A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
«V Sági Tóth Tibor: MAGYARNAK LENNI — EURÓPÁBAN Tóth László: A „KÉRDEZŐ MŰ" Szarnák Mihály: TŰZOLTÓSZER, SZIVATTYÚ KOCSI ... Fister Magda: HÁROMSZOR IS KÜLÖNLEGES P Zachara: AZ ÖRÖK TAVASZ VÁROSA E. Carpenter: EGY MARÉK GYÉMÁNT (bűnügyi történet) Lapzárta: 1990. IV. 25. Címlapunkon J. Bobula felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség : 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő : Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsva/d Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krá! S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor. inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. ľV-~. Alelnök úr. Ön április derekán, te- I fi ): hát csaknem két hónappal a június elejére kiírt csehszlovákiai választások előtt járt Pozsonyban. Véleménye szerint a korábbi keleti blokk országaiban milyen esélyei vannak a demokráciának ? — Amikor ezt a kérdést latolgatjuk, tudatosítani kell, hogy a szóban forgó országokban a demokratikus átalakulás üteme nem ugyanaz. Az események egyelőre Magyarországon jutottak a leghiggadtabb körülmények között a legmesszebbre. Ott ma már minden garancia adott arra, hogy ez az ország egy korszerű és valóban demokratikus állammá váljon. Januárban viszont Prágában is jártam, és az ott szerzett benyomásaim szintén pozitívak. így csupán bízni tudok abban, hogy a társadalmi átalakulások tekintetében rövidesen Csehszlovákia is felzárkózik Magyarország mellé. Ezzel szemben például Lengyelországban sokkal bonyolultabbak a dolgok. Gazdaságilag és politikailag egyaránt. Itt a tavalyi, még nem egészen tiszta választásokat követően valószínűleg egy újabb belső reformra lesz szükség. Ez is jelzi, hogy a valós demokráciához vezető úton a többpártrendszerí alapon rendezett szabad parlamenti, illetve helyhatósági választások jelentik a két legfontosabb lépést. Természetesen, a demokrácia győzelme mindenütt lehetséges; mégha eleinte magán is viseli az ország lakóinak erényeit és hibáit, szokásait és történelmi múltját, fejlődésszintjének jegyeit. Jó jel, hogy az igazi demokrácia fontosságát ma már egyetlen kormányzat sem vonja kétségbe Közép-Kelet- Európában, és sehol sem bölcselkednek úgy, hogy a demokratikus átalakulás feltételeinek megteremtése, illetve az emberi jogok betartásának firtatása olyan szigorú belügy lenne, amibe senkinek sincs beleszólása. fö Csehszlovákiában évtizedeken át az a hivatalos propagandatézis járta, hogy a szocializmus kialakulása potenciálisan egy emberségesebb nemzetiségi viszonyrendszer létrejöttét is hordozza. Ezzel szemben ma már tudjuk. hogy a politikai hibák újabb feszültségforrásokat teremtettek Közép-Kelet-Európa térségében is. Véleménye szerint: vajon elegendő-e a pártoló nemzetiségi politika és a jogok megfogalmazása ahhoz, hogy a kisebbségi jogok érvényesülhessenek ? — Legfontosabb előfeltételnek azt tartom, hogy a nemzeti kisebbségek mint közösségek fogalmazzák meg önmagukat, nyilvánítsák ki önazonosságukat és ezt vállalják fel a többség előtt. Ebben a tekintetben megkülönböztetett jelentőségű az anyanyelv, mint a rajta megszólalók együvé tartozását szimbolizáló jelrendszer. Az emberi jogok szempontjából ezért a nyelvvédelem az esetek többségében nemzetiségvédelmi funkciót is ellát. A nyelv mellett az ezen keresztül közvetített kultúra az. amely rendkívüli összetartó erőt jelent a nemzeti kisebbségek közösségeinek életében. Az anyanyelvi hitélet folytonossága, illetve az anyanyelvi művelődés fejlődése a nemzeti kisebbségek fennmaradásának egyik fö feltétele. Ehhez kapcsolódó állandó téma az asszimiláció problematikája. Nos, a beolvadás gyorsasága és hatékonysága sok tényezőtől függ, ám az vitathatatlan, hogy egy nemzeti öntudattal rendelkező nemzeti kisebbség erőszakos beolvasztása a demokráciákban kudarcra van ítélve. Véleményem szerint ugyanakkor látni kell azt is, hogy a gyakorlatban létezik persze spontán asszimiláció, amelyet teljesen megakadályozni nem lehet és nem is szabad: ugyanis végső soron az asszimílálódás joga is az ember demokratikus jogai közé tartozik. De mindennél fon-Interjú THOMAS FILIPOVICS úrral, az Európai Emberjogi Tanács alelnökével tosabbnak gondolom annak hangsúlyozását, hogy az együttélés történelmi, demográfiai adottság, amellyel szemben nem lehet, nem is szabad semmilyen más alternatívát felállítani. Ha különböző ajkú emberek élnek egy hazában, akkor a kölcsönös lojalitás tűnik a legelfogadhatóbb magatartásmintának. Természetesen, ez egyetlen pillanatig sem jelentheti a fel-felmerülö gondok elhallgatását, szőnyeg alá söprését. |~1 Alelnök úr. engedje meg. hogy n |: kivételesen a szavaiba „kapaszkodjam"I Ön az imént történelmi és demográfiai adottságként említette az együttélést... 1990. március 31-én viszont táviratban köszöntötte az Együttélés Politikai Mozgalom alakuló kongresszusát. Miképpen határozhatná meg e szerveződés helyét és szerepét a pluralizálódó csehszlovák társadalmi életben ? — Meggyőződésem, hogy ez a mozgalom csak erősítheti az egyre inkább kiteljesedő csehszlovákiai demokráciát, az itt élő nemzeti kisebbségek összetartását. E mozgalom programjának és célkitűzéseinek ismeretében kijelenthetem, hogy ez a mozgalom semmilyen formában sem veszélyezteti a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állami integritását, annak demokratikus működését. Sőt! Úgy látom, épp ellenkezőleg, arra törekszik, hogy ebben a kisebbségek pozitívan vegyenek részt. ADíxSG tihSM&e* az emberi jogokról, az ember jogairól, a demokrácia esélyeiről fö Csehszlovákiában a novemberi fordulat után került előtérbe — először elvben, majd gyakorlatban is — a tolerancia kérdése. Ön miképpen látja ennek fontosságát az emberi és a kisebbségi jogok szemszögéből? — A jogállamiság, az emberi jogi törvénykezés filozófiája csak az lehet, hogy az egyént és a közösséget megillető jogok nem adományok, amelyek tetszés szerint visszavonhatok vagy korlátozhatók. Az emberi és a nemzetiségi jogok szemszögéből ez úgy fest, hogy mindenki előtt egyértelműnek kell lennie: hol vannak az állam beavatkozásának határai. A tolerancia mértékét, az egyes jogok terjedelmét illetően pedig abból az ugyancsak ismert elvből célszerű kiindulni, hogy mindenkinek a joga addig tart, ahol a másoké kezdődik. Az érem másik oldalát tekintve: a maximálisan biztosított szabadságjogok sem jelenthetnek anarchiát, mások ugyancsak törvényes érdekeinek semmibe vételét. Ezért fontos, hogy az emberi és kisebbségi jogokat garanciák övezzék. rL-x Nálunk az utóbbi hónapokban — ni: új jelenségként — egy olyan nézet is kialakulóban van. hogy kimondottan nemzetiségi alapon nem tanácsos politizálni. Önnek erről mi a véleménye ? — Nyugat-Európa valamennyi államában a kisebbségi jogok önmagukban is elismert jogok. Ezt nem is cáfolja, nem is vonja kétségbe ott senki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azoknak, akik az asszimilációt lassítandó kollektiv kisebbségként akarnak összetartozni, azoknak ehhez a lehetőséget és a garanciát meg kell adni. Ez a legalapvetőbb demokratikus jogok egyike, amit kivétel nélkül mindenkinek el kell ismernie, aki a közös Európához való felzárkózást választja. fö Csehszlovákiában pillanatnyilag az egyik legidőszerűbb, legvitatottabb kérdés az a választási küszöb, amelynek átugrása nélkül az egyes pártok és politikai mozgalmak nem juthatnak be a prágai szövetségi, illetve a pozsonyi szlovák parlamentbe. A kívülálló szemével erről vajon miként vélekedik ? — Nehéz kérdés, hiszen a kormányzás stabilitása érdekében Európa-szerte léteznek efféle „küszöbök". Ugyanakkor igaz az is, hogy ahol történelmi múlttal biró nemzeti kisebbségek élnek, ott — egy demokratikus államban — speciális elveket és intézkedéseket lehet az érdekükben életbe léptetni. Erre — a Csehszlovákiával határos országok közül — itt van akár a magyarországi példa, ahol a parlamentben eleve fenntartanak képviselői helyeket a kisebbségek részére. Persze, ez az én magánvéleményem; elvégre látni kell, hogy ez a kérdés minden ország szuverén belügye. fö Filipovics úr. Ön az Európai Emberjogi Tanács alelnöke. A jövőt illetően bízik az együttműködésben. az Európai Ház kialakíthatóságában? — Határozottan optimista vagyok. Bízom abban, hogy létrejön egy európai únió, az egységes Európa. Ennek alappillére az Európai Közösség tizenkét tagállama lesz, ehhez csatlakozik majd Ausztria, Svájc, a Skandináv államok; Közép-Európából pedig még Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország. Ennek alapvető kritériuma, hogy a közös Európai Házba „kopogtató" országok tényleg demokratikusak legyenek. Minden szempontból. MIKLÓSI Fotó: Prikier László o
