A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-09 / 6. szám
Farsangi rózsafánk Hozzávalók: 10 dkg vaj, 4 db tojás, 2 dkg élesztő, 35 dkg liszt, tej, reszelt citromhéj, a kovászhoz 6 dkg liszt, fahéjas porcukor, lekvár, olaj a kisütéshez Készítése: élesztőt egy deci langyos tejjel megfuttatunk, liszttel kovászt készítünk, meleg helyre rakva duplájára kelesztjük. A vajat 2 egész tojással és 2 tojás sárgájával, fél deci tejjel, kevés reszelt citromhéjjal habosra kikeverünk, majd a lisztet egy tálban összekeverjük a kovásszal és a vajas tojással. A tésztát hólyagosra kidolgozzuk, lisztezett deszkára kinyújtjuk, majd csillagformával (vagycakkos karikaformával) kiszúrjuk. A kiszúrt csillagformából 3 darabot tojásfehérjével összeragasztunk, kisütés előtt a közepét megnyomjuk, forró olajban fedő alatt pirosra sütjük, sütéskor veszi fel a rózsa formáját. Tálaláskor megszórjuk fahéjas porcukorral és felforralt szamóca- vagy csipkelekvárral kínáljuk. HÁZTARTÁSI FORTÉLYOK Ha téliszalámiból vagy más, hosszabb ideig elálló felvágottból leszelünk, a végét mindig kenjük be vajjal vagy zsírral és vonjuk be fóliával. A megkezdett kolbászt vékony szalonnaszelettel védhetjük. Még zamatosabb a bundázott gyümölcs, ha előzőleg egy kevés vízzel oldott rumban áztatjuk, majd lecsepegtetjük, utána a szokott módon palacsintatésztába mártjuk és kisütjük. Ha a nyers hagymát salátákhoz keverjük, tanácsos előtte meghámozni, felszeletelni és szűrőkanálba téve vízzel leforrázni. így, noha az aromáját megtartja és ropogós, friss marad, a túl erős illatától megszabadul. Ha töltött tojást készítünk, a tojást a szokottnál tovább, kb. 1 5 percig főzzük, hogy a formáját megfelelően tartsa. A forrásban levő vízben időnként jó megforgatni, mert így biztos, hogy a sárgája a fehérje közepébe kerül. Ringel írországi óriás volt. De Skóciában élt egy másik óriás is, s ez hallhatott valamit Ringelről, mert így szólt: — Ki ez a Ringel? Meglátogatom, mert látni szeretném. Egy szép napon aztán át is lábalt az ír-csatornán, és partra lépett Írországban. Mikor ezt Ringel meghallotta, megijedt, mert tudta, hogy a skót óriás egy fejjel nála is nagyobb. De már jött is az óriás látogatóba, közeledett Ringel otthonához. Az ír óriás, amilyen gyorsan csak tudott, berohant a konyhába, és így szólt a feleségéhez : — Asszony, az óriás skót itt lesz hamarosan. Én az ágyba bújok, és ha kérdi, ki fekszik az ágyban, mondd, hogy a gyereked. Ezzel Ringel ágyba is bújt, és alighogy a felesége rádobta a takarót, már be is állított a skót. — Hol van az a vadállat Ringel?! — KI TALALTA FEL? A léggömb feltalálói, több mint kétszáz évvel ezelőtt, a francia Montgolfier testvérek voltak. Ennek az első léggömbnek közönséges csomagolópapírból készült a burkolata és színes rajzokkal díszítették. Alján drótból font kosárban szalmát és gyapjút helyeztek el és azt gyújtották meg. A tűz a gömbben lévő levegőt a melegség hatására kitágította így könnyebbsége révén a levegőbe emelkedett. A feltalálók először azt hitték, hogy az emelkedést a felszálló füst okozza! 1783. június 5-én hajnalban Annonay városából szállt fel az első léggömb. Utasokat nem vitt magával, de már elég magasra szállt. Még ez év augusztusában a Párizs melletti Mars mezön selyemből készült és hidrogénnel töltött (amely a levegőnél sokkal könnyebb) léggömböt eresztett fel J. A. C. Charles francia fizikus. Ez Párizstól 22 km-re egy falu határában zuhant le, ahol a rémült parasztok darabokra szaggatták, mert azt hitték, hogy rossz szellem lakozik benne. Az első élőlények, amelyek a léggömb kosarában utaztak és sikeresen földet értek (1 783. szeptember), egy bárány, egy csirke és egy kacsa volt. Ugyanebben az évben két ember vállalkozott rá, hogy a léggömbön felszálljon és huszonöt perces út megtételével szintén sértetlenül értek földet. Még decemberben Charles egy új nagy léggömbbel négyezer méteres magasságba emelkedett. 1485 januárjában pedig már a La Manche-csatorna fölött is áthaladt az első léggömb. A bátor vállalkozók két óra alatt tették meg az utat egy 15 méter átmérőjű léggömbbel és a végén minden felesleges holmit ki kellett dobálni a kosárból, hogy a tengerbe ne zuhanjanak. A sikeres felszállások lázba hozták nemcsak egész Franciaorüvöltötte vérszomjasán. — Azonnal mutasd meg, hova bújt, alaposan el akarom látni a baját! — Pszt! Pszt! — suttogta az asszony. — Még felébreszted a gyermekemet. — A gyermekedet? Miféle gyermekedet ? — üvöltötte az óriás. — Ringel gyermekét — felelte az asszony, és fejével az ágyban fekvő óriás test felé intett. — Ó, te magasságos mindenható — kiáltotta az óriás —, már itt sem vagyok! Ha ez a gyermeke, mekkora lehet maga Ringel?! Ezzel hanyatt-homlok kirohant a házból, amilyen gyorsan csak tudott. Se evett, se ivott, amíg haza nem ért, és újra biztonságban nem érezhette magát. Ringel pedig felkelt az ágyból, és jóízüet nevetett, hogy ilyen pompásan sikerült becsapnia a másikat. szágot, hanem Európát is. A pozsonyi Magyar Hírmondó lelkes tudósítása szerint Pozsonyban, Győrben, Szegeden is folytak kísérletek. Pesten pedig a nézősereg nagy csodálatára 1784 augusztusában szállt föl az első léggömb. 1794-ben az osztrák—francia háborúban, a Fleurus melletti csatában — ahol a franciák győztek — alkalmazták először megfigyelőként a léggömböket. 1897 nyarán a svéd Salomon Andrée léggömbön repült a Spitzbergákról az Északi-sark felé, de két társával együtt sohanem tért vissza. Ma újra divatba jöttek a léggömbök, szinte minden nagy sportversenyen, szabadtéri bajnokságokon láthatók a levegőben és egyes nagy cégek reklámfeliratait propagálják. De rendeznek külön léggömbversenyeket is. A kisebb légballonokkal pedig meteorológiai kutatásokat végeznek. j Német mese Átdolgozta: Fazekas László Reggel nagy a hó, nagy a jég, belepi a várost Taligán tol a pék gezemice -Iá ngost. Egy kirándulás alkalmával társammal egy erdöszéli szállodában aludtunk. Reggel, a nyitott ablakon keresztül szobánkba repült egy cinegemadár. Ablakunk amolyan fölül nyíló, billenős szerkezetű volt. Lakótársammal a madár kétségbeesett repdesésének zajára ébredtünk fel. Érdeklődve figyeltük a rabságba esett kis szárnyas szabadulási kísérleteit ... Több ízben nekirepült az ablak üvegének, persze mindannyiszor eredménytelenül. Igen, mert a kiutat mindig a nyílás alatti részen kereste. Mintha riadalma a helyes ösztönét is eitompította volna! Már éppen elhatároztam, hogy kiszabadítom, amikor az ablakon kívül megjelent egy másik cinke. Minden bizonynyal a fogoly madárka hozzátartozója. Bár eleinte ez is ijedten viliódzott ott kívül, mégis úgy tűnt, pillanatok alatt felismerte a helyzetet, mert csivitelését folytatva, az ablaknyílás fölé telepedett. Szinte érteni lehetett tanácsait, mellyel bajba jutott társát irányította a szabadulást jelentő ablaknyíláshoz. Percnyi idő sem telt el és a rab madár szabaddá vált. Kis ideig ujjongva köröztek, majd a közeli faágra ültek ... És akkor az történt, hogy a nagyobbik cinke fejbe kólintotta a kisebbet. A szabadító a volt rabot. Mondott is neki valamit, ami emberi nyelven talán azt jelenti, hogy: — Ha már könnyelműen bajba sodortad magad, legalább eszedet ne veszítsd el a bajban! KOVÁCS JÓZSEF 21
