A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-23 / 8. szám

KOSSUTH LEVELEZŐJE (175 éve született Az Ipolyságot Palásttal összekötő főút szinte nyílegyenesként haladó szakasza Felsőtúr határában egy fekvő S-hez hasonló kettős kanyarulatot vesz fel. Az első kanyar tőszom­szédságában. terebélyes fák közt. kis temp­lom búvik meg. Ide, a templom melletti temetőkertbe tért vissza 1899 nyarán Pong­­rácz Lajos kihűlt porhüvelye Budapestről. Teljesült kívánsága, melyet még 1846-ban fogalmazott meg Szülő-helyem c. versében: ..... itt. hol én születtem ... födje testem zöld halom". A „zöld halom" napjainkban nemcsak jel­képesen, hanem szó szerint is értendő: a gondozatlan, elhanyagolt családi sírbolt egyetlen dísze a természet adta zöld gyom s vadvirág. Pongrácz Lajos neve ma ismeretle­nül cseng nemcsak szülőfalujában, hanem a közeli volt megyeszékhelyen. Ipolyságon is. Pedig életében nevét, Kossuthoz és Szé­chenyihez fűződő kapcsolatai révén, ismerte az egész ország. Írásunk e bántó és nem megszolgált fele­dés porrétegét hivatott áttörni. Pongrácz Lajos 1815. február 14-én szü­letett Felsötúron, ősi, liptói eredetű nemesi családból. A „szentmiklósi és óvári" Pong­rácz nemzetség történetét Ruffy Péter dol­gozta fel A késön született ember c. könyvé­ben, 1987-ben. A Ruffy-könyv hőse, a Besztercét ostromló Pongrácz István gróf csak oldalági, távoli rokona a honti Pongrá­­czoknak, kiknek sem kastélyuk, sem kiterjedt földbirtokuk nincs. Ennek megfelelően Pong­rácz Lajos is a köznemes számára leginkább járható úton kezdi pályafutását: a törvénytu­dományok hallgatója lesz Pesten. (Két fivére a másik járható utat, a katonait választja, s közülük István 1849-ben az 1. hadtest ve­zérkari főnökeként teszi majd le a fegyvert.) Az ügyvédi oklevél megszerzésében atyja korai halála akadályozza meg Pongráczot. Visszatér szülőfalujába s a megye szolgála­tába szegődik. Húszéves korában már Hont megye esküdtje. Pongrácz ügyvédi diplomát tehát nem ho­zott Pestről, hozott azonban sokkal fonto­sabb dolgot: Széchenyi István eszméinek ismeretét. Az elsők közt olvashatja a Hitelt, hallgathatja a gróf reformokat sürgető fel­szólalásait Pest megye közgyűlésein. Élete legszebb napjai közt tartja majd számon azt az 1834. évi nyári napot, amikor otthonában fogadta öt a nagy Széchenyi. E Szécherlyi­­rajongás elkíséri Hontba is Pongráczot. Erről tanúskodik első nagyvállalkozása is: 1839- ben irodalmi lapot alapit Honti Literatúrai Füzér címmel. A Budán nyomtatott lap első száma 1839 végén jelenik meg, s verseket, útirajzot, „beszélyt" (elbeszélést) s egy Vic­tor Hugóról készített „literatúrai vázlatot" tartalmaz. Valamennyi munka szerzője, kü­lönféle álnevek alatt, a kiadó-szerkesztő Pongrácz Lajos. A Pongráczot ismerők számára nem volt váratlan'Pongrácz próbálkozása a „széplite­­ratura" mezején. Nemcsak egy-egy költemé­nye jelent meg már a pesti lapokban, hanem két „poétái érzeményeket" tartalmazó köte­te is. A Honti Literatúrai Füzérre azonban nem a benne közölt versek miatt figyelt fel a korabeli olvasóközönség. Az érdeklődést a „Honti" név alatt közzétett „úti szemle" váltotta ki. „Hontink" 1833-ban Esztergom­ban járva ebédre hivatalos, melynek során vitába keveredik vendéglátóival, kik Széche­nyi reformeszméit támadják. A vita idején mindössze 18 éves Pongrácz, kinek éppen kora miatt Széchenyit védő érvelését lehur­rogják, így háborog: ......mintha egy fiatal sok hazai s külföldi nyelvekeni olvasás, tanu­lás, szorgalom, utazás, stb. által nem szerez­hetett volna annyi tudományt, mennyit egy öreg ember, ha bár ősz is a haja, de ki mint a szamár istállójához ragaszkodva falujábul, megyéjéből tovább nem lévén, sem magyar, sem más könyveket nem olvasva, csupán csak deákokat, s azt is csak törvényeseket, hogy az istenért valahogy el ne felejtse hány tojást kell kizsarolni jobbágyiul..." Nos, Petőfi „Magyar nemes"-ének e prózai előfu­tára aligha nyerhette meg a korabeli olvasók tetszését! Az eredetileg „havonkénti idöszak­­irat"-nak tervezett Füzér következő s egy­ben utolsó száma csak 1840 tavaszán jele­nik meg, melyben Pongrácz kiábrándultán konstatálja: megyéjében „100 000 lakos és 1 000 nemes közt kilenc előfizetőm akadt". S mivel a pesti Honmüvész c. lapban is csak ledorongoló kritikák jelennek meg úttörő vál­lalkozásáról, Pongrácz belátja, túl korán kí­sérletezett az első honti lap kiadásával. A honti „korszerűtlen elmék" csak rövid ideig örülhettek Pongrácz kudarcának. Pongrácz ugyanis már a következő évben nem egy ismeretlen megyei folyóirat, ha­nem az ország legolvasottabb lapja, a Kos­suth szerkesztette Pesti Hírlap hasábjain vághat vissza megyebéli irigyelnek. Kossuth modern politikai újságot ad olvasói kezébe, amely nemcsak informál, hanem mozgósít is. E kettős célt szolgálja a tudósítók egész országot befogó hálózata. A lap honti „leve­lezője" 1841 s 1844 között Pongrácz Lajos! Kossuthnak hamar megtetszik a bátor, önálló véleménynyilvánítástól sem visszari­adó honti tudósitó. Nemcsak megjelenteti Pongrácz Felsötúrról Pestre küldött leveleit, hanem azokat figyelmesen át is olvassa, s ha kell, jegyzettel látja el. így például nem találja eléggé helytállónak Pongrácz véle­ményét, mely szerint: „... nem ruhában fekszik a nemzetiség", s ezért Pongrácz ezen nézetét tartalmazó tudósítását a kö­vetkező lábjegyzettel adja közzé: „... a nemzetiség olly ige, melly valamelly nem­zetnél nem csak nyelvben, hanem öltözet­ben, tánczban, zenében és népszokásokban is testesittetik, akármellyik vesszen el e typusok közül, a nemzetiség kárára vész el... Így a ruhát sem tartjuk fontosságnél­külinek". Pongrácz bátor, szókimondó levelei érté­kes dokumentumai Hont megye reformkori történetének. E levelekből szerez tudomást az ország arról, hogy az Ipoly „folyam" szabályozására Beszédes Józsefet, a kor egyik legképzettebb mérnökét kérték fel, hogy megyei választmányok (bizottságok) alakultak a népnevelés, a kisdedóvás, a közegészségügy fejlesztésére, hogy a honfi­ak is csatlakoztak a reformkor legnagyobb társadalmi mozgalmához, a védegylethez. S ugyancsak ő tudatja a lap olvasóival 1842 májusában „tiszta érzetével a hazafiui örömnek" a honti ellenzék győzelmét a tisztújitáson. A politikai sajtó nyelve KINCSÜNK AZ ANYANYELV Nem egy hír a lakosság migrációjáról szól. A migráció jelentése: a lakosság lakóhelyváltoztatása egy országon be­lül, vagy áttelepülése egyik országból a másikba. Olvashatunk ilyen hírt is: „A diplomaták különleges misszióval ér­keztek az arab államokba". A misszió: megbízatás, küldetés. Törvények, szer­ződések modifikációjáról is gyakran hallunk. Jelentése: módosítás. A mo­narchia az állam kormányzásának az a formája, amikor az állam élén korlát­lan, életfogytiglani és rendszerint örök­lődő hatalmú személy áll. Az alkotmá­nyos monarchiában az uralkodó nem dönthet fontosabb államügyekben az országgyűlés hozzájárulása nélkül. Újabb hir: „Az atombomba-kísérletek moratóriumát jelentették be". A kí­sérletek elhalasztásáról, haladékról van szó. Gyakran előfordul a politikai sajtó nyelvében a multilaterális szó is. Jelentése: sokoldalú, több félre kiter­jedő. Ugyanilyen gyakori kifejezés a nacionalizmus is. Jelentése: a saját nemzet rosszul értelmezett szeretete, a saját nemzet hatalmának más népek rovására való kiterjesztésére törekvés. Amikor a NATO (North Atlantics Treaty Organization) betűszót olvas­suk, talán nem is tudatosítjuk mindig, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezete angol nevének rövidítéséről van szó. E szövetség tagja neutrális, tehát semleges állam nem lehet. Újabb hír: „Az új miniszterelnök nominációja után normalizálódik a helyzet." Ugyanez a hír az idegen szavak kizárá­sával: „Az új miniszterelnök kinevezé­se után helyreáll a régi állapot”. „Az ellenzéki pártok obstrukciója a törvény elfogadását megakadályozta" — áll egy másik hírben. Mi is ez az obstruk­­ció? A parlamentben szokásos harci módszer, amikor a kisebbség minden, a házszabályokban megengedett mó­dot felhasznál, hogy a számára nemkí­vánatos javaslatok, határozatok elfo­gadását késleltesse, esetleg megaka­dályozza. Hadijelentésekben olvasha­tunk offenzíváról, azaz nagyerejű tá­madásról. Nálunk még sokan emlékez­nek a cseh országrészek németek általi okkupációjára. Jelentése: más állam területének katonai megszállása hódí­tó szándékkal. A demokratikus or­szággyűléseken mindig jelen van az oppozíció, azaz az ellenzék is. „A Pen­tagonban újabb paktumot Írtak alá" — PONGRÁCZ LAJOS) Pongrácz utolsó honti levele a Pesti Hír­lap 1844. június 13-i számában még be­számol arról, hogy végre folytatják az ipoly­­sági vármegyeház építését, ugyanakkor láb­jegyzetben azt is közli: ......a Pesti Hírlap levelezője lenni megszűnők". Döntésének fö oka: Kossuth visszalépése a Hírlap szer­kesztésétől. Pongrácz e lépése nem megle­pő, hiszen már évekkel korábban jelét adta egyre erősödő Kossuth-rajongásának. E ra­jongás vezeti tollát már 1841-ben is, ami­kor állást foglal A Kelet népe kirobbantotta sajtóvitában. Mint jeleztük, Kossuth lapja nemcsak in­formál, hanem mozgósít is, azaz nemcsak felfedi a szociális igazságtalanságokat, ha­nem sejteti azok felszámolásának módját is: a fennálló társadalmi rend gyökeres megváltoztatását. E „sejtés" miatt ragad tollat a reformmozgalom szellemi atyja, Széchenyi István. A Kelet népe c. könyvé­ben azzal vádolja a Pesti Hírlap szerkesztő­jét, hogy lapja túlságosan „francia modor szerinti", magyarán Kossuth vezércikkei csak arra jók, hogy a megfontolt reformok helyett a forradalom örvényébe sodorják „Kelet népét", a magyarságot. Az 1841 nyarán megjelent Széchenyi-könyvre nem­csak Kossuth, hanem a reformkor számos neves személyisége — Eötvös József, Vö­rösmarty Mihály, Fáy András — reagál röpi­­ratban, újságcikkben. Nem meglepő, tehát, hogy a támadott lap honti levelezője is, feledve egykori Széchenyi-imádatát, Kos­suth védelmére kel. 1841 utolsó napjaiban, 1842-es dátumo­zással, kerül ki a budai nyomdából Pongrácz röpirata „A Kelet népe felnyitotta szemeit egy Nyugotfinak" c. alatt. S bár a szerző neve nincs rajta az iraton, a leginkább érin­tett személy jól tudta, ki rejtőzik a „Nyugotfi" (Nyugat fia) álnév mögött. „Pongrácznak hív­ják azt a férfit, ki ellenem a gyalázkodó írást irta" — jegyzi be Széchenyi István naplójába 1841. november 30-án. A „gyalázkodó" jel­ző túlzás, azt azonban el kell ismernünk, hogy Pongrácz vitairata nem mentes a túlzó, érzelmi alapon megfogalmazott állításoktól. Leginkább azt veti a gróf szemére, hogy mig mondja egy hír. A Pentagon az Egye­sült Államok hadügyminisztériumának ötszögű épülete. A paktum pedig szerződés, leggyakrabban nemzetközi szerződés. Gyakran olvashatjuk a politikai sajtó hírei között, hogy valakit (rendszerint diplomatát) „persona non grata"-nak nyilvánítottak. A latin szavakból álló kifejezés magyar megfelelője: nemkí­vánatos személy. Általában kémkedé­sért, az illető ország érdekeit sértő akcióban való részvételért, törvényte­len valutaügyletekért nyilvánítanak va­lakit nemkívánatos személynek, ami együtt jár a sértett országból való ki­utasítással. A petíció is olyan szó, amely különféle hírekben fordul elő. Ez a latin szó elsősorban kérést jelent, de a panaszokat is petíció formájában nyújtják be a felsőbb hatóságoknak. A platform szóval is gyakran találkozunk az újságokban. Különféle pártok, szer­vezetek platformjáról olvasunk. A szó jelentése: valamely párt vagy szervezet 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom