A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
mértékben megőrizni szellemi autonómiájukat. mint (...) a magyar problematikát az egész emberiség ügye felöl érző Tragédia" — ismételve mondja: „Madách úgy adja a Világos utáni Magyarország lirai-gondolati enciklopédiáját, hogy olvasása közben az egész világtörténelemmel szembesülni kényszerülünk." Madách a klasszikus ember- és műveltségeszményhez tartja magát, irigykedve beszél az ókori görögökről, s Homéroszban is — nem véletlenül — azt emeli ki, hogy müveiben „korának egész tudása benne foglaltatik", mi több, ugyanilyen jogcímen emlegeti Dantét, Miltont, Shakespeare-t, Goethét. A Tragédiában az emberiség egyetemes tudása szólal meg, de úgy, hogy mindenki számára érthető, elsajátítható legyen, elvont eszméken és dolgokon töpreng, de mindenkihez szól. Ami alapján azt hihetnénk, hogy Madáchot a válaszai, a világ kihívására adott válaszai teszik bölccsé, naggyá. Az igazi bölcsesség, nagyság azonban mindig a kérdésekben, a kérdezőben van. Abban, hogy ki milyen kérdéseket tesz föl a maga korából, s természetesen, hogy ki milyen érvénnyel, ,A Tragédia — figyelmeztet ugyancsak Sőtér István — nem tanít, nem kijelent, hanem: kérdez." „Kérdező műnek" nevezi a Tragédiát annak egyik legutóbbi utószavában Alexa Károly is. És tulajdonképpen a kérdező-jellege révén válik Az ember tragédiája nyitottá, minden térben és időben mindenki számára megközelíthetővé, kikerülhetetlenné. Kikerülhetetlenné, mert azt mutatja meg, hogyan kell/érdemes (rákérdeznünk (a dolgokra), mert fölteszi (nekünk) a kérdéseinket. A kérdéseinket, amelyek nélkül kevesebbek lennénk. Hiszen a (végleges és érvényes) válaszok úgysem adattak meg számunkra. A teremtésből az Úr a kérdéseit testálta ránk, Ádám büszke utódaira, amelyekre, meglehet, maga sem tudja a választ. TÓTH LÁSZLÓ Készén, azaz Vágó. A kész -vág ige folyamatos melléknévi alakja. Kajan áradat, árvíz, az anatóliai törököknél megáradt patak, zuhogó áradat, pusztító árvíz. Kajnár (Kainar) forró, tüzes, égő, mely a kajna ige folyamatos melléknévi igeneve. Jelentése: forr, forrásban levő (viz, folyadék), izzó, olvadási fokra felhevült (fém, vagy láva), pl. kajnar dag = tűzhányó. Ide tartoznak: Kaszker — katona. Cseri — katona, sereg. Az előző arab nyelvi eredetű, az utóbbi török eredetű szó. A kaszker szó az arabban és a többi török nyelvben (anatóliai törökben, azerbajdzsánban, stb.) aszker alakban él ma is. De az arab szó az ún. ain hanggal kezdődik, mint pl. az Ali név is, melyet a tatár nyelvben k-, vagy g- hanggal helyettesítenek, tehát az Aliból Gali, az aszkerből Kaszker lett a tatár nyelvben. Mint említettem régebbi tanulmányaimban, a kölcsönszavak az átvevő nyelvben már annak a hangfejlödési folyamatában vesznek részt. Így lett a Bilek török névből a szlávban Biľak. A török nyitott „e" hang pl. a szlovákban mindig „a" hanggal helyettesül, pl. a török yenigeri — jenicseri, szlovák jani-Alakuljon csehszlovákiai magyar Népfőiskolái Társaság! A Társaság a népfőiskola ügyéért elkötelezett egyének és szervezetek szabad társulása, öntevékeny társadalmi mozgalom. Együtt akar működni minden olyan szervezettel, személlyel, intézménnyel, amely a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség, ezen belül elsősorban a vidék és a kistelepülések kulturális hátrányainak csökkentésén munkálkodik. A népfőiskolák elsősorban a vidék és a kistelepülések életképessége erősítésének, öntudatosodásának, felemelkedésének, önállósodásának a szellemi fórumai. A népfőiskola pótolhatatlan szerepet játszhat a helyi társadalom újraépítésében, megszervezésében, a kistelepülések népességmegtartó erejének növelésében, a helyi közösségek kialakításában. A Csehszlovákiai Magyar Népfőiskolái Társaság az egyesületi élet keretében támogatja a helyi népfőiskolái kezdeményezéseket, szolgálja a közművelődés megújítását, a nemzetiségi művelődés hosszútávú céljait és a kulturális-társadalmi reformok kibontakozását. A Csemadok Országos Választmánya mellett működve felvállalja, koordinálja és szervezi a Csemadok közművelődési programját a csehszlovákiai magyarság körében. A Társaság kapcsolatot teremt a jelenleg működő magyarországi népfőiskolái mozgalommal, és ezáltal a népfőiskolái mozgalommal társult Európai Ház hálózattal is. Az Európai Ház mozgalom a közös szellemi örökség ápolása mellett a különböző európai népek közötti čiar, mint fentebb említettem. Több család viseli a Cucor (Czuczor régi helyesírási alakban) nevet Érsekújvár környékén. Már a 17. században irt török adóösszeírásokban is többször szerepel. Jelentése: nyest. A Szappancsik név alapszava a szap- ige, mely számos török nyelvben megvan. Jelentése: eltér, letér, letér (az útról, útiránytól), eltávozik, más irányba költözik (modern szóval: diszszidens). A szap- ige szabályosan képzett melléknévi igenév — szapan átvétele. Jelentése: eltérő, letérő, elvándorló; a törzséből kiszakadt (szándékosan, vagy tévedésből). A felsorolt nevek a krími tatár nyelv jellegzetességeit tükrözik. De van még egy döntő bizonyiték a nevek eredetével kapcsolatban. Ez a Gogola családnév, mely nagyon gyakori név és mindig az említett családok közelségében, vagy társaságában fordul elő. A név alapszava gogol, mely egy vadkacsa fajta neve. Ezek hazája Finnország, de költöző madarak lévén, telelésre Dél- Ukrajnába költöznek. ízletes húsukért és sűrű tollazatukért, pelyhükért a krími tatárok és ukránok kedvelt vadászzsákmányául szolgálnak. A gácsérokegyüttműködés sokoldalú kulturális segítője. A Társaság ellátja a mozgalom érdekképviseletét. védi annak szellemi örökségét, képviseli tagjait és a népfőiskolák hallgatóit a kulturális irányító szervek és intézmények körében. Segítséget nyújt a helyi közösségek szervezésében, segíti erkölcsösebbé válni az embert, önérzetesebbé tenni az elmúlt évtizedekben területileg és lelkileg is megosztott magyarságot, s a műveltebb közösségek megteremtésével megismertetni az elődök által létrehozott értékekkel. Fontos feladatának tartja a Társaság, hogy az évtizedek óta szerepét tévesztő és kereső értelmiséget segítse az önmagára találásában. A Társaság nem csúcsszerv, hanem keret, A Társaság művelődési programjában fontosnak tartja: — Minden egyénnek joga, hogy nemzetiségi, nyelvi, világnézeti hovatartozásától függően, meghatározott közösséghez tartozását szabadon megválassza. — Minden egyénnek joga, hogy teljes emberként, állampolgárként, termelőként, választóként és fogyasztóként minden, számára fontos szükséges információhoz, ismerethez hozzájusson. — Minden egyénnek, függetlenül életkortól, iskolai végzettségtől és munkakörtől, elidegeníthetetlen joga a tanulás, művelődés, önképzés. nak felfelé görbült farktollai vannak, melyeket előszeretettel viselnek kalapdíszül. (Még gyermekkoromban is viselték a legények.) Ezért kaphatták a Gogola nevet, ami eleinte, mint sok említett név, ragadványnév gyanánt volt használatos. Pl. a Csicsik néven ismert egyén hivatalos neve Kovács, a Kaszkeré Homola, a Cserué Kocsis, stb. Természetesen a legtöbb átvitt értelemben is magyarázható, pl. Bilak jelentése : tudomány, tudás, okosság. A név olyan valakit jelöl, aki valami titkos dolgot tud, pl. varázsló vagy kuruzsló, vagy a pogány hittel, sámánizmussal összefüggően „tud" valamit. A név alapszava a bit — tud ige. Az elmondottak alapján megértjük, hogy milyen környezetből és honnan került hozzánk ez a két kellemes érzést ébresztő szó: a kalkís és a pompos. A kalkist kötésnek is nevezik nálunk. Kötés, azaz költés. A szó alapja a költ ige, kiköltés, mert ahogy a madár kikölti a tojásból a fiókáit, úgy meleg és nedves helyen kiköltjük a búzaszemekböl a csírát. Ugyanez az értelme a tatár eredetű kalkis szónak is. Alapja a kalkige, mely számos más török nyelvben — Fontos, hogy egy település egyedisége, sajátossága kiteljesedjék, hogy létrejöjjön a helyi, kistáji tudat, amely képes a saját jövőjét is alakítani és irányítani. — A Népfőiskola napjainban nem annyira oktatási, hanem elsősorban közösségalkotó, közösségre nevelő forma. Nem a katedráról előadott tudás, hanem a közélet gyakorló terepe. — A közelmúlt egyenlőtlenségeinek átalakításában, a pártállami bürokratizmus és ideológiai direktívák fölszámolásában, a társadalmi demokrácia kifejlesztésében a művelődés az egyik legfontosabb társadalmi változásokat elősegítő erő. — A kultúra és művelődés képessé tesz a társadalmi öntudat visszaszerzésére, a közösségi állampolgárként való részvételre, a saját egyéni, kisközösségi és nemzetiségi létünk fölötti uralkodásra, a jövő irányítására. — A kultúra, művelődés viszonyainak átalakításában az állampolgárok érdekeiből és jogaiból kell kiindulni. A társadalmi-kulturális öntevékenység szempontjából ez azt jelenti, hogy annál nagyobb mértékű és fejlettebb a művelődés, minél kisebb és demokratikusabb a legfelső társadalmi csoportok befolyása a társadalmi rétegek művelődésére, vagyis, hogy az egyes társadalmi rétegek maguk fogalmazzák meg saját művelődési eszményeiket és gyakorlatukat SZÁRAZ DÉNES is megvan. Jelentése: kel, felkel. A szóvégi -is szabályos névszóképzö és megfelelője a magyarban az -ás, -és főnévképzö. A pompos jelentése pedig „teljesen üres, egészen üres". Az alapszó bős — üres. A bombos ennek fokozása, felsőfoka. A pompos szó az anatóliai törökben bombosnak hangzik. Jelentése ugyanaz: teljesen üres. azaz töltelék nélküli kalács. A felsorolt nevek, melyek szülőfalumban. Imelyen, ma is élnek, jelentéstani magyarázata egy pillantásra betekintést enged elődeink némely életviszonyaira és olyan dolgokra ad felvilágosítást, melyet sem a történelemből, sem a hagyományokból nem tudhatunk meg. Nevük értelmének felfedésével akarom kifejezni irántuk érzett tiszteletemet és megbecsülésemet. Dr. BLASKOVICS JÓZSEF
