A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-09 / 10. szám
KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Lovász Attila: 35 ÉVES AZ IFJÚ SZIVEK Duba Gyula: Ml MAGYAROK ... (Emlékezés Győry Dezsőre) Keszeli Ferenc: A MÍTOSZ MEGMARAD (Karády Katalin) Zs. Nagy Lajos: PALÓCFÖLDI MOZAIK Ozogány Ernő: A V 8 VISSZAVÁG Lovicsek Béla: FALUVÉGTÖLFALUVÉGIG ... (I.) Lapzárta: 1990.11. 14. Címlapunkon Kral S. Klára fotomontázsa A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ős. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettes: Ozsvakl Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156.— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13. VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Ön. professzor úr. nemcsak ; egyetemi tanár és az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke, hanem azon bizottság élén is áll. amely Szlovákia leendő alkotmányát készíti elő. Bevezetőben hadd érdeklődjék hát afelől, vajon milyen alapelvek szerint kezdte meg munkáját ez a Szlovák Nemzeti Tanácsban februárban kinevezett s ön által irányított komisszió ? — A leglényegesebb szempontok egyikének azt tartom, hogy sorrendben először a szövetségi államformát alkotó köztársaságok leendő alkotmányait kell kidolgozni, és csupán azután szabad véglegesíteni az országos, tehát a föderációs alkotmányt. Időben és korrektül tisztázni kell, mi tartozik majd a tagköztársaságok hatáskörébe; illetve mi az, amiről a törvényhozásban a föderáció javára le kell mondaniuk. Meggyőződésem, hogy az egységes és egyetlen alkotmány képtelen kifejezni, pontosabban: érvényre juttatni a szövetségi államforma valós lényegét. Szükséges, hogy a jövőben Szlovákiának saját alkotmánya legyen, elvégre több nemzet és nemzeti kisebbség együttélése egy adott országon belül valóban bonyolult társadalmi kérdéseket vet fel. Ebben a tekintetben munkabizottságunk aránylag megbízható kiindulási alapnak tarthatja majd az 1968. október 27-én kelt alkotmánytörvényt, amelynek ha nem is valamennyi eleme, de jó néhány alaptörvénye már bevált a gyakorlatban. Persze, mindaz, ami hibásnak, mai szemmel nézve elégtelen félmegoldásnak tűnik benne, azt következetesen újra kell fogalmazni. Itt szeretném megjegyezni, hogy munkánkban Csehszlovákia korábbi alkotmányait is tekintetbe vesszük, elsősorban azok demokratikus elemeit és hagyományait. E tekintetben főként hazánk 1920-ban elfogadott alkotmánya jelenthet kitűnő támpontot, bár alaposan el kell mélyedni az ország 1948-ban, illetve 1960-ban született alkotmányainak szövegében is. És végül, de nem utolsósorban, szemügyre veszünk néhány külföldi, így például ausztriai, svájci, NSZK-beli vagy akár amerikai „mintát" — még ha holmiféle kopírozásról szó sem lehet. Hazánknak ritka sajátossága ugyanis, hogy két többségi nemzet és több, aránylag tekintélyes létszámú nemzeti kisebbség közös otthona. Ön az imént Csehszlovákiának a I második világháború után született két alkotmányát is szóba hozta .. . Mai szemmel nézve tényleg találni még bennük pozitív elemeket? — Pozitív elemeket igen, általánosan követhető példát aligha! Egyébként a körültekintés szintén azt diktálja, hogy minél tüzetesebben vizsgáljuk meg ezt a két alkotmányt is; elvégre az elhibázott dolgokból is lehet tanulni. Az 1960-as alkotmány például a maga fiktiv volta miatt „érdekes", hiszen a szebbnél szebb deklarációk zöme csak száraz cikkelyhalmaz maradt... Ennél is több, jobbára szomorú tapasztalatot kinál az 1948-as alkotmány, amelynek alaptörvényeit sutba hajítva jöttek az ötvenes évek: a politikai perek, az üldözések és meghurcolások, az erőszakolt vagyonelkobzások és a szövetkezetesítés, az úgynevezett B-akció s egyebek ... Tanulságképpen kellenek-e ennél jobb bizonyítékok ahhoz, hogy az alkotmányos törvényes és jogszabályok betartásának garantálása nem vigaszdíj vagy mézesmadzag, hanem a legalapvetőbb emberi jogok egyike! A munka jelenlegi, kezdeti fázi• sában megfogalmazhatók-e már az új alkotmány jellegével, a szükségessé váló koncepcionális változásokkal összefüggő alapkérdések? — A készülő szlovák alkotmányt kidolgozó szakértői bizottságban teljes nézetazonosság nyilvánul meg abban a tekintetben, hogy Interjú KAROL PLANK professzorral ez a dokumentum a spontán fejlődés kereteit szem előtt tartva a népszuverenitás letéteményese legyen. Ehhez mindenekelőtt Szlovákia leendő alkotmányának az alaptörvényi, azaz jogszabályi jellegét kell érvényre juttatni. Természetesen, elkerülve közben a politikai, a korábban használatos deklarativ jelleg felülkerekedését. Az a cél tehát, hogy mind a nemzeti, mind a szövetségi alkotmányokban foglalt szabályok minél szélesebb körben és közvetlenül — azaz más jogszabályok „kötelező" közbeiktatása nélkül érvényesülhessenek a jogalkalmazásban. Ebből következik, hogy Szlovákia készülő alkotmánya valószínűleg valóban konkrét, ha úgy tetszik, hát részletes lesz. Alapvető fontosságú továbbá, hogy időtálló is legyen, ezért ésszerű mértékben előremutatónak kell majd lennie. Szakértői bizottságunk fontos feladata lesz még, hogy az államiság tárgyszerű történelmi értékelésével precízen körvonalazza a döntési és felelősségi viszonyok világos kialakítását, illetve a hatalmi ágak pontos és következetes elhatárolását. Pl A szakértői bizottság az erre i n ]; irányuló ötletek és javaslatok tekintetében önellátó lesz — avagy a lakosság észrevételeit s kezdeményezéseit is várják? — Természetesen, az utóbbit érvényesítjük. A különböző lakossági javaslatokat már most is el lehet küldeni a Szlovák Nemzeti Tanács Legiszlatív Szakosztályának címére. (Legislativny odbor SNR, Októbrové námestie 12, Bratislava — a szerk. megj.) ly módon már jelenleg, de majd a későbbi T-k&ct&e. a készülő új alkotmányról és arról, hogy az emberi jogok garantálása t nem vigaszdíj nyilvános vitában is tulajdonképpen minden érdeklődő állampolgár számára lehetővé válik, hogy a saját maga által választott formában véleményt nyilvánítson. Szerintem alapvető fontosságú, hogy Szlovákia készülő alkotmányának tervezetét — a munka meghatározott fázisában — átbocsássuk majd a különböző pártok, polgári mozgalmak, társadalmi és kulturális szervezetek és érdekvédelmi tömörülések, azaz az állampolgárok lehető legszélesebb körének szűrőjén. Gondolom, ma már az is vilá• gos. az új alkotmánynak milyen szerepe lesz abban, hogy minél simábban sikerüljön az átmenet a diktatórikus ..szocializmusból" a pluralista demokráciába ? — Az emberi jogok és a demokrácia elveinek kellő tiszteletben tartása nélkül manapság már nincs modern társadalom. Ezt a felismerést, magától értetődően, Szlovákia most készülő új alkotmánya is tükrözni fogja. Fontos ezért, hogy körültekintően és precízen fogalmazva foglalkozzunk az emberi jogok kérdéskörével, amelyeket a korszerű alkotmányfejlődés eredményeit felhasználva, illetve a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítve, megfelelő módon és maradéktalanul szükséges szabályoznunk. Ezért e jogok teljes körét, tehát a személyiségi jogokat, a szabadságjogokat, az állampolgári jogokat, a gazdasági, szociális és kulturális jogokat, valamint a nemzetiségi jogokat kívánjuk az alaptörvények és a jogszabályok szintjén szabályozni. Lehetőleg a jelenlegieknél konkrétabban, illetve a garanciákra is kiterjedően. Természetesen, a pluralista demokráciában nemcsak a szőkébben értelmezett emberi jogokat kell biztosítania az alkotmánynak, hanem a pártok és a politikai mozgalmak kapcsolatrendszerét ; továbbá a tulajdonviszonyoknak a realitásokhoz való igazítását és a gazdálkodás rendjének alapvonásait. Egyszóval mindazt, ami a népszuverenitás, a politikai hatalommegosztás, a verseny és az együttműködés „tárgykörében" összhangban áll az alkotmánnyal. Mindezt egy független szerv, az Alkotmánybíróság fogja kontrollálni. Önnek vajon mi a véleménye a ; kollektív bűnösség kérdéséről, illetve a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének ominózus kulcsáról? — A kollektiv bűnösségről csupán annyit, hogy helytelennek, egy demokratikus rendszerben elfogadhatatlannak tartom. A felelősséget kutatva mindig a vétkest, vagy konkrétan a vétkeseket kell megkeresni, nem pedig indulatos ködösítéssel általánosítani. Ami pedig a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének jövőbeni módját illeti, ahhoz bizonyos fokig mind a Szövetségi Gyűlés, mind a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőtestületeinek restaurálása adott hasznosítható tapasztalatokat. Biztosra vehető, hogy a jövőben a számottevő politikai pártoknak, illetve a polgári mozgalmaknak is lesz nemzetiségi programjuk, ahol nyilván a képviselet kérdése szintén felvetődik. Az ön által irányított szakértői \ bizottságnak milyen elképzelései vannak Szlovákia közigazgatási elrendezését illetően ? — Ezt a kérdést egyelőre még nem tudom megválaszolni. Annyit mondhatok csak, hogy erre vonatkozóan több változatot fogunk kidolgozni, hiszen a most készülő alkotmány előreláthatólag csak egy-másfél évvel az idei júniusi választások után fog hatályba lépni. Addig még sok mindent kell tisztázni, megvitatni. ivUkLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres Györg) 2
