A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-11 / 19. szám
Korai hattyúdal lenne Tavaszi fesztivál Ki gondolta volna, hogy idegenforgalmi holtidényben is lehet idegenforgalmi igényeket kielégítő programokat szervezni. Amikor a Budapesti Tavaszi Fesztivál ötlete megszületett, sokan mosolyogták meg a szándékot: megtölteni turistákkal Budapest exkluzív szállodáit, több tucat helyszínen szerepeltetni Magyarország és Európa legrangosabb előadóművészeit és társulatait és természetesen profitálni a rendezvényből. Úgy látszik, az érvelés tizenegy évvel ezelőtt hatásos volt — megszületett az első Budapesti Tavaszi Fesztivál és az óriási sikernek köszönhetően eddig kilencszer ismételték meg. A fesztivál körüli idei propagandacsönd viszont már decemberben gyanús volt. Az elmúlt évben már nyáron tudtuk, mi készül, decemberben pedig pontos programot, tájékoztatást, szálláslehetőség biztosítását kaphattunk valamelyik utazási irodánktól. Változó világunk pénzgondjai úgy látszik a Tavaszi Fesztivált is elérték. Flogy az elmúlt két-három évben miért nem tudott tisztességesen nyereséges lenni Európa egyik legrangosabb művészeti fesztiválja? Közrejátszottak személyi problémák (vagy inkább személyeskedések), a fesztivál főszervezőjét hol menesztették, hol visszahívták, bürokratikus akadályok tették megvalósíthatatlanná az idegenforgalmi szakemberek gazdasági terveit. Egyszóval amolyan macska-egér harc, sajnos, rossz előjellel, és félő, jövőre hiába keressük majd az Ibusz ajánlatában ezt a rendezvényt. Ne úgy legyen! Dobos László jobbján Novák Ferenc (Tata) és a Honvéd Együttes igazgatója, balján Kallós Zoltán és Tóth Zsigmond. Magyar menyegző A meghívott külföldi előadóművészek névsora a fesztivál műsorában szegényesebb volt, mint az elmúlt esztendőben. Valóban nemzetközivé az idén csak a folklórprogramok váltak. Az egyik sikeres próbálkozás Novák Ferenc Erkel-dijas koreográfus nevéhez fűződik: egy univerzális, sőt monumentális Magyar menyegző bemutatása közel kétszázötven szereplővel három országból. Novák Ferenc generációja a formanyelvi újítások és színpadi törekvések forradalmi korosztályának számított; a nagy. monumentális több száz szereplőt igénylő műsorok ellen lépett fel — na nem hangjával, hanem kamaracsoportok, kisebb létszámú amatőr társulatok élén végzett, s ma már történelemnek számító pedagógusi és művészeti munkájával. Novák kollégáival együtt szerette volna bemutatni, hogy az autentikus magyar népzene és néptánc elbírja az amfiteátrális formákat, s ezáltal mégsem válik giccsé, és teljesíteni tudja idegenforgalmi feladatát is. Külön öröm volt minden néző számára találkozni erdélyi zenészekkel, táncosokkal. akik először jöhettek a tavaszi fesztiválra, de öröm volt megtudni azt is. hogy csehszlovákiai magyar amatőr együtteseink legjobbja, a pozsonyi Szőttes, valamint az Apró Szőttes is meghívást kapott. A műsor önmagában nem kerülte el a monumentalitás buktatóit. Sok esetben (például pámatánc, gyertyás) a mű a sztálinista, „népünk alkotó erejét demonstráló" idegenforgalmi bájparádévá sikeredett. Láttunk benne formanyelvében tisztázatlan leánytáncot, de szerencsére láttunk csodálatos teljesítményeket is. Közéjük sorolnám a Jókai Mária által vezetett Nyitra vidéki asszonyok csodálatos műsorát a több mint hatvan táncosra komponált kalotaszegi legényest, a mezőségi és kalotaszegi zenészeket és táncosokat. Sikeresen mutatkozott be a pozsonyi együttes is. s teljesítménye nem maradt el neves magyarországi társulatok teljesítményétől. A Magyar menyegzőt próbálkozásnak könyveltem el, tudván, hogy Novák Ferenc kiválóan dolgozik tömegekkel (lásd István a király, A szarvassá változott fiúk stb.), tudván, hogy a magyar néptáncmozgalomnak szüksége van arra, hogy a nyugati művészeti piacok fölfigyeljenek rá, s mint ezt a Magyar menyegző sajtótájékoztatója is bizonyította, a szándék sikerült. Remélem, hogy a Flonvéd Együttes határokon túli magyarság felé nyújtott kezét a közeljövőben is elfogadhatjuk és élhetünk az előzőekben felvázolt lehetőségekkel. Itt viszont úgy fejezem be: Így legyen! A „monumentális" színpadkép szereplőkkel. IX. Országos Táncháztalálkozó Nevezték már nemzetközinek is. A táncházas szakma egyetlen nagy fesztiválrendezvénye is válságba került, bár biztató információkat is kaptam: nem kell félni, hogy jövőre nem találkozhatunk. Magát a Táncháztalálkozót a hagyományos kirakodóvásár előzte meg, ahol egyéb fesztiválok kínálatától eltérően valóban népművészeti termékeket kaphattunk. A találkozó nem hozott programjában semmi újat, tánctanítások, bemutatók, kiskoncertek sora, gyermektáncház, kézimunkázás, folkbüfé, öltözők folyosóján való spontán muzsikálás, hétezer ember éneke és rendezvényt záró mezőségije — ez mind 1982 óta tartó és bevált forgatókönyv szerint. Ami új volt. az a Magyar menyegzőhöz hasonló: először vált nemzetközivé a fesztivál, köszönet a Kelet- Európába n zajló változásoknak. Örömmel nyugtáztam, hogy Illyés Gyula Ötágú sípja életemben először szólalt meg itt. Ha tavaszi fesztivál nem is lesz. a magyar táncházasok, remélem, a táncháztalálkozót el tudják majd tartani. Ha másért nem, csak azért, hogy LEGYEN! LOVÁSZ ATTILA Fotó: Görföl Jenő 17
