A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-11 / 19. szám

AZ ORVOS VÁLASZOL Nem tudok vért látni .Azt hallottam nemrég, hogy egyik jóismerö­­-sunk még ma is élne. ha balesete nyomán azonnal elsősegélyben részesül és nem hagyják elvérezni." írja P. Lászlóné k.-i olva­sónk és felveti a telkiismereti kérdést, amely sokakat foglalkoztat: „Tudom, hogy ember­ségből. de a törvényből kifolyólag is minden­ki köteles elsősegélyt nyújtani — ám mit tegyek, ha nem tudok vért látni és vrszoly­­gom még a gondolattól is. hogy bizonyos helyzetben majd éppen tőlem függhet egy súlyosan sérült élete? Mi gátolhatja a köznapi gyakorlatban, ott­hon. a munkahelyen, a közlekedésben vagy a természetben a tevékeny elsősegélynyúj­tást? Leginkább belső, szubjektív tényezők­ről van szó. amilyen pl. az önbizalom hiánya, ha a baleset közvetlen tanúja ismeri ugyan a kötelességét, de igazi sérüléssel, teljesen a maga tudására utalva, még nem volt dolga. Más elbírálás alá esik az az eset, midőn valaki tudatában van annak, hogy csak tes­­sék-lássék vett részt a tanfolyamon, mert „muszáj volt", nem figyelt eléggé s így alig tanult meg valamit. Olvasónk azonban egy merőben más cso­portba tartozik, ahol nem a tudás és a gyakorlat hiányával van baj. Vannak embe­rek. akik valóban megriadnak a sérült puszta látványától, a szokatlan körülményektől, ma­gától a tudattól, hogy embertársuk vérzik, elvesztette eszméletét, halálveszélyben van ... Másokat a ruházat szennyeződése riaszt el a serült közeléből. S egyesek még csak gondolni sem mernek arra. hogy oly sérült kerül a szemük elé. akinek agyvelejét, hasi szerveit, csontját tette láthatóvá a bal­esetet okozó tárgy. Szólhatnánk itt az önzőkről, akik azért húzódnak vissza vagy haladnak el a sérült mellett, színlelve, hogy észre sem vették a balesetet, mert nem akarják komplikálni az életüket pl. a rendőri jegyzőkönyv felvételé­hez vagy bírósági tárgyaláshoz szükséges időveszteségekkel. Elég sűrűn fordul elő. hogy a baleset színhelyén tevékenykedő em­berek megállásra szólítják fel az ana haladó autóst, aki előbb lassít, majd gázt adva tovarobog, attól tartva tán. hogy a kocsijába rakják a sérültet és az vérrel szennyezi be az ülést. És a gyávák, akik önmaguk okoznak balesetet és sérülést, de áldozatukat cser­benhagyva. egyszerűen megfutamodnak. Ehelyütt nem elemezhető a segélynyújtás elmaradásának ill. megtagadásának vala­mennyi oka, amelyek közül néhányat azért vetettünk fel, hogy olvasóink elgondolkozza­nak felettük és meg is tárgyalják környeze­tükben. A belső gátlásokkal azonban foglal­koznunk kell. hogy azoknak, akikben megvan a joszándék. segítsünk ezeket leküzdeni. Igyekezzék, ahol csak teheti, a családban, munkaközösségben, üdülő vagy kiránduló társaságban elsőként hozzálátni a legapróbb sérülések ellátásához. Próbáljon résztvenni nagyobb sérülések ellátásában is. miközben kezdetnek csak a segédkezés szerepét vál­lalja. így szokja meg a nyílt seb. a vérzés, esetleg a testből rendellenesen kiálló, tőrt csontok látását. Valahányszor kétségei támadnának valaki­nek, hogy képessé válhat -e elsősegélyt nyúj­tani a rászorultaknak, gondoljon arra. hogy sok esetben kisiskolás mentette meg súlyo­san sérült felnőtt életét, minden félelmet félretéve, bátran, megfelelő színvonalon. Dr. Szántó György JOGI TANÁCSOK M. M. pozsonyi olvasónk azt kérdezi, hogy kiadhatja-e a szövetkezeti la­kását a nyári hónapokban üdülők­nek, mert kb. négy hónapon át nem fog itt tartózkodni. A szövetkezeti alapszabályok értelmében ahhoz, hogy a lakás tulajdonosa a lakása egy részét más személynek állandó haszná­latra átengedje (albérletbe adja) a szövetke­zet vezetőségének a beleegyezése szüksé­ges. Ha azonban a lakását, vagy ennek egy réstét csak ideiglenes használatra akarja idegen személynek átengedni, akkor az ilyen megállapodáshoz csak akkor szüksé­ges a szövetkezet vezetőségének a bele­egyezése. ha ez a használat három hónap­nál hosszabb ideig fog tartani. Három hó najtnál rövidebb időre szóló használatnál nincs szükség a szövetkezeti vezetőség hozzájárulására. Ez a rendelkezés, amely összhangban van a Polgári Törvénykönyv 397—398 paragrafusainak rendelkezése­ivel. arra az esetre is vonatkozik, amikor valaki a szabadsága alatt szobáját, lakását más személynek engedi át erre az időre. Természetesen figyelembe kell venni a házirend esetleges korlátozó rendelkezése­it, vagy feltételeit is. Ami a lakóbejelentési kötelezettséget ille­ti. a 30 napnál rövidebb ideig tartó ideigle­nes tartózkodást sem belföldinek, sem a szocialista államokból érkező látogatónak nem kell bejelentenie. Az ezen időn túli tartózkodásnál átmeneti lakásra (tartózko­dásra) kell a látogatónak bejelentenie. Az egyéb külföldről érkező látogatók bejelenté­si kötelezettsége iránt pedig az illetékes külföldi nyilvántartó (bejelentő) hivatalnál kell majd érdeklődnie (Pozsonyban, ul. Febr. víťazstva), mert nyárig még e téren is válto­zások állhatnak be. A lakás kiadásából származó jövedelmet pedig, ha ez az esetleges más lakossági jövedelemmel együtt meghaladja az adó­mentes minimumot, a kővetkező év elején adóbevallást kell tennie és lakossági jöve­delemadót (daň z príjmov obyvateťstva) kell majd fizetnie. Természetesen mindezek az előírások az év folyamán még megváltozhatnak. ..Szabadság" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy jár-e neki fizetett sza­badság akkor, ha a munkaviszonya március 31-ével megszűnt? Illetve kaphat-e a ki nem vett szabadságért pénzbeli megtérítést? A Munka Törvénykönyvének 101. parag­rafusa szerint, annak' a dolgozónak, aki állandó megszakítás nélküli munkaviszonya során ugyanannál a munkaadónál a folyó naptári évben legalább 60 napot ledolgo­zott. erre az évre fizetett szabadságra, vagy ha a munkaviszonya nem tartott az egész évben, ennek arányos részére van igénye. Az aránytagos szabadság a munkaviszony minden egyes naptári hónapja után az évi szabadság 1/12-ét teszi ki. Abban az esetben, ha a dolgozó a sza­badságát nem vehette ki pl. azért, mert a munkaadója nem határozta meg neki a szabadság idejét, vagy azért, mert a dolgo­zó munkaviszonya megszűnt, a Munka Tör­vénykönyve 109 és 110/b. paragrafusai értelmében a ki nem merített szabadság idejére az előző évi átlagkeresetének meg­felelő pénzbeli kártalanítás jár. Ha olvasónk a január—március hónapok­ban 60 napot ledolgozott, akkor erre az időre az egészévi fizetett szabadságának 1/4-re volt igénye, illetve — ha ezt ki nem merítette, akkor az ennek megfelelő pénz­beli kártalanítására. — Ezekben a hónapok­ban idén 64 munkanap volt. így olvasónk teljesíti az előirt feltételeket, ha minden munkanapon dolgozott. ..Pénzkölcsön biztosítása" jeligével olvasónk azt írja. hogy ismerőse na­gyobb pénzkölcsönt kért tőle. amely a családi háza javítási költségeire szükséges. Azt kérdezi, hogyan bizto­síthatja a kölcsön visszafizetését, amikor ismerősének csak kis fizetése van. s nyilván a nyugdíja sem lesz nagy. Olvasónk a követelése visszafizetését első­sorban a Polgári Törvénykönyv 57. paragra­fusa alapján biztosítja úgy. hogy az adósával írásbeli megállapodást kőt. amely szerint ez utóbbi beleegyezik abba. hogy a fizetéséből olvasónk mint hitelező javára havonta levo­násokat eszközöljenek. Ezek a levonások azonban nem lehetnek nagyobbak, mint amilyeneket bírósági végrehajtás esetén a fizetéséből le lehetne vonni. (Erre az 1983. évi 16. számú kormányrendelet rendelkezé­sei érvényesek.) Az ilyen megállapodás nemcsak az adós fizetésére, hanem a majdani nyugdijára is vonatkozik. Az aladós (az adós munkaadója, vagy a nyugdijhivatal) attól a naptól köteles a levonásokat eszközölni, amikor a felek meg­állapodását neki kézbesítik. A követelés másik biztosítási módja a Polgári Törvénykönyv 58. paragrafusa alap­ján az ingatlan átruházásának a korlátozása. Eszerint a hitelező (tehát olvasónk) az adósá­val (az ingatlan tulajdonosával, aki a ház javítására veszi fel a kölcsönt) olyan írásbeli megállapodást köthet, hogy az utóbbi köte­lezi magát, hogy az ingatlanát a hitelezője (tehát olvasónk) beleegyezése nélkül nem ruházza át másra (nem adja el, nem ajándé­kozza el). A megállapodásban azt is kiköthe­tik. hogy ez a kötelezettség a tulajdonos (az adós) örököseire is átszáll. Ezt az írásbeli megállapodást az állami közjegyzőnek regisztrálnia kell. Ennek alap­ján ezt a korlátozást a geodézia által vezetett mgatlannyilvántartásban (a tulajdoni lapon — LV) is feltüntetik. Amíg ez a korlátozás fennáll, az ingatlan elidegenítése a hitelező beleegyezése nélkül érvénytelen. Dr. B. G. KÜLÖNLEGES HOROSZKÓP E különleges horoszkópot, melyből foko­zatosan megtudhatja, hogy Ön milyen típushoz tartozik, milyen a jelleme, az egészségi állapota stb. régi könyvekből, csíziókból, álmoskönyvekből válogattuk. Ha sikerül néhány esetben magára ismer­nie. örülünk hogy kellemes perceket adott Önnek ez az olvasmány. Ha meg nem vált be a Jóslat", akkor se búsuljon. mert legalább jól szórakozott! € Asztrológiai típusok a 12 állatövi jegynek megfelelően a külalak leírása: KOS (114- 21.-IV. 20.) Robusztus benyomást keltő középtermet. Hátrahajló keskeny homlok, középen függő­leges ráncokkal. Éles profil. A szemek fölött egy-egy dudor a homlokon, mintha a kos­szarvak tövei volnának. Erős. íves. sokszor bo­zontos szemöldök. Gyors, átható, éles tekin­tet. A szúrósság látszatát kelti. Erős arc­­csontok. keskeny erős áll. Hosszúkás inas. sovány nyak. Erős mellkas, izmos test. Pa­rancsoló fellépés, kemény kézfogás. A fejen rendszeresen található sebhely, folt. vagy anyajegy. A női Kos-tipus kemény, férfias. Középmagas, zömök, erős test. A felsőtest erősebb, mint az alsó. Kerek fejforma, szé­les boltozatos, de nem nagyon magas hom^ lók. Sűrű szemöldök, nagy szemek, mélabús tekintet, gyakran gyanakvóan oldaltpillantó nézés. Simulékony fülek, erős orr. az alsó ajak duzzadtabb. széles áll. Erős munkáske­zek, az ujjak sohasem hegyesek. A Bika-tí­pus rróje egyike a legszebb női típusoknak. Lágy. telt. gömbölyű, keményhúsú. puha telt kezek. Gyakori a Bika jegyében szülötteknél a szeplő és a májfolt. IKREK (V. 21.—VI. 21.) Inas. szívós, karcsú, magas testalkat. (De az Ikrek kettősségének megfelelően kicsi, légi­es. törékeny fajta is előfordul). Keskeny hosszúkás arc. Élénk, sohasem nyugvó, ku­tató tekintet, nagyon értelmes arc. éles vonásokkal. Magas homlok, sápadt bőr és arcszin, kissé elálló fülek. Karcsú nyak. ke­rek széles váltak. Hosszú karok, kezek, lá­bak. A járása élénk, nyugtalan, a mozdula­tok idegesek. Hosszú, finom ujjak, keskeny csukló, erős csontozat. A női ikreknél a kebel és a csípők gyengén fejlődnek ki. azért marad a külsejük mindig fiatalos. (Folytatjuk) 19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom