A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-11 / 19. szám
Mikszáth utolsó állomáshelyén 80 ÉVE HALT MEG A NAGY PALÓC Mikszáthék horpácsi kastélya A horpácsi sirkert Horpács nevét említve legtöbbünknek Mikszáth Kálmán jut eszébe. Nem csoda, hiszen ez a nagy író utolsó állomáshelye. A szülőfaluról már többször szóltunk, hadd mondjunk el most valamit az utolsó évekről s a „végállomásról" is. Mikszáthot. „Görbeország" íróját élete utolsó évtizedében gyakran foglalkoztatta a birtokvásárlás gondolata. Nyugodt környezetben. csendes hajlékban szeretett volna békés otthont teremteni az akkor már országszerte ismert és nagyrabecsült író. Eme cél érdekében sok-sok helyet bejárt, de nem tudott dönteni. Végül 1904 novemberében Nógrád megyében megvásárolta Szontagh Pál horpácsi birtokát. Visszatért hát szeretett földjére; a tornácos kúria gerendás szobáiban úgy érezte, a gyermekkor falusi világához is közelebb került. Horpács egyutcás falu. Nógrád megyében, a Derék-patak mentén, egy „mély völgyben" települt. Kezdetben a helység a Szoby család birtokában volt. Később a Géczyeknek, Veres Lászlónak, Szontagh Pálnak és Nagy Ivánnak is volt itt birtokrésze. Mikszáth révén természetesen irodalmi emléke is van Horpácsnak. A Szontagh Pál kutyái című novellából idézzük a hangulatkeltő sorokat; értékelve a birtokvásárlás körülményeit s annak indításait is; „Szontagh Pál „grund"-nak hitte a maga horpácsi tuszkulátumát, melyet az ő halála után ősszel én vettem meg. hogy ott és úgy végezzem az életet, ahogy kezdtem: gerendás kúriában, melyben ha az egyik ablakot nyitom ki. a trágyadomb szaga özönlik be az udvarról, ha a másik ablakot nyitom ki. akác- és rozmaringillat oson be a kertből." A kúrián kívül természetesen a falut is megszerette az író. A Vasárnapi Újságban így mutatta be Horpácsot; „Pompás kis falu ez, a drégelyi várrom alatt. Szondy két apródja az én rétemen kergette a lepkéket, az én cserebogaraim őseiből csinálta a malmocskákat. Egy völgykatlanban van elbújva az egész falucska, eltakarva a világtól hatalmas hegyek rámája által. Vasút nem vezet ide, még országút vagy megyei út sem, postája nincs, telegráfja még kevésbé, a dülőutakat is gyep és laboda veri fel. (...) Egész életemben vágytam ilyen zugra, elrejtett fészekre. Azt szerettem volna, hogy még a mappán se legyen rajta." Horpácson rövid időn belül kiderült, hogy Szontagh százéves földszintes klasszicista kúriája nem biztosíthatja a család, elsősorban pedig Mikszáth nyugalmát. Felmerült hát egy „új kastél/' építésének gondolata is. Mikszáth fia, a huszonegy éves Kálmán László elkészítette a terveket, s az iró Jókai Mór élete és kora című müvének honoráriumából lassan felépült a tisztes hajlék, Mikszáth utolsó otthona. Az épületbe bevezető két faajtó között a Jókait profilból ábrázoló bronzplakettet helyezték el. Mikszáth, sajnos nem sokáig élvezhette az új ház nyújtotta nyugalmat. Még vége sem szakadt az 1910-es jubileumi ünnepségsorozatnak, az iró hirtelen meghalt. Mikszáth utódai mindig Horpácsot vallották igazi otthonuknak. 1926-ig, haláláig itt lakott Mauks Ilona, Mikszáth felesége. Horpácson halt meg. s itt is temették el. Az új kastély Kálmáné lett, a régi Szontagh-kúria pedig Albertre és családjára szállt. Kálmán 1950-ig maradt feleségével az új kastélyban. Fia, Antal is itt nevelkedett. Albert halála után felesége is ide költözött lányával, Edittel. A harmincas években átalakították a régi Szorrtagh-kúriát, hogy az új házasok is elférjenek benne. Az 1950-es években igen megalázták Horpácson a Mikszáth családot. A község akkori tanácselnöknője kuláklistára tetette és osztályidegennek minősítette őket, s valamennyiüket kitetette saját otthonukból. A bútorok nagyrészét ismeretlen helyre hurcolták, Mikszáth könyvtárát és egyéb ingóságait teherautókkal szállították el. Mikszáth Albertné az egyik vele készített beszélgetés során így idézte a szörnyű és megalázó kilakoltatást: .Amikor Mikszáth embernagyságú márványszobrát kihozták a haliból, sütött a nap és az ereszről csöpögött a hóié. Kálmán (az író fia) állt a terasznak a szélén és csörgött a könnye, nem mertem neki szólni egy szót se, csak mögé álltam, ne gondolja, látom, hogy sir." Az idősebb fiú nemsokára ezután meg is halt. Ott nyugszik ő is a horpácsi temetőben. A horpácsi Mikszáth-ház, pontosabban az új kastély egy része 1954-töl tölt be közművelődési feladatot. Az akkori emlékszoba csak négy év múlva bővült emlékházzá. 1972-ben, az iró születésének 125. évfordulóján állandó kiállítás nyílt Horpácson. Tíz év múlva felújították a kiállítást, s ez látható ma is. Olyan relikviák vannak most itt, melyek vagy igen régen, vagy egyáltalán nem kerültek még közönség elé. Például a gyümölcs- és állatmintákkal díszített ebédlöszekrényt a sokágú facsillárt s azokat' a képzőművészeti alkotásokat — köztük Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festményét —, melyek egykor Mikszáth otthonának falát is díszítették. Az emeleti előtér nagyméretű fotói a mikszáthi életút egy-egy állomását hozzák közelebb. Az üvegvitrinek relikviái közt találjuk Mikszáth Hótömbjét, ceruzáját, pipáját és szivarvágóját. A nagyszoba dokumentum- és fotósora az iró és a megye kapcsolatát kiséri végig, idézve a tanulóéveket, a „tekintetes vármegye" hangulatát, a balassagyarmati újságiróskodás korszakát, a családi légkört. Nógrád népét és a „pihenés" éveit. Vannak itt „tárgyi kiegészítő darabok" is: például korabeli megyei pecsétek, a nemesi diszöltözet tartozékai; Mikszáth fiának. Jánosnak tárgyai stb. Az emeleti kisszoba színes diái az iró ifjúkorának helyszíneit mutatják be. Láthatjuk a szklabonyai lakóházat, a rimaszombati gimnáziumot, Selmecbányát stb. ' Nagy Iván, Szontagh Pál és Horpács Horpácsnak természetesen nemcsak Mikszáth-vonatkozásai vannak. Hisz szellemi hagyományai a leggazdagabbak Nógrádban. Itt élt és alkotott hosszabb ideig Nagy Iván, a múzeumalapitó. a nagy történettudós és heraldikus, a genealógia legkitűnőbb szakembere. Háza is itt állott, de ez már rossz állapotban volt. Sírja szintén a horpácsi temetőben van. Sírköve puritán, csak a neve olvasható rajta. Sajnos, mára az is alig látható, mint ahogyan maga a sírhely is elhanyagolt: vad füvekkel benőtt, inkább homorú, mint domború. Szontagh Pál úgyszintén Horpácson töltötte életének egy részét. Az ö kúriáját vásárolta meg — mint már irtuk — Mikszáth. Szontagh a korszak országosan ismert politikusa volt. Madách legjobb barátjaként is tisztelhetjük a nagy tehetségű és műveltségű nemesurat. Azt is tudjuk róla. hogy iskoláit tájainkon — Eperjesen és Losoncon — végezte, s hogy a szabadságharc után Olmücben raboskodott. 1850-ben, apja halála után kapta osztályrészül a horpácsi birtokot. Politikai cselekvés hiányában ekkor itt gazdálkodott és művelődött. Gúnár nevű lovával gyakran átrándult Sztregovára, a kedves baráthoz, Madách Imréhez. De felkeresi néhányszor Madách is a szeretett barátot Horpácson. Az egyik rokon, Balogh Károly idézi egy helyütt a horpácsi látogatás emlékeit: ,A falu közepén, jegenyefákkal szegélyezett tágas udvar mélyében állott a magas fedelű régi. földszintes kúria, melynek tágas dohányzószobájában sűrűn megrakott könyvespolcok álltak, míg az asztalokon. különösen a házigazda íróasztalán egész garmadája hevert a napilapoknak, a bel- és külföldi iratoknak, s a szépirodalom legújabb termékeinek efféle geniális rendetlenségben." Az idős korban elhunyt Szontaghot is Horpácson temették el. Nyughelye a templom melletti sirkertben van. Sírkövére a Nógrádi képcsarnok rá vonatkozó szövegét vésték fel: „Nyugtalanul fürkész, forr, kétkedik / és tagad e fej- / áhitatos hitben lel nyugodalmat / a szív!" Szontagh horpácsi sírja mellett van a Mikszáthok sírkertje is. Már említettük, hogy itt temették el az iró özvegyét s 1950-ben Kálmán fiát. De itt nyugszik az iró unokája, dr. Mikszáth Antal is, aki 1975- ben halt meg. Ugyancsak ide temették Mikszáth sógornőjét, Farkapfalvi Mauks Kornéliát. A sirkertben láthatjuk Mikszáth Jánoska, az „apa kedvence, a legkisebb fiú" sírkövét is. Öt később az apja mellé temették a budapesti temetőben. Végül Horpács művelődéstörténeti emlékeit kiegészítve mondjuk el. hogy a faluban nevelösködött hosszabb ideig a losonci születésű tudós evangélikus lelkész, Fabó András. CSÁKY KÁROLY A szerző felvételei
