Csatornarendszer nélkül a lataposott füvön állnak, ékesítve az iszlám építőművészet cifra áttört balkonjaival és szűk oszlopaival. Egy fehérre meszelt mecset is tündököl közöttük, nem messze a város stílusos kapujától. A mecsetbe készségesen beengedtek egészen föl a lapos tetőre, ahol a minaretszerü sudár tornyocskákat jártuk körül. Míg lejöttünk az utca porába, a város apraja és nagyja tudta már, hogy négy európai érkezett, ami nyilván nem mindennapi eseményt jelentett. Nemsokára egy sereg gyermek és fiatal lépkedett nyomunkban. Attrakcióvá lettünk. Amikor Bódh Gajába érkeztünk, még világos volt. Előbb letelepedtünk az „állami bungalóban", amely minden indiai turistahelyen kedvező áron egy igen tiszta kis hotelt jelent egyszerű ellátással reggel és este. Értsd alatta, hogy vajas kenyeret és rántottét készítenek a vendég szeme láttára egy üstön, melynek leveszik a vaskorongját. A lángok körülnyalják a bográcsot, amelyben a tojás megsül, utána a kenyérszeletek kerülnek sorra. Amire kiléptünk a bungalónkból, besötétedett. Jobb sem kellett ennél. A pislogó gyertyafények sokasága messziről csalogatott a hires Mahabódhi- (A Nagy Megvilágosult) templomhoz. Amikor a helyszínre léptünk, két hosszú mécses futószőnyeg fogadott sok száz kis mécses fényével. A kialvó lángocskákat néhány kárminpiros ruházatú buddhista szerzetes pótolta tüstént. Egyikük hozzánk jött és arra kért, vessük le a cipőnket és harisnyában vagy mezítláb haladjunk tovább. Ez igy szokás minden más felekezetű indiai templomban is, kivéve a keresztényeket. igy jutottunk be a két égő hosszú sáv között a magas templom közelébe. A falai alatt egy nagyobb arany Buddha-szobor olyan helyet jelez, mely Ázsiában 500 millió buddhista részére a legszentebb hely e világon. Itt a „pipál" nevű fa alatt élte meg Buddha sokéves keresés után és héthetes meditációit követően a bódhi (megvilágosodás) állapotát. Ezért kapta ez a fa a Bódhifa elnevezést (a megvilágosodás fája), a banjanfa (Ficus religiosa) alatt pedig Gautama Sziddhárta Buddhává lett. Buddha úgy vélte, hogy élni annyi, mint szenvedni. Az emberiséget a szenvedéstől akarta megszabadítani. Tanai szerint ehhez csak egy út vezet:.az ember megszabadul a szenvedélyeitől, ezáltal belsőleg szabaddá válik. Többek között azt mondta, hogy az igazság úgy fénylik, mint egy lámpa a sötétben. A megváltást csak az igazságban keressük. Ismert szavai, hogy nincs nagyobb tűz, mint a szenvedély, nagyobb rossz, mint a gyűlölet, a legnagyobb fájdalom a testi lét, és nincs nagyobb boldogság, mint a béke nyugalma. Buddha tanait az időszámításunk Gajá város legcifrább iszlám palotái a főutcán zsinóron, hogy ezek minden mozzanata a szélben imáikat megsokszorosítsa. A buddhistákról közismert Ázsiában, hogy szelíd, jóravaló emberek és végtelenül toleránsak. Buddha életéből több drámai fordulat ismeretes. Fiatal korában szülei annyira elkényeztették és elkülönítették a külvilágtól, hogy mitsem tudott annak problémáiról. Lumbini városkában született Észak-lndiában, mely napjainkban Nepál déli részében fekszik. Apja trónusát kellett volna átvennie, aki a Sakja törzs királyi ivadéka volt. Gautama Sziddhárta megnősült szüleinek választottjával és fia született. Amikor végre megismerte alattvalóinak bajait és nyomorúságát, lemondott a királyi trónusról és fiát a feleségére bízva kilépett az igazi életbe egy koldusedénnyel a kezében. Eltökélte magát, hogy a szegényeket és meggyötörteket megszabadítja szenvedésüktől. Felesége nem értette meg ezen lépését és a monda szerint saját fia. Ráhul is csak Buddha halála előtt fordult megértéssel az apja felé. Buddha nyolcvanéves korában hunyt el, állítólag gomba mérgezésben. Bódh Gajában több buddhista szentély sorakozik egymás mellett. Pagodaszerű stílusuk elárulja, melyik ország buddhistái építették. Szinpompás a thaiföldi templomban Buddha nagy ülő arany szobra, melyet helikopterből bocsájtottak le 1963-ban a szentély belsejébe az építkezés befejezése előtt, amikor Buddha születésének 2 500. évfordulóját ünnepelték. Amikor két évvel ezelőtt másodszor fordultam meg a kölni dómban és beléptem az oldalkapu felöl, két nagy gyertyaszönyeg fogadott. Olyan stílusú és közel oly nagy, mint a bódh-gajái. Azelőtt nem villogott ez a fénypompa a kölni gótikus templomban. Talán megtetszett valakinek Bódh Gajában? Nehéz lenne kifürkészni. ELEIMA AIMDROVIČOVÁ A városkapu közelében tündököl a fehérre meszelt fellegvár, a soktornyos mecset előtti V. században hirdette. Tanítványai feljegyezték és gondolatait Kínán keresztül Japánban, Közép-Ázsiában, délen Ceylonban (Sri Lankában) és a kelet-ázsiai szigetvilágban terjesztették. Nemes eszméinek napjainkban is nagy morális erejük van, például a mai japán sikereknek is ez az egyik gyökere. A templom belsejében egy még nagyobb arany színben tündöklő Buddha-szobrot találtunk. Új benyomásainkból a legmeglepőbb az volt, hogy a buddhisták nemcsak térdre borulnak imádságunk közben, hanem térdről a földre vetik magukat és egész testükben elnyúlnak. Néhány pillanatig fekve A bódh-gajai Nagytemplom úgy szimbolizálja Indiát, akár a Táj Mahal a világban. Imazászlócskák veszik körül. A Torony falain Buddha ezer arcmása kőbe vésve maradnak kifeszített karokkal egy vonalban a testükkel, utána térdelő helyzetből felkelnek és rövid idő múlva újból a földre vetik magukat. Nehéz és alázatos bókjaikat türelmesen ismétlik, míg bele nem fáradnak. Házaik és főleg templomaik előtt kis háromszögű zászlócskák lebegnek egy vagy több A „megvilágosulás" fája egy banjanfa; Szarnáthban fehér kerítéssel van körülvéve és nagy tiszteletnek örvend, mert lombja alatt Buddha meditálni szeretett A szerző felvételei 17
