A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-22 / 25. szám

w> Mécs József: A PÁSKAHÁZI BÍRÓ Ozsvald Árpád: MIT VÁLASZOLT ŠTÚR? Koller Sándor: KÖNNYŰZENEI VERSENYÜNK: NYÁR A ZENESZTRÁDÁN Ozogány Ernő: KUKKÓNIA KÉNYSZERVÁNDORAI Szabómihály Gizella: A REINKARNÁLÓDOTT MINISZTER Kocsis Aranka: KERTEK A DUNA SZIGETEIBEN Lapzárta: 1990. V. 30 Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: KrátS. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwald<wo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levéikézbesitö. Kéziratokat nem őr zunk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor. inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72. 815-85 Bratislava, index: 492 11. Irwin úr. Ön ezredesi rangban az Apolló-15 legénységének tagja­ként 1971-ben lépett a Holdra. Egy esztendővel később viszont kilépett a hadsereg kötelékéből és a baptista egyház prédikátora lett. Miként emléke­zik ma. két évtized távlatából ama neve­zetes űrbéli kiruccanásra ? — Mérnökként, tudósként küldtek ben­nünket a Holdra, és humanistákként tértünk vissza onnan. Olyan világot látogattunk meg ugyanis, ahol nincs élet, és a Földet távolról olyannak láttuk, amilyennek Isten is látja. Ez az új látvány új reményeket keltett bennünk. Sokakban és sokszor felmerülő kérdés, hogy milyen próbák után lesz. pontosabban lehet valakiből űrhajós? — Részben még ma is. de a mi időnkben szinte kizárólagosan a szuperszonikus piló­ták közül választották ki a legmegfelelőbbe­ket. Minden ürhajósjelőttnek különleges ter­helési próbákat kell kiállnia. Nagyon fontos, hogy az illetőnek rendben legyen vérkeringé­si rendszere, amit kerékpárergometriás és billenöasztalon végzett terhelésekkel ellen­őriznek. Az alkotó műszaki intelligenciát tesztekkel minősítik. A pszichés teljesítmé­nyek, illetve a stressztürés mérésére szintén speciális vizsgálatok vannak. A szőkébb vá­logatásba azok jutnak, akik a legjobban fel­találják magukat, a leggyorsabban választják ki az adekvát cselekvést; nem kapkodnak, inkább lassabban, szelektálva, de helyesen igyekeznek végrehajtani minden kijelölt fela­datot. Általában ez a mércéje annak, hogy kinek mennyi a pszichés tartaléka ... Termé­szetesen, ez csak egy része az űrhajóskép­zésnek. A leendő asztronautának mindemel­lett behatóan kell ismernie az űrhajózás jelenlegi eszközeit, az űrhajók és az űrállo­mások felépítését; tanulnia kell csillagásza­tot és navigációt. Szükségesek az orvosi, a biológiai tudnivalók is. és rengeteg a gyakor­lati foglalkozás. „ Vizsgatantárgy" a bátorság és a kitartás is? Odafönt ugyanis aüg van esély a külső segítségre... — Aki ezt a hivatást választja, tudja, hogy az átlagosnál nagyobb veszély fenyegeti. Nem titok, hogy a legnagyobb körültekintés és a biztonsági előírások sokasága ellenére az űrhajózás — az Egészségügyi Világszer­vezet álláspontja és adatai szerint — a veszélyes foglalkozások közé tartozik. Az esetleges tragédiák elsősorban az űreszkö­zök technikai biztonságának növelésével előzhetők meg. A mai. korszerű űrhajók és űrállomások kettős, sőt hármas dublirozás­­sal készülnek. Ha például elromlik az űrhajó hőmérsékletét szabályozó automata rend­szer, a pótlást kéziszabályozás végzi. A má­sik hatásos eszköz a felkészítés. Olyan körül­ményeket kell létrehozni itt a földön, ame­lyek előrevetítik az esetleges rendkívüli szi­tuációkat. Egyszerűen meg kell tanulni úrrá lenni a veszélyhelyzeteken, hiszen a pánik­hangulat sohasem jó egy űrkabinban. És persze Istenben is bízni kell, elvégre mind­annyiunk sorsa az ö kezében van. Riporterként laikus vagyok e té­mában. így olvasmányélménye­imre alapozva mondom azt. hogy az űrrepülés — állítólag — egyelőre a súlytalanság miatt nem váhat elter­jedné ... — Nézze, a nehézségi erő három-négy­szerese hat az űrhajósra mell-hát irányban, ami szinte bepréseli az illetőt az ülésbe. Olyan ez. mint amikor az edzőterem centri­fugáján ül az ember, és hába hallja az irányitó jó tanácsát, hogy lélegezzen, nem kap levegőt. Egy amerikai orvos ezredes a földi gravitáció negyvenszeresét is elviselte, igaz. összetörtek a bordái. Ilyen veszély nem Interjú JAMES IRWIN amerikai asztronautával fenyegeti az űrhajósokat. A szervezet annál nehezebben túri viszont a gyors változáso ­kat: a nehézségi erő hirtelen növekedését, majd csökkenését egészen a súlytalanságig és fordítva. A szervezetben ugyanis a súly­talanság hatására változások következnek be. Mindenekelőtt az egyensúlyszervben okoz zavarokat, s ez különböző mértékben, de mindenkit megvisel. Úgy tudni, hogy a szovjet űrhajósok közül például Tyitov már a második kör után rendkívül rosszul volt. Van. aki csak izzad, elsápad, mások hányin­gerrel küszködnek, vagy még kritikusabbá válik a dolog. Ezek a tengeribetegségre emlékeztető tünetek általában három-négy napig tartanak. A nehézségi erő hiánya ugyanis megváltoztatja a test vérelosztását. Ennek következményeképpen kivörösödik a fej. a szervezet rengeteg folyadékot vészit és csökken az ásványi anyagok állománya is. A táplálék és az ital megfelelő összeállí­tásával részben szabályozható mindez; lé­nyegében azonban ilyenkor dől el. hogy valójában mit bir ki az ember? ... A lélektan, a kiegyensúlyozott lelkiállapot vajon milyen mérték­ben van jelen az űrhajózás min­dennapjaiban ? Természetesen, elsősor­ban odafönn. a világűrben?! — Egy-egyy űrutazás alatt két-három, esetleg ennél több ember él társas magány­ban. minden élettől távol. Ebben a helyzet­ben valóban nem mindegy, hogy ellentétes vagy azonos-e a jellemük, az érdeklődési körük. Vagy éppenséggel az. hogy ha az egyik vezéregyéniség, akkor ezt a többiek el DrxSG y-h&ct&c* arról, mit bír ki az ember és igaza volt-e Verne Gyulának? tudják-e viselni. Az a szerencsés helyzet, ha a legénység úgy áll össze, hogy kiegészítik egymást a feladatok teljesítésében, és azo­nos szabadidős, társas programokban talál­nak örömöt. Mindemellett fontos a munka és a pihenés rendjének megállap>itása; a frontos, szinte percről percre összeállított program, beleértve a kiadós alvást is. Ügyelni tanácsos arra is, hogy a hasznos munka sem lehet több napi nyolc-kilenc óránál. Elfoglaltsággal járnak a fényképezé­sek, a tévé- és rádióadások, a meteorológiai megfigyelések, különböző ipari, biológiai kí­sérletek, nomeg a műszereket is ellenőrizni kell. A lényeg az. hogy a földi élettől elzárt űrhajósnak minél kevesebb ideje maradjon önmagával foglalkozni. Nyilván kevesen sej­tik, hogy egy-egy űrhajózási program sokkal vaskosabb mint egy történelmi nagyregény. Mindent pontosan végre kell hajtani. A kozmonauták akkor is tudják hol járnak, ha megszakad kapcsolatuk az irányító köz­ponttal. Ellenkező esetben bekövetkezhetne a legrosszabb: úrrá lenne rajtuk a kilátásta­­lanság. Szavait hallgatva szinte valószí­nű. hogy még a szabadidő is kö­telező ... — Bizony, kötelezői Ugyanis létkérdés, hogy legalább hat-hét óra maradjon a ki­­kapcsolódásra, hogy ki-ki a hobbijának él­hessen. Az űrhajósok egy része sakkozik vagy kártyázik, mások festenek, faragnak. Videokazettákban hang- és fiimösszeállitá­­sokat visznek magukkal; rendszeres időkö­zökben pedig televíziós kapcsolatba léphet­nek a családjukkal, barátaikkal, ismert sze­mélyiségekkel. kedvenc színészeikkel. Az űrhajósok jelentős része olvasással tölti a szabadidejét. Az űrolvasás jövője egyébként az, hogy mikrofilmekre másolják a könyve­ket. hiszen a helytakarékosság igénye alól az irodalom sem kivétel. A lehető legkisebb súllyal és felülettel kell gazdálkodni; e te­kintetben mindegy, hogy Thomas Mannt vagy éppenséggel ponyvaregényt kedvel-e valaki. Irwin úr. most. hogy május dere­kán Prágában járt. Ön nagyon rokonszenves városnak találta Cseh-Szlovákia fővárosát. Tulajdonkép­pen a benyomásainak részletezésére il­lenék kérnem; ám ha az imént az iro­dalmat. Thomas Mannt említette, hadd faggassam inkább arról, vajon beigazo­lódott-e valami abból, amit a művészet és a fantasztikus avagy a tudományos irodalom előre jelzett? — Elegendő utalni Leonardo da Vincire, akinek a képzeletében idestova öt évszáza­da megszülettek a mai helikopter tervei. Verne Gyula a holdutazásról írt, és százvala­­hány év elteltével én ott jártam. Ma már ott tartunk, hogy az űrhajózás nem kuriózum, hanem a kozmonautika megkezdte annak törlesztését, amivel az ember fizikai és pszichikai képességeinek próbára tételéért az emberiségnek tartozik. Azonban a tech­nika és a legprecízebb felkészítés önmagá­ban kevés. Személyes jelenlétre, menet közben érkező parancsok teljesítésére, vá­ratlan helyzetek megoldására van szükség. Odafönn, az élettől távol arra is rádöbben­tem. hogy okvetlenül hinni kell Istenben is. Ez meggyőződésem. MIKLÓSI PÉTER Fotó: ČSTK 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom