A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-16 / 11. szám

Szabó Lőrinc SÖRLEVES Egy liter meleg világos sört világos vajas rántással berántunk. Fahéjjal, gyömbérrel és reszelt szerecsendióval ízesítjük, majd átforraljuk. Csészében, forrón, pirított zsemlekockákkal tálal­juk. TOJÁSLEPÉNY ALMÁVAL Személyenként 2 tojást jól eldolgo­zunk 10 dkg reszelt és jól kinyomott almával, kevés sóval. Palacsintasütő­ben, forrró vajban megsütjük. KÁPOSZTATEKERCS Egyenlő nagyságú káposztaleveleket sós vízzel leforrázunk. Ezután szemé­lyenként 1 5 dkg darált sertéshúst el­keverünk pirospaprikával, sóval, bors­sal, pár szem köménymaggal és tojás­sal. Megtöltjük a leveleket és a teker­cseket kivajazott edénybe helyezzük. Annyi tejet öntünk alá, hogy az 1 /4-ig ellepje. Meghintjük reszelt sajttal, alu­fóliával befedjük, és forró sütőben kb. 20 percig sütjük. A VÁGOTT KEZELÉSE Sokáig szé­pek marad­nak, ha a szárvéget fer­dén levágjuk. A vízbe érő leveleket és mellékhajtá­sokat vázába tétel előtt tá­volítsuk el. A nedves vagy kocso­nyás szárvé­get gyertya­láng felett szárítsuk meg. A vágott virá­gok tovább szépek ma­radnak ha csipet cukrot (csipet sót, vagy 1 cit­romszeletet, vagy fok­hagymage­rezdet) te­szünk a váza vizébe VIRÁGOK Fessétek ki az ábrát, ahogyan a rajzoló elképzelte! Napos mohán melegszik a botszemű kis csigabiga: korán kibújt s most vár, pihen, fél és örül, mint a szívem, nem tudva: itt van-e a tél, vagy új tavaszt hoz már a szél; nem tudja még, mi a világ: ibolya ? vagy csak hóvirág? KI TALÁLTA FEL? /fvQiJibik A, HjűZdoW Már a rómaiak rájöttek arra az egyszerű tényre, hogyha a kocsi lapos fából vagy kövekből összeállított síneken mozog, sokkal nagyobb sebességet érhet el. Angliában a bányatelepeken a XVIII. században vassíneket használtak és a csilléket lovak húzták. És amikor James Watt feltalálta a gőzgépet, egyhelyben álló gőzgéppel, kötelek és láncok segít­ségével húzatták a szénnel megrakott kocsikat. A vasút azonban csak akkor keletkez­hetett, amikor az önjáró gőzgépet, a mozdonyt (lokomotív) feltalálták. Ennek a tökéletesítése George Stephenson (1781—1848) nevéhez fűződik, őt te­kintik a vasút atyjának. De még előtte 1770-ben a francia J. Cugnot épített egy gözkocsit, ez azonban a próbame­net alkalmával nekirobogott egy ház falának és mivel az emberek úgy vélték, hogy veszélyezteti a közbiztonságot, a kormány a kísérleteket letiltotta. Az an­gol William Murdock a gőzkocsinak egy egészen kicsi modelljét készítette el. Az egyik este egy elhagyott fasorban vé­gezte kísérleteit, ahol biztos volt benne, hogy nem találkozik emberekkel. A kis gép azonban olyan sebességet ért el, hogy „elszaladt" előle és eltűnt a fasor­ban. Nagy kiáltozást hallott, amint ké­sőbb kiderült, a helybeli lelkész sétája közben találkozott a tűzokádó „ször­nyeteggel" és meg volt győződve róla, hogy ez csak az ördög lehetett. Mind­két kísérletező gözkocsiját úgy szer­kesztette meg, hogy azok közönséges úton haladtak, nem pedig síneken. Ri­chard Trevithick 1803-ban készítette el az első, síneken haladó gőzgépet, de a döntő lépést ezen a téren Stephenson tette meg, aki szegény családból szár­mazott. Apja bányamunkás volt, ott ismerkedett meg a sínek szerepével. Gépésznek tanult és 181 5-ben építette meg az első mozdonyt (a rajzon). A következő években sokat javított rajta, majd tiz évvel később nyitották meg az első személyszállító vasutat. Stockton és Dalington között. Ez még nem volt valami gyorsjárat. Amikor jött a vonat, állandó lovasfutár vágtatott a vonat előtt, hogy szabaddá tegye az utat, elterelje az embereket és az állatokat a sínekről. Stephensonnak sok ellenállást kellett legyőznie, idegenkedve és rossz­akarattal fogadták a füstölő, szuszogó masinát, féltek, hogy tüzet okoz. Egy­szer gúnyosan megkérdezték tőle: — Mi lesz, ha az Ön lokomotívja tehénnel találkozik? — Az csak a tehénnek lesz baj — felelte szintén gúnyosan a felta­láló. Győzelmét a hitetlenkedők, kétke­dők felett csak a manchester-liverpooli vasút megnyitása döntötte el véglege­sen a javára. Pályázatot hirdettek a legjobb mozdonyra, amelyik a legha­marabb ér célba. Ebben öten vettek részt és Stephenson Rocket-je (Rakétá­ja) nyerte el az első díjat. Ettől a pilla­nattól kezdve a vasút megnyerte a csa­tát. Stephenson sok vasútépítésnél volt tanácsadó. Anglia után Ausztriában (1831) építették a további vasutat, Ma­gyarországon pedig Budapest és Vác között 1840-ben. Petőfi dicsérő verset is írt a vasútról. A vasút fejlődése ro­hamléptekkel haladt előre, szinte behá­lózta az egész világot. A széntüzelésű mozdonyokat lassan kiszorították az áramvonalas villanymozdonyok. A te­herforgalomnak nagy részét a vasút biztosítja, de a személyforgalomban is — annak ellenére, hogy sűrű az autó­buszhálózatunk — még mindig az első helyen áll.-d 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom