A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-15 / 24. szám
Varjú nagyságú, zömök testű, rövid nyakú és lábú gázlómadarunk. Népi elnevezései: vakvarjú, éjji gém — mivel alkonyaikor, sötétedéskor szeret vadászatra indulni. Az előbbi név a hangos „kvak-kvak" szólásmódját jellemzi. „Szava árulja el a bakcsót" — szokás mondani. A bakcsó világpolgár. Ausztrálián kívül az összes kontinensen előfordul. Közép- és Dél-Európában honos, Ázsiában Kínáig, valamint Japánban fordul elő. Afrika és Közép-Amerika is hazája. Minálunk meglehetősen ritka. Előfordulása rapszodikus. Tavasszal április végén érkezik meg haldús folyóink nyárasaiba, füzeseibe. Előszeretettel telepszik meg ott, ahol nagyobb rokonai. a szürkegémek költenek. A fészekrakáshoz májusban lát hozzá. Laza, silány fészkeit telepesen készíti, sokszor közös kolóniát alkotva a szürkegémekkel. Nem ritka, ha egy fán több fészek is készül. Az ötvenes évek végén Keszegfalu határában a Vág hullámterében az úgynevezett „Kis szigeten" vízjárta ligeterdöben költöttek nagy számban. Fészkelését feljegyezték a lándori füzesekben, az Apáli szigeten. Martos mellett a Gémes nevű helyen, valamint a Zseliz közelében elterülő „Árok-gereblye" nevű Garam szigeten. A Bodrogközből Gyimesi dr. adott hírt bakcsófészkelésröl 1969- ben. A Duna mentén pillanatnyilag csak egyetlen helyről tudunk, ahol rendszeresen költ. A Dunamöcshöz tartozó Mocsi zátony egy embernemjárta, nehezen megközelíthető (NYCTICORAX NYCTICORAX) A bakcsó Latorca-parti élőhelye gémtanyán kb. 25—30 pár bakcsó talált otthonra. Sajnos ez is egy-két éven belül megszűnik. A bakcsófészekben májusban már teljes a fészekalj. A 4—5 halvány kékeszöld tojáson a tojó és a hím madár egyaránt kotlík. A fiókák 21-22 nap után kelnek. Aminthogy felcseperednek máris kimásznak a fészek körüli ágakra. A fiókák etetését a fáradhatatlan szülők a reggeli órákra teszik, főleg ha az éjszakai táplálékszerzés jól sikerült. Nyolc hét után a fiókák már jól repülnek. A bakcsó az éj és a szürkület madara. Zsákmányát rövid nyaka segítségével — tehát a közelből tudja bagolyszemével jól meglátni. Étlapján halak és békák állnak az első helyen. A haltáplálék többnyire az úgynevezett „fehérhalakból" áll. Táplálékában megtaláljuk a nagy vízibogarak (csík és csibor) lárváit, valamint vízipoloskák és a szitakötők lárváit. Mint általában a többi gémfajta, a bakcsó is a vadvizeken, tehát normális viszonyok között egyáltalán nem okozhat érdemleges kárt. A bakcsók zöme, főleg a fiatalok szeptemberben elszélednek, utolsó példányai október folyamán végleg eltűnnek. A telet Afrikában a Nílus völgyében Szudánban, illetve a Szaharától délre töltik. Ott is az éjszakai életet élik — nappal a fák lombjában bóbiskolva —, mint ahogy azt nálunk teszik. Védett madarunk. Költés idején különösen érzékeny a zavarásra, ezért legjobb a fészektelepet messze elkerülni. A hatásos madárvédelem csak akkor lehet eredményes, ha sikerül megvédeni azokat a területeket, ahol költenek, táplálkoznak és ahol vonulásuk során tartózkodnak. STOLLMANN ANDRAS Fotó: Štefan Danko
