A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-23 / 8. szám
KOSSUTH LEVELEZŐJE (175 éve született Az Ipolyságot Palásttal összekötő főút szinte nyílegyenesként haladó szakasza Felsőtúr határában egy fekvő S-hez hasonló kettős kanyarulatot vesz fel. Az első kanyar tőszomszédságában. terebélyes fák közt. kis templom búvik meg. Ide, a templom melletti temetőkertbe tért vissza 1899 nyarán Pongrácz Lajos kihűlt porhüvelye Budapestről. Teljesült kívánsága, melyet még 1846-ban fogalmazott meg Szülő-helyem c. versében: ..... itt. hol én születtem ... födje testem zöld halom". A „zöld halom" napjainkban nemcsak jelképesen, hanem szó szerint is értendő: a gondozatlan, elhanyagolt családi sírbolt egyetlen dísze a természet adta zöld gyom s vadvirág. Pongrácz Lajos neve ma ismeretlenül cseng nemcsak szülőfalujában, hanem a közeli volt megyeszékhelyen. Ipolyságon is. Pedig életében nevét, Kossuthoz és Széchenyihez fűződő kapcsolatai révén, ismerte az egész ország. Írásunk e bántó és nem megszolgált feledés porrétegét hivatott áttörni. Pongrácz Lajos 1815. február 14-én született Felsötúron, ősi, liptói eredetű nemesi családból. A „szentmiklósi és óvári" Pongrácz nemzetség történetét Ruffy Péter dolgozta fel A késön született ember c. könyvében, 1987-ben. A Ruffy-könyv hőse, a Besztercét ostromló Pongrácz István gróf csak oldalági, távoli rokona a honti Pongráczoknak, kiknek sem kastélyuk, sem kiterjedt földbirtokuk nincs. Ennek megfelelően Pongrácz Lajos is a köznemes számára leginkább járható úton kezdi pályafutását: a törvénytudományok hallgatója lesz Pesten. (Két fivére a másik járható utat, a katonait választja, s közülük István 1849-ben az 1. hadtest vezérkari főnökeként teszi majd le a fegyvert.) Az ügyvédi oklevél megszerzésében atyja korai halála akadályozza meg Pongráczot. Visszatér szülőfalujába s a megye szolgálatába szegődik. Húszéves korában már Hont megye esküdtje. Pongrácz ügyvédi diplomát tehát nem hozott Pestről, hozott azonban sokkal fontosabb dolgot: Széchenyi István eszméinek ismeretét. Az elsők közt olvashatja a Hitelt, hallgathatja a gróf reformokat sürgető felszólalásait Pest megye közgyűlésein. Élete legszebb napjai közt tartja majd számon azt az 1834. évi nyári napot, amikor otthonában fogadta öt a nagy Széchenyi. E Szécherlyirajongás elkíséri Hontba is Pongráczot. Erről tanúskodik első nagyvállalkozása is: 1839- ben irodalmi lapot alapit Honti Literatúrai Füzér címmel. A Budán nyomtatott lap első száma 1839 végén jelenik meg, s verseket, útirajzot, „beszélyt" (elbeszélést) s egy Victor Hugóról készített „literatúrai vázlatot" tartalmaz. Valamennyi munka szerzője, különféle álnevek alatt, a kiadó-szerkesztő Pongrácz Lajos. A Pongráczot ismerők számára nem volt váratlan'Pongrácz próbálkozása a „szépliteratura" mezején. Nemcsak egy-egy költeménye jelent meg már a pesti lapokban, hanem két „poétái érzeményeket" tartalmazó kötete is. A Honti Literatúrai Füzérre azonban nem a benne közölt versek miatt figyelt fel a korabeli olvasóközönség. Az érdeklődést a „Honti" név alatt közzétett „úti szemle" váltotta ki. „Hontink" 1833-ban Esztergomban járva ebédre hivatalos, melynek során vitába keveredik vendéglátóival, kik Széchenyi reformeszméit támadják. A vita idején mindössze 18 éves Pongrácz, kinek éppen kora miatt Széchenyit védő érvelését lehurrogják, így háborog: ......mintha egy fiatal sok hazai s külföldi nyelvekeni olvasás, tanulás, szorgalom, utazás, stb. által nem szerezhetett volna annyi tudományt, mennyit egy öreg ember, ha bár ősz is a haja, de ki mint a szamár istállójához ragaszkodva falujábul, megyéjéből tovább nem lévén, sem magyar, sem más könyveket nem olvasva, csupán csak deákokat, s azt is csak törvényeseket, hogy az istenért valahogy el ne felejtse hány tojást kell kizsarolni jobbágyiul..." Nos, Petőfi „Magyar nemes"-ének e prózai előfutára aligha nyerhette meg a korabeli olvasók tetszését! Az eredetileg „havonkénti idöszakirat"-nak tervezett Füzér következő s egyben utolsó száma csak 1840 tavaszán jelenik meg, melyben Pongrácz kiábrándultán konstatálja: megyéjében „100 000 lakos és 1 000 nemes közt kilenc előfizetőm akadt". S mivel a pesti Honmüvész c. lapban is csak ledorongoló kritikák jelennek meg úttörő vállalkozásáról, Pongrácz belátja, túl korán kísérletezett az első honti lap kiadásával. A honti „korszerűtlen elmék" csak rövid ideig örülhettek Pongrácz kudarcának. Pongrácz ugyanis már a következő évben nem egy ismeretlen megyei folyóirat, hanem az ország legolvasottabb lapja, a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap hasábjain vághat vissza megyebéli irigyelnek. Kossuth modern politikai újságot ad olvasói kezébe, amely nemcsak informál, hanem mozgósít is. E kettős célt szolgálja a tudósítók egész országot befogó hálózata. A lap honti „levelezője" 1841 s 1844 között Pongrácz Lajos! Kossuthnak hamar megtetszik a bátor, önálló véleménynyilvánítástól sem visszariadó honti tudósitó. Nemcsak megjelenteti Pongrácz Felsötúrról Pestre küldött leveleit, hanem azokat figyelmesen át is olvassa, s ha kell, jegyzettel látja el. így például nem találja eléggé helytállónak Pongrácz véleményét, mely szerint: „... nem ruhában fekszik a nemzetiség", s ezért Pongrácz ezen nézetét tartalmazó tudósítását a következő lábjegyzettel adja közzé: „... a nemzetiség olly ige, melly valamelly nemzetnél nem csak nyelvben, hanem öltözetben, tánczban, zenében és népszokásokban is testesittetik, akármellyik vesszen el e typusok közül, a nemzetiség kárára vész el... Így a ruhát sem tartjuk fontosságnélkülinek". Pongrácz bátor, szókimondó levelei értékes dokumentumai Hont megye reformkori történetének. E levelekből szerez tudomást az ország arról, hogy az Ipoly „folyam" szabályozására Beszédes Józsefet, a kor egyik legképzettebb mérnökét kérték fel, hogy megyei választmányok (bizottságok) alakultak a népnevelés, a kisdedóvás, a közegészségügy fejlesztésére, hogy a honfiak is csatlakoztak a reformkor legnagyobb társadalmi mozgalmához, a védegylethez. S ugyancsak ő tudatja a lap olvasóival 1842 májusában „tiszta érzetével a hazafiui örömnek" a honti ellenzék győzelmét a tisztújitáson. A politikai sajtó nyelve KINCSÜNK AZ ANYANYELV Nem egy hír a lakosság migrációjáról szól. A migráció jelentése: a lakosság lakóhelyváltoztatása egy országon belül, vagy áttelepülése egyik országból a másikba. Olvashatunk ilyen hírt is: „A diplomaták különleges misszióval érkeztek az arab államokba". A misszió: megbízatás, küldetés. Törvények, szerződések modifikációjáról is gyakran hallunk. Jelentése: módosítás. A monarchia az állam kormányzásának az a formája, amikor az állam élén korlátlan, életfogytiglani és rendszerint öröklődő hatalmú személy áll. Az alkotmányos monarchiában az uralkodó nem dönthet fontosabb államügyekben az országgyűlés hozzájárulása nélkül. Újabb hir: „Az atombomba-kísérletek moratóriumát jelentették be". A kísérletek elhalasztásáról, haladékról van szó. Gyakran előfordul a politikai sajtó nyelvében a multilaterális szó is. Jelentése: sokoldalú, több félre kiterjedő. Ugyanilyen gyakori kifejezés a nacionalizmus is. Jelentése: a saját nemzet rosszul értelmezett szeretete, a saját nemzet hatalmának más népek rovására való kiterjesztésére törekvés. Amikor a NATO (North Atlantics Treaty Organization) betűszót olvassuk, talán nem is tudatosítjuk mindig, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete angol nevének rövidítéséről van szó. E szövetség tagja neutrális, tehát semleges állam nem lehet. Újabb hír: „Az új miniszterelnök nominációja után normalizálódik a helyzet." Ugyanez a hír az idegen szavak kizárásával: „Az új miniszterelnök kinevezése után helyreáll a régi állapot”. „Az ellenzéki pártok obstrukciója a törvény elfogadását megakadályozta" — áll egy másik hírben. Mi is ez az obstrukció? A parlamentben szokásos harci módszer, amikor a kisebbség minden, a házszabályokban megengedett módot felhasznál, hogy a számára nemkívánatos javaslatok, határozatok elfogadását késleltesse, esetleg megakadályozza. Hadijelentésekben olvashatunk offenzíváról, azaz nagyerejű támadásról. Nálunk még sokan emlékeznek a cseh országrészek németek általi okkupációjára. Jelentése: más állam területének katonai megszállása hódító szándékkal. A demokratikus országgyűléseken mindig jelen van az oppozíció, azaz az ellenzék is. „A Pentagonban újabb paktumot Írtak alá" — PONGRÁCZ LAJOS) Pongrácz utolsó honti levele a Pesti Hírlap 1844. június 13-i számában még beszámol arról, hogy végre folytatják az ipolysági vármegyeház építését, ugyanakkor lábjegyzetben azt is közli: ......a Pesti Hírlap levelezője lenni megszűnők". Döntésének fö oka: Kossuth visszalépése a Hírlap szerkesztésétől. Pongrácz e lépése nem meglepő, hiszen már évekkel korábban jelét adta egyre erősödő Kossuth-rajongásának. E rajongás vezeti tollát már 1841-ben is, amikor állást foglal A Kelet népe kirobbantotta sajtóvitában. Mint jeleztük, Kossuth lapja nemcsak informál, hanem mozgósít is, azaz nemcsak felfedi a szociális igazságtalanságokat, hanem sejteti azok felszámolásának módját is: a fennálló társadalmi rend gyökeres megváltoztatását. E „sejtés" miatt ragad tollat a reformmozgalom szellemi atyja, Széchenyi István. A Kelet népe c. könyvében azzal vádolja a Pesti Hírlap szerkesztőjét, hogy lapja túlságosan „francia modor szerinti", magyarán Kossuth vezércikkei csak arra jók, hogy a megfontolt reformok helyett a forradalom örvényébe sodorják „Kelet népét", a magyarságot. Az 1841 nyarán megjelent Széchenyi-könyvre nemcsak Kossuth, hanem a reformkor számos neves személyisége — Eötvös József, Vörösmarty Mihály, Fáy András — reagál röpiratban, újságcikkben. Nem meglepő, tehát, hogy a támadott lap honti levelezője is, feledve egykori Széchenyi-imádatát, Kossuth védelmére kel. 1841 utolsó napjaiban, 1842-es dátumozással, kerül ki a budai nyomdából Pongrácz röpirata „A Kelet népe felnyitotta szemeit egy Nyugotfinak" c. alatt. S bár a szerző neve nincs rajta az iraton, a leginkább érintett személy jól tudta, ki rejtőzik a „Nyugotfi" (Nyugat fia) álnév mögött. „Pongrácznak hívják azt a férfit, ki ellenem a gyalázkodó írást irta" — jegyzi be Széchenyi István naplójába 1841. november 30-án. A „gyalázkodó" jelző túlzás, azt azonban el kell ismernünk, hogy Pongrácz vitairata nem mentes a túlzó, érzelmi alapon megfogalmazott állításoktól. Leginkább azt veti a gróf szemére, hogy mig mondja egy hír. A Pentagon az Egyesült Államok hadügyminisztériumának ötszögű épülete. A paktum pedig szerződés, leggyakrabban nemzetközi szerződés. Gyakran olvashatjuk a politikai sajtó hírei között, hogy valakit (rendszerint diplomatát) „persona non grata"-nak nyilvánítottak. A latin szavakból álló kifejezés magyar megfelelője: nemkívánatos személy. Általában kémkedésért, az illető ország érdekeit sértő akcióban való részvételért, törvénytelen valutaügyletekért nyilvánítanak valakit nemkívánatos személynek, ami együtt jár a sértett országból való kiutasítással. A petíció is olyan szó, amely különféle hírekben fordul elő. Ez a latin szó elsősorban kérést jelent, de a panaszokat is petíció formájában nyújtják be a felsőbb hatóságoknak. A platform szóval is gyakran találkozunk az újságokban. Különféle pártok, szervezetek platformjáról olvasunk. A szó jelentése: valamely párt vagy szervezet 10
