A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-30 / 13. szám

II A CSEMADOK RENDKÍVÜLI ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE Miklósi Péter: POZSONYRÓL, MÁSKÉPPEN Dénes György: MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA Ozsvald Árpád: MÁTYÁS KÖNYVTÁRA Csanaky Eleonóra: REKVIEM HÁROM TÉTELBEN II. Lacza Tihamér: TUDÓSOK MÁTYÁS UDVARÁBAN Kocsis Aranka: VIRÁGVASÁRNAP Címlapunkon Pap Rita és Bodnár Attila (Fotó: Koller Sándor) Lapzárta: 1990. III. 7. A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztösóg: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné, oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Napisajtónk közölte a hírt. hogy a Szlovák Köztársaság Belügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma 1990. március 1-jei hatállyal bejegyezte az Együttélés politikai mozgalmat, amely így önálló jogi személlyé vált és politikai tevékenységet fejthet ki. Öntől elsősorban azt kérdezném, van-e ennek a demokráciáért és a nemzeti kisebbsé­gek jogaiért síkra szálló mozgalomnak szociális programja ? — Természetesen igen! Alapvető célunk a családvédelem; elvégre a család elsősorban a kisközösségek alappillére, azok szilárdsá­ga révén pedig a nagyobb közösség, igy a nemzeti kisebbségeknek is a megtartó ereje lehet. Érdekes és megszívlelendő felisme­rés. hogy a labilis társadalmi viszonyok időszakában, illetve az idegenforgalmi fő­utak kereszteződéseiben sokkal könnyeb­ben sodródnak válságba a családok. Tény. hogy hazánkban — a nagyvárosok után — a déli járások válási statisztikája a legmaga­sabb. Természetesen, a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek részére ebből nem az a tanulság, hogy a nyugodtabb égtájak felé vonulva el kell költözni a turistautak kereszteződéseiből; hanem éppen ellenke­zőleg : meg kellene próbálni családjaink éle­tét valamivel nyugodtabbá és főképpen meghittebbé tenni... Higgadt okfejtéssel nemcsak az anyagi javak hajszolásának tal­mi csillogását ajánlatos annak rendje-mód­­ja szerint „helyre tenni", hanem segédkez­nünk kell az emberek valós értékrendjének kialakításában is. Fontos, hogy necsak a látszólagos jólétet, hanem egymást is be­csülni tudják. Hogy a családok hétköznapja­iban az is igaz értéknek számítson, ami az együvétartozást szilárdítja s megkönnyíti a törvényszerűen adódó konfliktushelyzetek megoldását... Az Együttélés politikai moz­galom szociális programjában a családvé­delem, természetesen, csupán egy szem­pont a sok közül. Lehetőségeinkhez mérten — a migráció csökkentésével, új munkahe­lyek biztosításának szorgalmazásával, a napi ingázás idegőrlő fáradalmainak csök­kentésével, a vidéki településszerkezetek ésszerűbb kialakításával — szeretnénk meggátolni a nemzeti kisebbségek lakta falvak elnéptelenedését; magyarán: a szo­morú arányokat öltő elvándorlást. Nem ki­sebb mértékben szeretnénk fokozott gon­dot fordítani az esélyegyenlőség forszírozá­­sára, ehhez kapcsolódóan pedig a törvé­nyes garanciák és a szükséges intézmény­­rendszer biztosítására, hogy ne kerüfriessen hátrányos helyzetbe egy-egy somorjai vagy éppenséggel svidniki gyermek pusztán azért, mert történetesen rutén vagy magyar. Maradjunk ez utóbbi témánál! A múltban mik voltak és még napja­inkban is melyek a képességek kibontakozásának főbb akadályai, illetve mi értendő az esélyegyenlőség biztosí­tásán ? ,— A szociálisan orientált programoknak ál­talában is sűrűn előforduló témája az esély­egyenlőség biztosítása. Számunkra azonban különösen aktuális, mert szinte törvényszerű, hogy a kisebbségi sorból induló gyerekeknek mindig többféle hátrányt is le kell küzdeniük. Eleve adott például a nyelvi hendikep, ami­nek mértéke különböző lehet, ám szinte sohasem nullás! Lélektani jellegű gond, hogy mi, a nemzeti kisebbséghez tartozók jobbára szerényebb társadalmi és közművelődési cé­lokat merünk csak magunk elé tűzni. Ugyan­is a kisebbségi tudat nagyon gyakran leépíti a célokat, ezért a terveink és a vágyaink is visszahúzódóbbak. földhözragadtabbak. Aki nyitott szemmel jár, annak látnia kell. hogy rengeteg kisebbségi sorsban élő gyermek, de sok esetben még a felnőttek is azonos­ságkrízissel, identitásválsággal küszködnek. ru, * LnJ: Interjú BAUER EDIT szociológussal, az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottságának tagjával Egalizálni ezt csak egy hosszabban tartó folyamat eredményeként, épp az egészséges azonosságtudat és az esélyegyenlőség ga­ranciáinak megteremtésével lehet. Mit tehet ennek érdekében egy ; frissen szerveződő politikai moz­galom ? — Részletes receptet, holmiféle precíz ütemtervet egyelőre nem adhatok. Megfelelő őszinteséggel és körültekintéssel végzett tényfeltáró kutatások hiányában ugyanis eléggé felszínes tapasztalatokat örököltünk e tekintetben a múltból. Ráadásul az élet szin­te napról napra új gondokat is hoz magával. Egyvalami viszont mindenképpen világos: a nemzeti kisebbségek azonosságkrízisét ré­szint a törvényességi garanciák enyhíthetik; részint pedig az, amit a szakirodalom pro­tektiv diszkriminációnak nevez. Ez magyarán a kisebbségek védelmét szolgáló pozitív megkülönböztetés. Ilyen felfogás keretében kerülhetne sor például a magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzés bővítésére, elvég­re köztudott, hogy az itt élő magyarság körében bizony magas a szakképzetlen se­gédmunkások számaránya. Ennek tudatában teljesen indokolt a magyar nyelvű szakmun­kásképzés lehetőségeinek bővítése, hogy akik a gimnáziumi továbbtanulás helyett a szakma becsületét részesítik előnyben, azok az anyanyelvükön tanulhassanak tisztessé­ges mesterséget. rj._ Vajon miként kapcsolódik össze n |: életünk két központi fogalma — L a család és a demokrácia ? És van-e ennek nemzetiségi vetülete ? — Ezek több rétegű, izgalmas kérdések ... a családról és a demokráciáról, az együvétartozásról Már „csak" azért is. mert a demokrácia megléte avagy hiánya egyaránt megmutat­kozik a családok hétköznapjaiban. Termé­szetesen, a kultúrának csupán egy bizonyos fokán jelenik meg, amikor az ember már elismeri annak a bizonyos másik embernek az értékét, illetve az illető által képviselt értékek rangját, és megérteni, tolerálni is tudja mindezt. Külső ráhatással, netán erő­szakkal nehéz megteremteni az ilyen ottho­ni légkört; noha kétségtelen, hogy a társa­dalom kisugárzásának, a közvéleménynek, a napi követelményeket kialakító szellemnek hatása van minden famíliára, igy a nemzeti kisebbségek családjaira is. Nos. mindebből talán már nyilvánvaló, hogy egy működőké­pes családnak természetes életeleme a de­mokrácia. amiben a döntéseket megelőző és tisztázó viták is jelen vannak. Ugyaneny­­nyire természetes, hogy a családon belüli demokrácia mindenképpen önkéntes válla­lás, ami azután a férfi és a nő kapcsolatá­ban éppen úgy megjelenik, mint a gyermek és a felnőtt viszonyában. Mindkettő példa­erejű hatással van a gyerekben kialakítandó kötelességtudatra, ami később a magatar­táskultúrájának. gerincességének részévé válik. A családban eltanult mintáknak a munkahelyen, a szabadidő eltöltése során és majdan a saját családban is meghatáro­zó szerepük van. Ahol egyenlő mércével mérik a jogokat és kötelességeket, ahol létrejött az egészséges munkamegosztás és számonkérés rendszere, ahol folyamatos az egymás iránti figyelem, onnét mindez átsu­­gárzik, de át is vihető a nagy közösségre, a társadalomra. Az Együttélés célkitűzései, egyebek között, ezt is szorgalmazzák. Apropó, önnek mi a véleménye a : női egyenjogúságról?! — Azt hiszem, az eddig használatos és eléggé vulgárisán értelmezett egyenjo­gúság inkább kötelesség volt, semmint tényleges emancipáció. Én az egyenjogúsá­got az alternatívák közti szabadság válasz­tásában látom. A családok egyik legnehezebb : döntése a gyerekvállalás. Az Együttélés programjában milyen tanács, recept, megvalósítandó feladat van ebben a tekintetben ? — Tanács és feladat akad bőven, recept viszont kevésbé. Európa népességének ala­kulása ugyanis olyan szakaszba jutott, amit a szakemberek a demográfiai télnek tarta­nak. Előbb-utóbb Európa valamennyi orszá­gát eléri a gyerekszám, a népesség lassú csökkenése. A szóban forgó kérdésben Csehszlovákia legkomolyabb gondja pilla­natnyilag, hogy a családtervezés nálunk szinte katasztrofális szinten van: lassacskán kiegyenlítődik a megszületett és az elvetélt gyerekek száma! Ez olyan rossz bizonyít­ványt állít ki az ország civilizációs és kulturális szintjéről, ami az európai kultúrnemzetek között már-már egyedülálló. Rengeteg hát a tennivaló, főként a felvilágosító munkában. Hatékony ismeretterjesztésre, jól működő tanácsadói hálózatra, a családok szociális biztonságának megteremtésére van szük­ség. Tanácsos lenne elérni, hogy a családok céltudatosabban döntsenek a gyerekválla­lás kérdésében; ám ha jön a gyerek, akkor örömmel várják ... A nemzeti kisebbségek család ja­­: inak vannak-e sajátos feladataik ? — Minden család legfontosabb fel­adata : tisztességes embereket nevelni a gyerekekből. A nemzeti kisebbségek családjaiban emellett meg kell próbálni erős egyéniségeket is nevelni belőlük. A konfliktushelyzeteket kerülendő, illetve az azonosságtudatukat erősítő esélyegyenlő­ség érdekében. MIKLÓSI PÉTER o

Next

/
Oldalképek
Tartalom