A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
A SZŐLŐHEGYEK VÉDELMEZŐJE: Szent Orbán A földműves munkájának eredményét, a bőséges termést számtalan, az emberi tevékenységtől független időjárási tényező is befolyásolta, veszélyeztette. Ezért aztán a hagyományos népéletben, a földművelés kialakulásának kezdeteitől bizonyos irracionális jegyek is állandóan jelen vannak (igaz, egyre hah/ányulóban) ebben az igencsak valóságos, földhözkötött tevékenységi formában is. A kereszténység térhódítását követően az új vallási képzetek sokszor szinte kibogozhatatlanul összefonódtak a régebbi, a kereszténység előtti hitélethez kapcsolódó elemekkel. Ehhez a népi hitélet kutatói számtalan konkrét példát tudnak felsorakoztatni. A most bemutatásra kerülő Orbán-kultusz bizonyos elemeiben szintén több vallási képzetkörhöz kapcsolódik. Szőlőtermesztő vidékek népszerű védőszentje Szent Orbán (mellette még. igaz ritkábban. Szent Donát kultusza mutatható ki), akinek tiszteletére szőlőskertekben, borospincék közelében, gyakran emeltek szobrokat, létesítettek kápolnákat s egyéb kegyhelyeket. Tájainkon többek között az udvardi és farnadi szőlőhegyen található Orbán-kápolna. Zsitvabesenyőn és Szőgyénben Szent Orbán barokkos szobra emlékeztet a szent egykori kultuszára. A kürti szőlőhegyen pedig egy fakeresztet „Orbán-keresztként" tart számon a helybéli lakosság. Ez feltehetően egy régebbi Orbán-szobor emlékét őrzi. Nézzük most meg, ki is volt Szent Orbán, miért éppen a szőlősgazdák patrónusa és milyen kultikus hagyományok kapcsolhatóak tiszteletéhez a hagyományos népéletben. Szent Orbánnak, aki pápaként 230-ban vértanúhalált szenvedett az egyház május 25-re tette emléknapját. Személye két oknál fogva kapcsolódik a szőlőműveléshez. Egyrészt azért, mert évszázados megfigyelések szerint a mérsékelt égövü vidékeken ez a nap volt az utolsó olyan fagyos nap. amely veszélyes lehetett az éppen kifejlődött, zsenge szőlőhajtásokra. Lukács László, a dunántúli Orbán-kultusz szakavatott ismerője írja, hogy a zámolyi öregek szerint „a fagyosszentek: Pongrác, Szervác. Bonifác és Orbán, a „kisöccsük". Másrészt I. Orbán pápa (a későbbi Szent Orbán) rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért általában kehely, borivó edény, szőlőfürt társaságában szokták ábrázolni. Egyébként Orbán a róla készült szobrokon, képeken általában pápaként, tiarával a fején, kezében pápai kereszttel jelenik meg (pl. a szőgyéni szobron). Az is előfordul azonban, hogy püspökként, fején püspöksüveggel, kezében főpásztori bottal ábrázolják (ilyen az udvardi kegykép). Ez utóbbi ábrázolási mód azzal magyarázható, hogy Elzász és Lotharingia szőlővidékein a IX. századig egy Orbán nevű püspököt tartottak védőszentjüknek a szőlősgazdák és I. (Szent) Orbán pápa kultusza itt csak később hódított teret. Ez a kettősség azonban továbbra is fennmaradt az ábrázolásban és a német telepesek révén így jutott el vidékeinkre is. Szent Orbán napjához a hivatalos egyházi liturgiától idegen, népi vallási képzetek, cselekmények is kapcsolódnak. Erre utalnak egy 1779-ben. Egerben megjelent szertartáskönyv következő sorai is: „... Szent Orbán napja táján a' szőlők leg-nagyobb veszedelemben vannak, 's-leg hamarább vagy az égi háborútul megvesztegettethetnek, vagy bogaraktól, vagy egyéb apró állatoktól kárt vallhatnak. Innét a’ régi németek Szent Orbánt a' szőlő Patrónusának választották. Sőtt némellyek azt állíttyák. hogy ő maga szőlő míves vólt, vagy leg-alább szőlő mívesnek nemzetségéből származott. Jól lehet Henschenius azt állittya, hogy Romai Nemes vólt. A' mi a' vissza éléseket illeti, mellyek e' napon esni szoktak, tagadhatatlan, hogy a' Bölts Istenfélő Püspökök, és Plébánusok azoknak mindenkor ellenek mondották, azokat ki irtani igyekeztek, mindenképpen meg-is tiltották". Vajon mik lehettek azok a „vissza élések", amelyeket e szent könyv emleget? Nos. már a 17. századból vannak adataink arra, hogy Orbán (Urbán) szobrát jó idő esetén felvirágozva hordják körbe a szőlőskert útjain, rossz idő esetén, vagy ha fagykár érte a szőlőt, akkor besározzák, illetve a sárban vonszolják végig ezeken az utakon (tehát mintegy „megbüntetik" Orbánt). Ennek a pogányori bálványimádásban gyökerező szokásnak (amelyet a hivatalos egyház természetesen nem nézett jó szemmel és „ki irtani igyekezett") vidékeinken is vannak emlékei. Az udvardiak szerint ugyanis a szomszédos Zsrtvabesenyö szőlőhegyén álló Szent Orbán szobrot a helybéliek rossz termés esetén puskával szokták meglövöldözni. Ezekhez a kegyhelyekhez természetesen a hivatalos egyház által jóváhagyott szertartások is kapcsolódnak. Ilyenek a szőlőhegyi Orbán-kápolnák búcsúi, amelyeket Dunántúl szőlőtermesztő falvaiban az utóbbi időben sorra felújítanak és nagy érdeklődés mellett megtartanak. Talán tájainkon is oda lehetne figyelni ezekre a mára elfeledett, szép. ünnepi alkalmakra ... USZKA JÓZSEF (a szerző felvétele) massza A cím ugyan felszólít, tartalma azonban inkább kérés vagy óhaj: jó lenne, ha a csehszlovákiai magyarok az elmúlt évtizedek kényszerű-kötelező kivonulását feledve állampolgári alapvető emberi jogukkal élve, belső érzésektől kényszerítve mennének el a szavazóurnákhoz. Már csak azért is, mert ezúttal immár valóban VÁLASZTANÁNAK, ezáltal fjedig SZAVAZÁSUKKAL hitet tehetnének arról, mit is akarnak, milyen úton szeretnének járni a közeljövőben, s áttételesen — mert alkotmányos parlamentet választunk — hogyan akarunk a 3. évezredbe lépni. Óhaj és kérés, hogy a csehszlovákiai magyarok mind nagyobb számban vegyenek részt a választásokon azért is, mert ez most lelkiismereti kérdés, senki nem kényszerítheti rá őket, ahogy lelkiismereti kérdés az is, melyik pártra, politikai mozgalomra, illetve koalícióra szavaznak, hiszen ezt sem adhatja immár „parancsba" senki. Ráadásul a szavazás olyannyira titkos lesz, hogy senkit sem érhet vád — de egyébként sem szabad senkit megbélyegezni — azért, kire, mire szavazott. Ez Írás célja azonban nem az, hogy meggyőzze az olvasót, mennyire fontos részvétele a választásokon, hanem az, hogy a lehető legegyszerűbben ismertesse a választások mechanizmusát, hiszen a választópolgárok jelentős része valószínűleg első alkalommal vehet részt olyan választásokon, amikor egyetlen iránytűje, „parancsolója" van: saját lelkiismerete. Kik szavazhatnak? Alapvetően minden csehszlovák állampolgár, aki betöltötte 1 8. életévét és felkerült a választók listájára. Mit jelent ez az egyszerű kijelentés? Elsősorban azt kell tisztázni, hogy azok is szavazhatnak, akik a választási napok alatt töltik be 18. születésnapjukat, azok viszont már nem, akik június 10-én vagy később érik el ezt a korhatárt. Szavazhatnak viszont azok, akik tartósan külföldön élnek, de csehszlovák állampolgárok s ezt érvényes okiratokkal tudják igazolni, s a választások idejére a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban tartózkodnak. Fontos tudni, hogy minden nemzeti bizottság elkészíti a választók listáját, amelyet május 7-én 19 órakor zár le. Ezt a listát a cikk megjelenéséig már mindenütt ki kellett függeszteni. Aki véletlenül nem került rá, jelezze a nemzeti bizottságnak, amely korrigálja a hibát. Azt is tudatni kell a nemzeti bizottsággal, ha valaki a választások idején nem tud lakhelyén tartózkodni, mert ebben az esetben választói igazolványt kap, amelylyel tartózkodási helyén szavazhat az igazolvány felmutatása és leadása után. Szavazhatnak a betegek, rokkantak, katonák is, csupán azok nem, akiket korábban orvosi vagy bírósági döntés alapján megfosztottak ettől a joguktól. Kire, mire szavazhatunk? Mint ismeretes, országosan 23 párt, politikai mozgalom vagy választási koalíció állított jelölteket a Szövetségi Gyűlés Népek és Nemzetek Kamarájába, illetve a Cseh vagy a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokra. Szlovákia területén összesen 19 ilyen párt, mozgalom és koalíció van, de a négy választói kerületben (Pozsony, Nyugat-, Közép-, Kelet-szlovákiai kerület) is változó ezek száma. Egy-egy ilyen listán a jelölő pártok, mozgalmak, koalíciók száma dominál, de a lista felső részén fel van tüntetve az is, hogy önálló pártról van-e szó. Ezt azért fontos tudni, hogy a választás előtt tökéletesen megismerkedhessünk azzal a programmal, amelyre szavazni fogunk. Mert tudni kell, hogy ezúttal nem elsősorban személyekre szavazunk, hanem pártokra, pontosabban pártprogramokra. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban alkalmazott választási rendszer és a később működő parlament olyan feltételeket teremt, hogy a parlamentbe került képviselők nem választópolgáraikat és önmaguk nézetét fogják képviselni, hanem annak a pártnak, mozgalomnak a programját és érdekeit, amelyiknek a listáján indultak. Ezért fontos tehát * tökéletesen megismerni a pártok, mozgalmak programját, s tulajdonképpen másodlagos az, ki, milyen név szerepel egy listán. A programok ismeretében tudunk aztán akaratunkkal és lelkiismeretűnkkel összhangban, helyesen dönteni. Hogyan szavazhatunk? Szlovákia lakossága Szlovákia területén a Szövetségi Gyűlés két kamarájába (a szavazólapokon a Népek Kamarájának a listáján halványpiros csikkal, a Nemzetek Kamarájának listája halványkék csikkal lesz jelölve) és a Szlovák Nemzeti Tanácsba (tiszta fehér szavazólap) választunk képviselőket. Valamennyi párt, mozgalom és koalíció mindhárom listáját legkésőbb 48 órával a választások megkezdése előtt megkapja minden választópolgár. (Tehát a Nyugat-szlovákiai kerületben minden polgár' 3X16, azaz 48 szavazólapot kap.) Ezek otthon áttanulmányozhatok, különböző módon összerakhatok. Gyakorlati szempontból jó, ha mindhárom köteg szavazólap tetejére annak a pártnak, mozgalomnak vagy koalíciónak a listáját tesszük, amelyikre szavazni óhajtunk. Ezzel gyorsabbá tehetjük a szavazás menetét. Ugyanakkor otthon semmilyen jelet, beírást, javítást nem szabad eszközölni a listákon, mert a körzeti választóbízottság ilyen esetben kicserélteti az egész „szavazólap-csomagot", feltételezve, hogy a lapok megjelölése külső hatásra történt. Az említett sorrendet azonban nem kifogásolhatja és az ellenőrzés során nem változtathatja meg. Miért Írtam azt, hogy az otthon összeállított sorrend meggyorsíthatja a szavazást? Azért ugyanis, mert a választási helyiségben (a nemzeti bizottság jelöli ki a választói körzetek szerint, amiről időben értesíti az illető körzet választópolgárait) a körzeti választóbizottságtól egy lepecsételt borítékot kap minden választó, amelybe a lefüggönyözött rész mögött kell elhelyezni a Szövetségi Gyűlés két kamarájába és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásra szóló szavazólapot (összesen tehát maximum hármat!). Fontos tudni, hogy minden szavazólapot magunkkal kell vinni, s azt is, hogy ezúttal minden szavazónak kötelessége elvonulni a lefüggönyözött térbe, s csak 4
