A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-15 / 24. szám

» Mécs József: KOMÁROMI BALLAGÁS Révész Bertalan: HAZÁNK - KÖZÉP-EURÓPA Koller Sándor: A VILÁG HUMOROS — AMIT KOMMENTÁLOK (beszélgetés Verebes Istvánnal) Lovász Attila: ADJ EGY CIGIT ... Ozogány Ernő: KISKAMERÁK ÉS FORRADALMAK I. Carjov: Legenda felnőtteknek A HAVASI EMBER Lapzárta: 1990. V.23. Címlapunkon Vikidé! Gyula és Ho­­monyik Sándor A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodné 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon. 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index . 492 11. Beszéljünk nyíltan, kertelés nélkül: , valóban félnünk kell a ráktól? ' — Nem félni kell tőle, hanem tenni kell ellene! A rák olyan betegség, amely gyógyítható is, főként azonban megelőzhető. Például rendszeres szűréssel, valamint az életmód okos megválasztásával, megváltoz­tatásával. Igaz, mindez ma már lassan köztu­domású, mégis, mintha az emberek nem akarnának tudomást venni róla. Sajnos, alig­ha véletlen, hogy a nők a leggyakrabban még mindig emlőrákban, a férfiak pedig tüdőrák­ban halnak meg. Pedig bizonyos rákfajták rendszeres vizsgálattal valóban már idejeko­rán felfedezhetők, és sikerrel is gyógyíthatók. Elegendő például rendszeresen elmenni a méhnyak- és emlőszűrésekre, de rendszeres ellenőrzés mellett a tüdő, a hörgők és a szájüreg rosszindulatú betegségei szintén időben kimutathatók. Ez utóbbiak függnek össze egyébként a leginkább az életmód megváltoztatásának szükségességével. Hi­szen, példának okáért, a dohányzás és a tüdőrák igen szoros oksági kapcsolata ma már nyilvánvaló; s az is vitathatatlan, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökken­tése, valamint a rostos táplálék fogyasztása valóban egyes rákfajták gyakoriságának csökkenését eredményezné. Valóban örök vétek, de hazánkban manapság még keve­sen tudatosítják, hogy a korai stádiumban diagnosztizált daganatok tényleg nagy eshe­tőséggel gyógyíthatók. Ezért alapvető kér­dés, sikerül-e idejében elcsípni a sejtek kó­ros burjánzását. Cseh-Szlovákia hol helyezkedik el . a világ rákkutatásában, a rákos * megbetegedések gyógyításában, illetve a rosszindulatú daganatok okozta halálozások számarányának alakulásá­ban? — Ami a kutatást és a gyógyítást illeti, a középmezőnyben. Anyagi korlátáink behatá­rolják a lehetőségeinket is. Természetesen, minden rákos beteg megkapja a megfelelő gyógykezelést; ám a helyzet ennek ellenére sem igazán kedvező. Az ugyanis már távolról sem mindegy, hogy mekkora költségvetésből gazdálkodik a rákkutatás, hogy mennyire korszerűek a diagnosztikus eszközeink és a sugárterápiás műszereink. A szellemi kapa­citásaink viszont jók, a szakembereink is elsőrangúan képzettek, akiknek nagyon jó hírük van a világban. Ugyanakkor nagy kár, hogy a végzetes megbetegedések számát tekintve, sajnos, negativ értelemben szerep­lőnk az élmezőnyben ... Európában, halálo­zás tekintetében, az ijesztően komoly máso­dik helyen állunk! Nincs ebben némi ellentmondás ? , Mármint a gyógyíthatóság esé­* fyei. az orvosgárda jó felkészültsé­ge, illetve a mortalitás elszomorító ada­tai között?És azt is kár lenne elhallgat­ni. hogy az előrejelzések szerint 2000- ben minden harmadik állampolgár rákos leheti... — Nézze, amíg nem tudjuk valakiről, hogy beteg, nem is gyógyíthatjuk. Holott igenis, a rák jelentős százalékarányban tünetmente­sen gyógyítható, avagy megfelelő kezeléssel huzamosabb ideig együtt is lehet élni vele. Példaként itt van a méhnyakrák „esete", hiszen manapság már szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy ebben a megbetegedés­ben egyetlen nő se veszítse életét. Ehhez csak az kellene, hogy húszéves koruktól vagy mondjuk úgy, rendszeres nemi életük kezdetétől kétévenként rákszürő vizsgálat­nak vessék alá magukat. A szűrés fájdalom­­mentes. Vonatkozik ez mind a manuális, mind a műszerrel mégzett vizsgálatokra. És hogy miért ajánlatos ez legalább kétéven-Interjú EVA SIRÁCKÁVAL, az orvostudomány doktorával ként? Mert a legfontosabb tapasztalatok egyike, hogy a végzetes kimenetelű gondo­kat az elhanyagoltság, a rákosodás kései felfedezése okozza. Maradjunk a méhnyak­rák példájánál: kialakulása nem gyors folya­mat, hét-tíz évet is igénybe vesz és ennek során bármikor közbe tudnánk lépni. Meg­győződésem, hogy a vastagbél- és a végbél­­rák gyakori előfordulása sem elsődlegesen orvosi probléma! Világtendencia ugyanis, hogy a túlkalorizált étrend, az elhízás, a túlzott szeszfogyasztás növeli a rákhajlandó­ságot. Az éhező országokban például ritkán fordul elő az étkezési szokásokkal összefüg­gő kolorektális rák. Érdekes külföldi tapasz­talat például, hogy a gyomorrák-halálozás mindenütt csökken, ahol a mélyhütés hasz­nálata általánossá vált, ami több friss zöld­ség, rostos, vitamindús táplálék fogyasztását teszi lehetővé. Nálunk ez a tendencia annyi­val később kezdődhetett, amennyivel később kezd teret hódítani a hűtéstechnika. Egyebek között ez is jelzi: a megelőzésnek, az élet meghosszabbításának sokféle útja-módja van. csak nem szabad tabuként kezelni ezt a sokak szemében gyógyíthatatlannak vélt be­tegséget. Ámbár biztos, hogy ez utóbbi szemléletben nyilván közrejátszik az is, hogy szinte valamennyien azok sorsát ismerjük, akik meghaltak rákban. Ebben hibás a hazai orvosetika is, amely — tisztelet az ésszerűen eljáró kivételnek — még mindig titokként kezeli a rákot. A beteg jobbára nem tudhatja meg, mi baja; és ha meggyógyul, a diagnó­zist akkor sem közük vele. Csak ha meghal, lebben fel titkáról a fátyol... „ Ön nyilván a rákot övező miszti­­■T'j. kus homály eloszlatásának szor- U Lr galmazója. Úgy véü. hogy idősze­rű nyíltabbá tenni a rákkérdést a beteg számára ? — Nemcsak időszerű, hanem érdemes, sőt szükséges is! Olyan kapcsolatot kell teremteni a beteggel, amelyben partnernek rf födő PA&tlett, a Rákellenes Ligáról s arról: lehet-e együtt élni a rákkal érzi magát, és műveltségi szintjének megfe­lelően elmagyarázni, miről van szó. De ezt el kell magyarázni, ami a beteg aktív közremű­ködése végett szükséges. Persze, vannak az általánostól eltérő esetek. Például a gyere­kek vagy az ideggyenge emberek, akik egy­szerűen nem akarják tudni, mi bajuk. Ezért a beteg kérését, etikai és vallási neveltetését is kötelező figyelembe venni. Ez sok türel­met kivan, de főként szeretni kell a páci­enst. Szeretni, mert a magára hagyott, ki­szolgáltatott ember könnyen válik a babo­nák áldozatává. A daganatos megbetegedések , problémáinak megoldását kíván­­' ja elősegíteni a Rákellenes Liga. amely Pozsonyban, önkéntes szerve­zetként. az Onkológiai Központ támo­gatásával jött létre. Hogy miért, az nyil­vánvaló; ám milyen volt e Liga fogadta­tása? — A gyógyítási költségek, a gyógyszerek és a műszerek ára a rákkutatásban is egyre emelkedik. A világon ezért számos alapít­vány jött létre a rákos betegek megsegíté­sére. Nálunk ez idén januárban érett meg az idő arra, hogy új lendületet próbáljunk adni a rákellenes küzdelem anyagi és erkölcsi támogatásának. Az utóbbi években ugyanis az onkológiában is megnőttek a szakmai és a szervezési gondok. Hiába létezik például országos onkológiai program, ha nincs hoz­zá megfelelő anyagi fedezet, s emiatt nem lehet következetesen megvalósítani az oly fontos rákszűrést. A Rákellenes Liga — állami dotáció helyett — üzemektől, intéz­ményektől és a lakosságtól remél anyagi támogatást. Ez az önkéntes, pozsonyi szék­helyű szervezet számos fejlett nyugati or­szág mintájára cselekszik igy, ahol megszo­kott gyakorlat a lakosság bevonása a köz­terhek vállalásába. Külföldön általános gya­korlat. hogy az emberek szívesen adakoz­nak, ha tudják: adományaikat humánus cé­lokra fordítják. És a rákkutatásra talán azért is, mert senki sem tudhatja, mikor lesz neki vagy a családjának szüksége gyógyszerre és műszerre. Ráadásul már most sem vitás, hogy egyre több gyógyszerre van szükség, hiszen Szlovákiában évente félezernél is több új rákbeteget regisztrálnak; az ebben a kórban elhunytak száma pedig meghalad­ja a nyolcezret! Interjúnk egyik vezérfonala, hogy , elsősorban az egészséges embe­­‘ reket kellene rendszeresen vizs­gálni. Vajon miként látja a rák előtti állapot programjának realitását a Liga. amikor még a korai rák kiszűrése sincs megnyugtatóan megoldva? — Jogos a kérdés, és aki realista, aligha gondolhatja, hogy egyik napról a másikra minden „gyógyító" erőnket a megelőzés szolgálatába állíthatjuk. De hiszem, hogy lassan bekövetkezik a szemléleti változás, elvégre hosszú távon mindenképpen ez a gazdaságosabb megoldás. Könnyebben összpontosít a bajok elhárítására az, aki tudatosítja, hogy például Dél-Szlovákíában — részben épp az étkezési szokások révén — az ajak-, a vastagbél- és a végbélrák számit, különösen gyakori halálozási oknak. . Mi módon támogatható a Rá kel * lenes Liga ? — A tagsági dij évente 10 korona. Az ennél nagyobb összegeket a pozsonyi Általános Hitelbankba (Všeobecná úverová banka Bratislava-mesto) kérjük elküldeni. Számlaszámúnk: 104 832—012. A K-kód­­jelünk 558. a V kódjelünk pedig 583. MIKLÓSI PÉTER 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom