A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-11 / 19. szám

Tok Béla: EGYRE MAGASABBAK A CSÚCSOK... Mécs József: MIT CSINÁL AZ ÚJ TITKÁR? Koller Sándor: Zenesztráda VENDÉG VOLTAM A PRO-BAN Dr. Blaskovics József: KALKÍS ÉS TOMPOS Ürge Mária: ÉNEKELHET-E SZABADON A „KIS CSALOGÁNY" ? Tököly Gábor: GECEFALVA TEMPLOMA Lapzárta: 1990. IV. 18. Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvakf Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p.. Košice. Előfizetési díj egész évre 156.— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor. inzertné oddelenie. Gorkého 13. VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Kereken két hónappal a Cse ma­dok rendkívüli közgyűlése után. illetve pár héttel a június elejére kiirt szabad választások előtt vélemé­nye szerint, mit jelent a nemzeti kisebb­séghez tartozni Csehszlovákiában? — Alapvetően reményt. A küszöbönálló vá­lasztások ugyanis valóságos demokrácia lét­rejöttének esélyét ígérik, ahol nem az a döntő, hogy ki milyen nemzetiségű. A válasz­tásokat kővetően az olyan társadalmi légkör kialakulásában bízom, amelyben nemzetisé­gi vagy felekezeti hovatartozástól függetle­nül. valamennyi állampolgárnak egyenlő esé­lye lesz. Esetünkben arra. hogy a csehszlová­kiai magyarok akár a tudományos kutatás­ban, akár a vállalkozási szférában vagy az élet számos egyéb területén megfelelően tudják kamatoztatni tudásukat. De itt és most reményt jelent magyarnak lenni akkor is. ha a Csemadok márciusi rendkívüli köz­gyűlésére gondolok. Igaz. országos tanács­kozásunk vitája elsősorban a múlttal foglal­kozott, emellett azonban bőven esett szó a jövőt körvonalazó elvárásokról is. Ezek a felszólalások — éppen a mült reális értékelé­séből fakadóan —. tulajdonképp azt a de­mokráciát szorgalmazták, amelyet a szabad választásoknak kellene garantálniuk. A par­lamentáris demokráciában nagy szükség lesz egy olyan kulturális és társadalmi szer­vezetre. amely az elmúlt évtizedek rossz emlékű tapasztalatai után kellő mértékben tudja majd korrigálni a csehszlovákiai ma­gyarság identitás- és nemzettudatát. Ez egyebek között azért is lényeges, mert a falvak és városok, tehát a kisközösségek önigazgatásának megvalósulása szerves ré­szét képezi majd a remélt demokratikus átalakulásnak; s ebben fontos szerepük lesz a társadalmi szervezeteknek. E kisközössé­gek életét elsősorban ők fogják szervezni, s ehhez — meggyőződésem szerint — a Cse mad oknak is tevékenyen hozzá kell járulnia. A Csemadok tehát akarva-akarat­­lanul kulturális és társadalmi sze­repkört híg betölteni. Milyen arányban oszlanak majd meg ezek a teendők? — Vitathatatlan, hogy a fő hangsúly a kultu­rális tevékenységen van. Ugyanakkor nem árt tudatosítani, hogy az újszerű körülmények között, azaz a kisközösségek szervezésében, a kultúrának a társadalmi életben is egyre jelentősebb szerepe lesz. A Csemadok kü­lönböző tervei közül hadd említsem meg. hogy jó úton halad például az alulról építke­ző népfőiskolái mozgalom szervezése, ami a közművelődés szintjén mindenképpen „mű­sorára tűzheti" majd a falvak és városok társadalmi életének szinte valamennyi gond­ját. Errol eleddig is sokat beszéltünk, ám a valóságban vajmi kevés eredménnyel. Azt pedig, hogy az értékteremtő kulturális tevé­kenységnek a jövőben minden eddiginél na­gyobb súlya és szerepe lesz. aligha kell bővebben részleteznem. Mind művészeti, mind társadalmi vagy akár gazdasági szem­pontból. Gyakran támadják a Csemadokot. mert az illetők véleménye szerint a novemberi fordulat óta nem tu­dott igazán megújulni... Pártatlan újság­íróként hadd kérdezzem meg. mi erről a véleménye a főtitkárnak? — Ez az általánosító kérdésfelvetés most is. máskor is zavar! Hadd kérdezzek vissza: melyik Csemadok nem tudott megújulni?! Tapasztalataim szerint ugyanis a Csemadok tevékenysége alapvetően az alapszerveze­tekben dől el. Ezért azok a vádak, amelyek hónapok óta valóban el-e(hangzanak és hol­miféle sztálinista struktúrába utalják a Cse­madokot. légből kapottak. Légből kapottak. Interjú NESZMÉRI SÁNDORRAL, a Csemadok Országos Választmányának főtitkárával mert nem tisztázták közben: mi is a sztáli­nista struktúra, hogy mit is jelentett társadal­munkban több mint negyven éven át a sztálinista hatás. Ha ezt a nehezményezőink tisztázták volna, akkor nagyon kevés alap­szervezetünkre tudták volna ráfogni, hogy az a sztálinista struktúra letéteményese. Alap­szervezeteink. minthogy önálló jogi szemé­lyek voltak, jobbára abból indultak ki. hogy egy-egy adott Csemadok-közösségben mi­lyen igény van a közművelődés, a művészeti munka iránt. A jövőben is építhetünk ezekre a törekvésekre, azzal a különbséggel, hogy immár ideológiamentessé tehetjük a kultúrát és figyelmünket az egyre magasabb szintű igényességre összpontosíthatjuk. Ennek tu­datában. szerintem, a teljes megújulástól már csak egyetlen lépésre van a Csemadok. Magyarán szólva. mit kell tennie a Csemadoknak ahhoz, hogy min­denki számára ..szalonképessé" váljék? — Kétlem, hogy olyan időket élünk, amikor mindenki számára szalonképes lesz egy olyan kulturális-társadalmi szervezet, amely a csehszlovákiai magyar kisebbség részben művészeti, részben társadalmi tevékenysé­gét hivatott szervezni. Ezt. sajnos, pesszimis­ta felhangok nélkül is kijelenthetem. De önt­sünk tiszta vizet a pohárba! A Csemadokot mind szlovák, mind magyar részről érik bizo­nyos vádak. A szlovákok körében egyesek a Csemadok létét eleve a nacionalizmussal hozzák összefüggésbe. Erre pusztán azt fe­lelhetem : a Csemadok egy percig sem sérti más nemzet jogait. így nacionalista sem lehet; elvégre a csehszlovákiai magyarság jelenét, jövőjét és előrehaladását nem a többségi nemzet érdekeit sértve szorgal­mazza. Magyar részről viszont olyan vádak érik a szövetségünket, hogy — állítólag — túlságosan politizálunk. Nos. ideje lenne A [kiö arról: darázsfészekbe nyúl-e, aki a Csemadok helyét, „szalonképességét" firtatja tisztázni, mit is jelent a politizálás fogalma! A Csemadok kimondta önmagáról, hogy kultu­rális-társadalmi szervezet, s ezzel óhatatla­nul együtt jár egyfajta politikum. Ez ellenben egyetlen pillanatig sem azt jelenti, hogy a Csemadok a pártok vagy a politikai mozgal­mak bármelyikének szerepét szeretné átven­ni. Csupán arról van szó. hogy véleményt kíván nyilvánítani azokban a kérdésekben, amelyek az ország jelenlegi állapotában a tagságát érintik és érdeklik. Április elején létrejött a Matica slovenská szimpatizánsainak mozgalma, amely indul is a kö­zelgő választásokon. Ennek tudatában a Csemadok vajon él-e valamiféle aján­lási joggal a tagsága irányában, hogy miként .. viselkedjék ~ június 8-án és 9-én? — Őszintén szólva, a Matica slovenská Tagjainak Politikai Egyesülése minket is meglepett. Ha ez a javunkra szolgál, akkor elmondhatom, hogy a Szlovák Köztársaság kormányát és a Szlovák Nemzeti Tanácsot is meglepte a dolog ... Az SZNT-re ugyanis egyetlen nappal é mozgalom hivatalos lét­rejötte előtt még benyújtották a Maticáról szóló új tervezetet, amelyben a Matica slo­venská pártok, vallások és reszortok feletti szlovák intézménynek aposztrofálta önma­gát. Számunkra azonban ez az új helyzet sem adhat okot a kapkodásra. A mi teen­dőnk. hogy minél alaposabban elmagyaráz­zuk a választások mechanizmusát szövetsé­günk tagjainak, annak erényeivel és bukta­tóival együtt. Természetesen, eközben meghagyjuk a teljes lelkiismereti szabadsá­gukat. hogy arra a pártra vagy mozgalomra szavazzanak, amelyiknek programját a leg­megfelelőbbnek tartják. Azt viszont min­denképp szeretnénk elérni, hogy a Cse ma­­dok-tagság a lehető legnagyobb számban vegyen részt a választásokon. A riporter nyilván darázsfészekbe nyúl. ha rákérdez ama pletykára, miszerint a Csemadok az Együtt­élés Politikai Mozgalom szállásadója, szekértolója és még sorolhatnám__ — Ha már darázsfészek, akkor legyen helye az őszinteségnek is! Nyíltan kimondom, hogy ezt a véleményt elsősorban az FMK képviselői hangoztatják, közülük is elsősor­ban a Központi Ügyvivői Testület tagjai. Az az igazság, hogy a Csemadok egyetlen poli­tikai mozgalom mellett sem kötelezte el magát, s igyekszünk is mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is igaz legyen. De el kell mondani azt is. hogy a Csemadok valamennyi hazai magyar tár­sulásnak és mozgalomnak megadta a saját lábra álláshoz szükséges kezdeti segítséget. Az FMK vidéki csoportjai, sejtjei szervező­inek s támogatóinak körében is ott voltak a Csemadok járási bizottságai, de központilag is segítettük őket. Ugyanezt a támogatást megadtuk a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak, a Magyar Diákszövetségnek és természetesen az Együttélésnek is. Ez igy természetes és igazságos. Véleménye szerint itt és most melyek azok a nemzetiségi gon­dok. amelyekről kendőzés nélkül szólni kell? — Égető gond. hogy a csehszlovákiai ma­gyarságnak nincs kellő számú értelmisége. Az országos átlaghoz viszonyítva mintegy 20 ezer magyarajkú orvos, történész, peda­gógus. jogász, szociológus és más beállí­tottságú tudományos dolgozó hiányzik. Le­het-e ennél nagyobb gondunk akkor, amikor a tudományos intézményrendszer kiépíté­sén. a jó értelemben vett profizmus megte­remtésén fáradozunk. MIKLÓSI PÉTER 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom