A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-06 / 14. szám
Húsvét előtt egy héttel van virágvasárnap. Korábban ez a nap talán a legpompásabb, külsőségeiben is a legszebb keresztény ünnepeink egyike volt. Az életszemlélet s vele az életmód megváltozása — no meg az utóbbi évtizedekben az egyházat és a hitéletet korlátozó tilalmak sokasága — azonban ezt a vasárnapi virágzást is elhervasztotta. Talán csak a barkaszentelés szokását őrzi még néhány öregasszony a katolikus gyülekezetekben. A körmenetek erről a napról is eltiltattak. Virágvasárnap a keresztény egyház Jézusnak Jeruzsálembe való diadalmas bevonulására emlékezik. Amint az írás mondja, ezen a napon sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások gallyakat törtek a fákról, s a názáreti elé szórták kiáltozva: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, aki jö az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban! E valamikori bevonulásnak a nyomán került ünnepeink közé — a források szerint már a 6. századtól — a pálmás, Európa északibb tájain pedig a barkás körmenet. A római liturgia mára 10. században leírja a körmenet és a pálmaszentelés rendjét. Sebastian Frank tudósítása szerint a hivök ezen a napon telehordták a templomot pálmafákkal és összekötött ágakkal, ezeket megszentelték, s a zivatar, a villámcsapás és a tűz ellen használták. Különféle varázsláskor alkalmazták azokat a pálmaágakat is, amelyekkel a körmenetben a szamarat dobálták meg a Jézust megjelenítő ülő alak alatt. Régi leírások szerint nálunk a körmenetben a papot veregették meg barkaággal. Jézust vagy az evangéliumos könyv vagy a feszület jelképezte, amelyet zöldellö ágakkal ékesítettek. De már a zöld ág és a barkagyüjtés cselekménye maga is szertartásos jellegű volt. Néhol körmenet indult a barkahordozó gyermekek elé, másutt a barkát körmenet vitte be a templomba, ahol a szentelés történt. A virágvasárnap megszentelt barkáról Ahán (Nyitrai járás) még ma is úgy tartják, hogy elhárítja a villámot a ház felől, ha az égiháború alatt keresztbe az ablakba állítják. Nagyzellőn (Nagykürtösi járás) a barkát nem vitték be a házba, hanem az eresz alá tették, hogy ne legyen sok légy. Néhol a szentelt barkát orvosságul használták. Az Ipoly-vidéken például azt tartják, hogy a húsvéti morzsa és a tavalyról megmaradt barka füstje fölött fejjel lefelé lóbált gyermek kigyógyul a szemverésböl. Mint a legtöbb egyházi eredetű ünnepünkön a szakrális fogantatásé elemek virágvasárnap is keverednek a kereszténység előtti pogány vallás maradványaival. A palóc vidéken, Zoboralján virágvasárnap van a kiszejárás, illetve a villözés. Alsóbodokon ezen a délutánon a lányok egy bábut „banyának" öltöztetve végighordtak a falun. A faluvégen tüzet raktak, itt a bábut levetkőztették s elégették. Úgy tartották, ezzel „kivitték a dögöt, a dögviszt" a faluból. E szertartásos égetés után a lányok összefogódzva vonultak vissza „haj-villőzni". A „villőnek" való zöld ágat már előbb szombaton elkészítették. Szalagokkal feldíszítették, mindenki a maga „hajkötöi" közül kötözött rá egyet. Virágvasárnap délutánján ezzel a zöld ággal végigjárták a falut. Minden ház előtt megálltak, beköszöntek s énekeltek: „Dícsértessék a Jézus Krisztus. Van magoknak virágvasárnapjok?" „Van" — jött erre a szokásos válasz. Rá pedig az ének: Kié, kié ez a ház, a jámbor emberé, benne van egy vetett ágy. Virágvasárnap Ghymesen Szeptember 11 .—20. MUSKÁTLI Ön müveit és nagyon tenniakaró ember. Ez az állandó tenniakarás új munkák elvégzésére ösztönzi. Munkája sok energiát felőröl, de azért saját magáról sem feledkezik meg. Jelleméből bizalom és biztonság árad. Vigyázzon, nehogy becsapják azok az emberek, akikkel érzelmi kapcsolatban áll. Ideális partner a szegfű, a bazsarózsa és az amarillisz. Kolonyban így énekeltek: az mellett ringó bölcső, haj, vi/lő, falu vígin selem sátor, haj, villő. (Gyűjtötte: Jókai Mária, 1988) Villő, villő, ki házája, ki házája, jámbor asszony háza, falu vígin selem sátor, villő, villő, adjon kétek tyúkmonyat, ha nem tojott a kakas, egye meg a farkas! (Gyűjtötte: Jókai Mária, 1988) Felsőahán ugyanezt a szokást „zöldágolásnak" mondják, s így énekelnek a rokonok ablaka alatt: Mitől fehér a mező? A szép fehér rózsától. Ott sem vót a fehér rózsa, Csak a szép Szűz Mária. Vígan várjuk Szent Györgyöt, énekszóval pünkösdöt. (Gyűjtötte: Virt István, 1987) Az énekszó után a „villőzők" legtöbbször tojást kaptak a kosarukba. Egyes szakvélemények szerint ez a szokás a pogány téltemetésnek, tavaszvárásnak a színes megnyilatkozása. Mások szerint a középkori Európában a pestis pusztításaitól meggyötört és megfélemlített nép s a vele többé-kevésbé azonos szellemi szinten lévő papság hozta létre a „dög", a „dögvész kivitelének" szokását, amelyet viszont a korabeli egyház erősen tilalmazott.-kocsisfotó; Hrapka T. Szeptember 1.—10. TAVIRÓZSA Ön olyan ember, aki mindenki bizalmát meg tudja nyerni. Ez alapfeltétele a tartós kapcsolatok megteremtésének. Munkáját ügyesen és céltudatosan végzi. Van tehetsége az alkotó munkára. Sikertelenségeit a szerelemben eléggé túldramatizálja. Felejtse el apró csalódásait és kezdjen új kapcsolatokat. Keresse a cíniát, gyöngyvirágot, ibolyát vagy az orgonát. Szeptember 21.GYOPÁR-30. Ön intelligens és eléggé önfejű. Egy kicsit ingadozó természetű, de sajátos bájának köszönhetően elöbb-utóbb megnyeri környezete rokonszenvét. Ezt a tulajdonságát a munkahelyén is kihasználja és Így mindig eléri céljait. A szerelemben partneréül a gyermekláncfüvet vagy a nőszirmot válassza. (Folytatjuk) Fotó: Ján Dubeň 17
