A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-01 / 22. szám

* Tököly Gábor: FELÉBREDT A MÚZEUM Mécs József: HIVATÁS ÉS SZOLGÁLAT (Beszélgetés Mayer Judittal) Ozogány Ernő: PRÓFÉTÁK SORSA - SAJÁT HAZÁJUKBAN KÖSZÖNTJÜK A HATVANÉVES DUBA GYULÁT Új sorozatunk: KATASZTRÓFÁK FÖLDÖN-ÉGEN KEDVELI A KOCKÁZATOT? (önismereti teszt) Címlapunkon politikai hirdetés Lapzárta: 1990. V. 8. A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsva/d Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs - Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index . 492 11. Aktív szókincsünk az elmúlt hóna­­, pókban bővült egy szókapcsolat­tal: a „polgári demokrácia " fogal­mával. Minthogy történész vagy, kezd­jük e politológiai irányzat történelmi hátterének ismertetésével a beszélgeté­sünket. — A XVII. század végén, a XVIII. század elején Nyugat-Európában kialakult egy esz­meáramlat. mely néhány új gondolatot vetett fel az egyén és kollektíva természetes létálla­potáról, jogairól, az egyén és közösség dön­tési lehetőségeiről önmaga sorsa felett. Ezt a korszakot manapság felvilágosodásnak szo­kás nevezni. Később kialakult a liberalizmus, magyarul szabadelvüség elmélete, misze­rint: szabadság az, ha az egyént, illetve az egyének által létrehozott kollektívát nem gá­tolják abban, aminek a megtételére képes, amennyiben az egyén, illetve kollektíva cse­lekedeteivel nem sérti mások hasonló sza­badságát. Ez a szellemi folyamat Kelet-Európábán csak megkésve (Magyarországon a reform­korban) játszódik le- Számunkra a tragédiát azonban nem pár évtizedes megkésettsé­­günk okozta, hanem az, hogy a polgári demokratikus eszmékért indított 1848-as forradalmunkat katonailag leverték. Így a liberális eszmeáramlatok e tájakon nem fél évszázadot, hanem kettőt késtek meg. Ma­gyarországon. Csehországban, Lengyelor­szágban minden felemás helyzet ellenére ezek a folyamatok legalább szellemi síkon zajlottak. A szlovákság azonban egy olyan alakulófélben lévő nemzet volt az elmúlt két évszázad alatt, ahol a liberális áramlatok alig-alig jelentek meg, mivel itt a konzervatív német és orosz eszmekörtől átitatott erők játszatták a politikailag és szellemileg döntő szerepet. Ilyen feltételek mellett kialakulha­­, tott-e Szlovákiában egy erős. fel­­' készült polgárság, amely képes li­berális szellemben gondolkodni, demok­ratikus módon vezetni az országot? — A polgárság, mint szociológiai jelenség Szlovákiában az elmúlt 2—3 évtizedben ala­kult csak ki, ráadásul totalitárius körülmé­nyek között; így nem hordozza a klasszikus polgárság jegyeit, az individualizmus, a szoli­daritás és a nagyon erős öntudat még nem sajátja. Mégis e polgárság java kezdte meg az átalakítást és döntötte meg a diktatúrát november 17-e után. S ha még hiányzik is a tradíció, a színvonalas szakirodalom, erőik­ből már néhány polgári szervezet megalakí­tására is futotta, itt mindenekelőtt a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellenre, a Zöldek Pártjára, a szociáldemokratákra és a keresztényde­mokraták egyik csoportjára gondolok. Hol van e polgári szerveződések . között a Független Magyar Kez­­* deményezés helye ? —- Mi úgy indultunk el, hogy liberálisok va­gyunk, bizonyos speciális politikai kultúrákat, rétegérdekeket képviselünk. S itt pár szó erejéig visszakanyarodnék a történelmi fejlő­dési folyamat ismertetéséhez: A századfor­dulón alakul ki a liberális demokrácia fogal­ma. Ennek az az alapgondolata, hogy gazda­sági és szellemi tekintetben a polgárok egy társadalomban soha nem egyenlöek igazán. A szabadság ugyanolyan foka a nem egyenlő gazdasági súllyal rendelkező egyéneknek kü­lönböző lehetőségeket nyit. Az igazságosság éppen ezért megköveteli, hogy akik termé­szetüknél fogva hátrányosabb helyzetben vannak, azokat a kollektíva támogassa, jo­gokkal védje létüket, érdekeiket. Ebbe a kategóriába tartozik mindennemű kisebb­ség, legyen az politikai, vallási, nemzeti, stb. mindenki, aki speciális védelemre szorul. Ezeknek a gondolatoknak az elterjesztése a mi feladatunk, s ehhez kell megfelelő Interjú ÖLLŐS LÁSZLÓ történésszel, a Független Magyar Kezdeményezés ügyvivőjével partnert találnunk a többség soraiban. E magatartásforma kialakítása egy új szemlé­letmódot igényel, amihez az emberek még nem szoktak hozzá. Az FMK tudatosítja, hogy mi itt élünk, és ebben a helyzetben kell megegyezésre jutnunk a többséggel, hogy elérjük: a kisebbségek egy olyan demokráci­ában éljenek, amelyben politikai, gazdasági, szociális és kulturális tekintetben érvényesí­teni tudják érdekeiket. Nehéz lesz elfogadtatni a liberá­­. lis demokrácia elveit e tájakon? Szerinted milyen perspektívák elé nézünk a többség és kisebbség vi­szonyában? — November 17-e után a politikai szerve­ződésekben mind magyar, mind szlovák viszonylatban két irányvonal alakult ki: a polgáriasodás felé tendáló ág, illetve a kon­zervatív, nacionalista irány. A kérdés az, hogy melyik irányvonal kerekedik felül. Az első lehetőség némi fényt mutat egy alagút végén, a második a balkanizálódás garanci­ája. 2—3 éve van az egész térségnek arra. hogy megteremtse a gazdasági és kulturális alapjait az Európához történő fölzárkózás­nak. Ma mértékadó szlovák körök számára világos, hogy ha nem tudjuk konszolidáltan, kreativ építkezéssel végigcsinálni az elkö­vetkező éveket, akkor a következő évtized­ben reálissá váló európai egyesülési folya­matba mi nem fogunk bekapcsolódni. Ez nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül Szlovákia minden lakosának gazdasági és szellemi lesüllyedést jelentene. Ha a helyzet itt nem lesz konszolidált, nem várhatunk a [MG tih&d&e* a polgári demokrácia lényegéről, a történelem eddig elhallgatott fejezeteinek tisztázásáról nyugati tőke beáramlására. Tehát számunk­ra világos, hogy a helyzet most nem az, ami 1945-ben vagy 1968-ban volt. A szlovák—magyar békés egy­­. más mellett élést beárnyékolják az eddig elhallgatott vagy féligaz­ságokként hangoztatott történelmi té­nyek. Mondhatnám úgy is. sok a be - nyújtatlan számla, ami pedig az egyes retorziók elszenvedőiben mind a mai napig görcsöt okoz. Hogy lehetne sze­rinted konfliktusmentesen, de igazsá­gosan tisztázni legújabbkori történel­münk e fejezeteit? — Napvilágra kell kerüljön az alapvető igaz­ság. Ez az elsőrendű feltétele bárminemű rendezésnek. Civilizáltan igazságot napvi­lágra hozni úgy lehet, hogy ha a résztvevő felek közül a szellemileg és erkölcsileg leg tekintélyesebb személyiségek tárgyalják meg a történteket a széles nyilvánosság előtt. Ezeknek az ügyeknek nem indulatok viharaiban, nem az utcán, nem demagógok szónoklataiban kell testet ölteniük, hanem a lokális érdek felett álló igazság keresésé­ben. Ha ez megtörténik — és mi ezt a választások után szeretnénk elindítani — megkezdődik a felvilágosodás. És én ebben bízom. Történelemszemléleted eltér az . iskolában eddig tanított történe­­* lem!elfogástól: gondolom, tanár­ként is más szellemben oktattad diákja­idat. mint ahogy a ..tanügy" azt elvárta tőled. — Ami a történelemszemléletemet illeti: egyetemista koromban kezdtem tudatosan keresni a hozzám hasonló gondolkodású emberek társaságát. A döntő élmény azon­ban akkor ért, amikor kapcsolatot találtunk magyarországi ellenzékiekkel, akik éveken keresztül illegális tanfolyamokat szerveztek számunkra, csehszlovákiai magyarok szá­mára, s az ezeken a szabadegyetemeken megismert európai színvonalú gondolkodók lenyűgöztek. így jutottam el a klasszikusok­tól kezdve az 1848-as liberálisokon és centralistákon keresztül Bibó Istvánig és a Beszélő Körig, s természetesen a nyugati filozófusokig. Ezután már „csak" az volt a feladat, megvizsgáljuk, az európai gondolati áramlatokból mik alkalmazhatók a mi hely­zetünkre. Ezek után természetesen már nem tud­tam úgy megközelíteni a katedrát, ahogy azt „hivatalosan" talárt elvárták tőlem. Mindig ügyeltem arra, hogy ne pusztán érzelmeket tanítsak, hanem eszméket. Mert csak egy gondolkodó generáció válhat valóban felvi­lágosult polgárrá. Olyan emberré, aki képes átgondolni a saját helyzetét, s képes józanul mérlegelve dönteni a lehetséges alternatívák között. S ha egy ember képes gondolkodni, akkor már nagyon nehezen manipulálható. Az FMK azon túl. hogy demokra­­. fa, magyar is. Milyen politikai el­­' képzeléseitek vannak a magyar kisebbség sorsát illetően az elkövetke­ző néhány évre ? — Gazdaságilag erős, öntudatában határo­zott magyarságot szeretnénk Csehszlováki­ában. Ez — szerintünk — csak a demokrati­kus eszmék elsajátításával érhető el. mert ez a garanciája a vállalkozói bátorság, és a modernizáció megerősödésének is. Ezenfe­lül művelődésünk színvonalának emelése, azaz a teljes kisebbségi iskolahálózat meg­teremtése az óvodától a felsőoktatásig — de: alapvetően szakmai és nem politikai szempontok alapján. A kultúrának, ezenbe­­lül az iskolaügynek is szabaddá kell válnia a politikától. CSANAKY ELEONÓRA Fotó: Gyökeres György 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom