A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-23 / 8. szám

Fűszerek, mint gyógyszerek Aki helyesen fűszerez az nemcsak jó ízt ad az ételnek, hanem elősegíti az egészséges táplálkozást is, mert szá­mos fűszer gyógyító hatású. A vitami­nokban és ásványi anyagokban gaz­dag konyhai fűszerek elősegítik a gyo­mor, a belek működését, így az emésztést is. Például a káposztából készült étele­ket köménymaggal tanácsos fűsze­rezni, mert megakadályozza a felfúvó­dást. A hagyma nemcsak az emész­tést segíti elő, hanem a vérsejtek képződését is. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a hagyma fokozza a test ellenállóképességét, azonkívül hí­gítja a vért, miáltal lehetséges az agy­vérzés és szívinfarktus megelőzése. Ugyanez vonatkozik a fokhagymára is. Aki az ételeket rendszeresen fokhagy­mával izesiti nagyon valószínű, hogy meggátolja az idő előtti érelmeszese­dést. A torma megkönnyíti és gyorsít­ja az emésztést. Hozzáadhatunk még reszelt almát, cukrot, tejszínt. Az erős sózást nem ajánlják az orvosok, mert a sós étel emeli a vér­nyomást. Leghatásosabbak a friss gyógyfü­­vek. Mossuk meg őket, rázzuk le a vizet és vágjuk apróra. Az ételbe csak közvetlenül a tálalás előtt tegyük. Ha szárított gyógyfüvet használunk, akkor előzőleg főzzük át az étellel. Az erős fűszerekkel takarékosan bánjunk. A paprika, feketebors mértéktelen fo­gyasztása károsíthatja a májat. A fentiek ellenére, a szólásmondás szerint, az a szakács, aki jól fűszerez, egyben jó orvos is. HÉTVÉGE Az oroszlánbőrbe bújt szamár Abban az időben, amikor még Bráh­­madata király volt Benáresz uralkodó­ja, élt egy bizonyos házaló kereskedő, aki szamarával járta a királyság városa­it és falvait, úgy kínálgatta különféle áruját. Ahogy közeledett az este, lepakolta holmiját a kordéról, a szamár hátára meg oroszlánbőrt dobott és kicsapta a rizs- meg a gabonaföldekre, hogy a tilosban legelésszen magának kedvére. Ahogy a csőszök megpillantották az oroszlánbörbe bújt szamarat, még a botjukat is elhajították, úgy szaladtak szanaszét, ahogy csak bírták szusszal. Ugyanabban az időben, amikor ez a kereskedő járt házról házra, élt az egyik faluban egy Bodhiszatva nevű földműves, aki nagyon szorgalmasan művelte a földjét. Ide, ebbe a faluba is elvetődött egyszer ez a kereskedő. Le­rakta áruját a mező szélén, a szamár hátára dobta — ahogy szokta — az oroszlánbőrt és legelni hajtotta. A cső­szök nagyon megijedtek, ahogy meg­látták az oroszlánbörbe bújt szamarat közeledni, és lélekszakadva rohantak a faluba. Bodhiszatva azonban maradt, elbújt egy sűrű bokorba, mert észre­vette, hogy ez az oroszlán bizony csak egy közönséges szamár. Nemsokára megjelentek a falu férfiai kopjákkal és baltákkal felfegyverkezve és arra tartottak, ahol az oroszlán-sza­már legelészett. Hogy ráijesszenek, pokoli lármát csaptak: fújták a kürtö­ket, verték a dobokat. A szamár úgy megijedt, hogy okosabbra nem tellett tőle, minthogy ijedten felnyerítsen: Iá, iaá! A falubeliek azonban ezt hallva sem mertek még rátámadni. S ekkor rájuk ripakodott Bodhiszatva: — Mire vártok még? Hát nem látjá­tok, hogy se nem tigris, se nem orosz­lán, de még csak nem is párduc?! Csupán egy oroszlánbörbe bújt vén szamár ez, amit láttok. Erre aztán megrohanták az emberek, letépték róla az oroszlánbőrt, és addig püfölték a szamarat, míg a földre nem rogyott. Mire a gazdája ráakadt, már kiszen­vedett. Mellette találta a széttépett oroszlánbőrt is. — Buta állat vagy te — így a keres­kedő. — Oroszlánbörben még sokáig legelészhettél volna a tilosban. Dehát neked iáznod kellett — hát agyonver­tek. Azzal otthagyta a szamarat, felpa­kolta áruját a kordájára és ment az útjára. (Indiai mese) Vércse Miklós fordítása mont „az örült brazil", aki előbb légha­jós kísérleteket is végzett, a merevszár­nyú gépekkel Párizsban számos díjat nyert. Louis Blériot 1909-es sikeréről így emlékezett meg a korabeli magyar saj­tó: „Blériot Lajos francia mérnök július 25-én reggel 4 óra 41 perckor Calais­­nál felröppent a francia partról és'26 perc alatt átrepülve a 60 km széles La Manche csatornát, Doverben partra szállott. Az első ember, aki szárnyakon repült át a hatalmas szigetországba ... Anglia nem sziget többé. Új idők küszö­bén állunk." A világra szóló siker után Blériot bejárta egész Európát és 1909 októ­berében Budapesten is bemutató re­pülést tartott. Ezeket a szenzációs ese­ményeket számos eredeti képeslap őrzi. Az Atlanti-óceánt először A. C. Reid amerikai pilóta repülte át 1919- ben New York és Lisszabon között, útközben kétszer leszállt az óceáni szigeteken, hogy üzemanyagot vegyen fel. A fejlődés a mi korunkban már „szé­dületes" tempóban halad előre és az utasforgalom,,jelentős részét az óriás méretszuperszonikus sebességű utasszéllífó gépek ÉKmyqMtják le. A tí­pusok1^ ismertető cikk­be be sí - ? Már ősidők óta foglalkoztak az embe­rek a repülés gondolatával. Irigykedve nézték a madarak gyors röptét, és óriási szárnyak készítésével őket szerették volna utánozni. A legismertebb a Da­­idaloszról és Ikaroszról szóló görög monda. Daidalosz építette Kréta kirá­lyának, Minosznak a hires labirintust, melybe bikafejü, szörnyszülött fiát rej­tette el, és akinek az alattvalók ember­áldozatokat hoztak. A király az építőt és fiát, Ikaroszt is ide záratta be, hogy a labirintus titkát senkinek ne árulhassa el. Daidalosz madártollakból szárnyakat készített magának és fiának. így szálltak fel a szigetről a magasba, de az atya hiába intette fiát, hogy ne repüljön túl közel a Naphoz, a fiú fiatalos merész­séggel egyre magasabbra repült. A Nap mqlege megolvasztotta a szárnya­kat összetartó viaszt és Ikarosz a ten­gere zul^tT^mondát számos mű­vész ^Versben, proféban és zenében szil te minden korban feíöelgozta, mint az inroensésg,örfK>J[ragikus álmát. Da- I dafosz állító I átjárt | lip pártjait,'de joKfl sójárajutott./ Az első igqži motorfi pet (a Kikenj -1903-ban Wright testYéf^K szerkesztették akik Dyton vá rosabaa. ke rékpá r ja vjťá s r sál foglalkoztak, de mive kísérletekhez nem kaptak eléc tást, Franciaországba költözte érdeklődés sokkal nagyol 1905-ben már 45 km távol: pültek a kétfedelű, mindössze 53 kg-os gépen. Ebben az időben Santos-Dum-KI TALÁLTA FEL? A képen látható állatok közül melyik szereti a szénát? TALLÓSI BÉLA Édesszájúaknak ... meseváros csokifája marcipánból van az ága tejszínhab a szép virága lekváros a koronája ... három garas csak az ára 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom