A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-09 / 6. szám

LOJ KÖNYV HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveiről Tudományos munka ritkán tűnik el olyan gyorsasággal a könyvesboltok polcairól, mint Püspöki Nagy Péter A Csallóköz neveiről cimű, tavaly ősszel megjelent könyve. Aki megvette és elolvasta ezt a monográfiát, az természetesnek érzi a sikert. A tudományos kutatással foglalkozók a benne felsorolt konkrét adatokat és az objektiv értékelési módot értékelhetik a leginkább, ugyanakkor a nem szakmabeliek számára is érdekes ismeretterjesztő olvasmány. Püspöki Nagy Péter a tőle megszokott alapossággal kutatta fel a Duna folyó legna­gyobb szigetének megnevezését tartalmazó okleveleket, írott emlékeket, valamint a szi­get nevének eredetével foglalkozó munká­kat, hogy azután mintegy szintézisként, ki­mondhassa véleményét a vitatott kérdéskört illetően. Minthogy az eddig megjelent összes tudományos munkát ismerteti, ezenfelül ki­egészíti a saját kutatási eredményeivel, felis­meréseivel — igy az adott kérdéskör legátfo­góbb, legteljesebb értékű munkáját ajánlha­tom az olvasók figyelmébe. A könyvből megtudhatjuk, hogy a Csalló­köz név első írásos említése az 1250-es évekig nyúlik vissza, s hogy a latin írásbeliség idejéből a magyar megnevezést a különböző okmányokban 12 alakváltozatban rögzítet­ték. így a Choloukuz-től a Charlokez-ig szé­les kínálatból válogathattak a névmagyarázó nyelvészek. A Csallóköz név 42 értelmezését ismerteti a szerző. Ő maga azon a vélemé­nyen van, hogy „a Duna fő ágának és a szigetnek a neve a Csurla nemzetség nevé­ből ered." A magyar elnevezéssel egyidöben latin neve is volt a szigetnek, ráadásul nem is egy, hanem hat. Ez annál is érdekesebb, mert a névadás e módja nem a helyi szoká­sokon alapuló egyezményes jelölésre utal, hanem arra, hogy e megnevezések „tudós" alkotások voltak. E nevek elemzése betekin­tést nyújt az egyes korok névadó szokásaiba. Szintén régi keletű a sziget máig élő ősi német neve, a Schütt vagy Schüttinsel, amit a korai okiratok Schutt, illetve Shut alakban rögzítettek. Az első alkalmi szlovák megne­vezése, a Ssuthy is ebből eredeztethető. Az első állandósult szlovák név azonban csak a múlt századból származik, Bernolák Antal közvetítésével „Calokez" formában került be a szlovák köztudatba. A Žitný ostrov megne­vezés az 1907-es évtől datálódik. A történelmi áttekintés után egy érdekes (?) jelenségre hívja fel Püspöki Nagy Péter az olvasó figyelmét: 1958-tól kezdődően a Duna két ága által ölelt legnagyobb sziget megnevezése eltűnt a szlovák földrajzi nevek hivatalos jegyzékéről, letűnt a csehszlovák térképekről. Miért? Erénye a szerzőnek, hogy a névtudományi kutatási eredményeket és a nyelvtörténeti feltevéseket történelmi tényekkel támasztot­ta alá, s az állításait bizonyító oklevelek, térképabroszok fényképmásolatát is közzé tette. Ezáltal is hitelesebb, érdekesebb, szí­nesebb könyvet adott az olvasó kezébe. Csanaky Eleonóra KIÁLLÍTÁS Törékeny szépség A pozsonyi vár egyik kiállít ót érmében márci­us végéig látható Az üvegkészítés története Szlovákia területén cimű érdekes, tanulsá­gos kiállítás. Az ősember felfűzött tarka üveggyöngyeitől kezdve, a pozsonyi vár üvegablakainak töredékein, a középkori bú­csújárók üvegkancsócskáin kívül megcsodál­hatjuk a színes pincetok-palackok eredeti festését, a Vörös Rákgyógyszertár orvosság­­tároló fioláit, valamint a régi várakban, kasté­lyokban használt és megmaradt gyönyörű pohárkészleteket. Szlovákia területén a középkorban különö­sen a fejlett bányavárosok (Körmöcbánya, Selmecbánya) közelében alakultak üveghu­ták pl. Sklené Teplicén, Sklenón, stb. De már a 16. századból levéltári adataink vannak arról is, hogy Bártfa városa finom üvegtár­gyakat szállított Lengyelországba. Bánfától nem messze Richvaldon híres műhely műkö­dött, ugyancsak itt, a keleti részen, Lucsatin és Alsómecenzéf hutáit is emlegetik az oki­ratok. A török hódoltság korában különösen Po­zsony környékén lendült fel az üvegipar. Ennek egyik kezdeményezője gróf Pállfy Pál Vöröskö ura volt, aki több hutát építtetett Nagyszombat környékén és az itt készült zöld színű üvegpoharakat, kanosokat a vö­röskői várban használták. Ezt a vár területén végzett régészeti ásatások alkalmából előke­rült üvegtöredékek is bizonyítják. Ezekből a hutákból látták el a vár híres gyógyszertárát üvegfiolákkal és egyéb tároló edényekkel, de a pozsonyi gyógyszertárakba is jutott belő­lük. Kokaván már 1818-ban ismerték az üveg­csiszolás technikáját és e csiszolt, drága poharakat egyéni megrendelésre a főúri kas­télyok számára készítették. Zlatnón 1849- ben Pantocska Bálint feltalálta az üveg ezüs­­tözésének módját és ezek a szivárvány színe­iben tündöklő üvegkancsók a bécsi világkiál­lításon díjat nyertek. A múlt század végén Zayugrócon műkö­dött a legkorszerűbb üveghuta. Ennek egyik tervezője a liptói születésű Sovánka István volt, aki eredetileg szobrásznak tanult, de szerencsére megmaradt az üvegformálás mellett. Munkáival nemcsak itthon, hanem a századeleji nagy iparművészeti világkiállítá­sokon is számottevő sikereket ért el. Mara­tással készült, élénksárga szecessziós vázái ennek a kiállításnak is a legféltettebb kin­csei. Az üvegkészités történetéről korok szerint átfogó képet kapunk, sőt a terem végén az üvegfúvás és csiszolás eredeti eszközeivel is megismerkedhetünk. Mindehhez még egy Ízléses, jó papírra nyomott, képekkel illuszt­rált katalógus is rendelkezésünkre áll. Véle­ményem szerint érdemes egy-egy órát eli­dőzni a törékeny szépségek gyönyörű biro­dalmában. (ozsvald) FOLYÓIRAT Az Alexandriai Könyvtár föltámasztása Ki ne hallott volna az ókor egyik kiemelkedő csodájáról, az alexandriai Múzsák Csarnoká­ról, a kultúra és a tudomány „szentélyéről", amelynek szerves része volt az Alexandriai Könyvtár. Alexandriát, e dicső múltú egyip­tomi várost, mint tudjuk, a győzedelmes macedón-görög király és hadvezér, világhó­dító Nagy Sándor alapította időszámitásunk előtt 332-ben. A világhódító nevét őrző város kiemelkedő szerepet játszott az embe­riség történetében, kulturális felemelkedésé­ben. Olvastuk, hogy a hadvezér nemcsak a harcmezökön öregbítette hírnevét, hanem a tudományoknak, művészeteknek pártfogolá­­sában is. Egyik legkedvesebb olvasmánya éppen Homérosz örökéletű költeménye volt. Neki köszönhető az ókori világ hét csodájá­nak egyike, az alexandriai Fárosz, a világ első világítótornya. A múzeumot és könyvtárat azonban a macedón birodalom széthullása után Nagy Sándor egyiptomi helytartója, ké­sőbb királya I. Ptolemaiosz Szotér alapította i. e. 295-ben. A könyvtár igazgatásával a király Démétrioszt, Arisztotelész tanítványát bízta meg, aki méltó gondozója, gyarapítója volt az egyre híresebbé váló könyvtárnak. A Ptolemaiosz-dinasztia királyai lelkesen tá­mogatták a könyvtár ügyét. III. Ptolemaiosz például az ókori világ minden részéből, még Indiából is igyekezett könyveket, illetve papi­rusztekercseket beszerezni, igy a könyvtár idők múltával folyton gyarapodott s többmil­lió tekercset őrzött. „Idők múltával azonban — írja Tevan Andor A könyv évezredes útja című könyvében — tragikus korszak virradt rá. Időszámításunk előtt 43-ban egy lázadás alkalmával kigyulladt. De még e végzetteljes tűz után is sok értékes könyv megmaradt. Később a megmentett könyvek nagy része is elpusztult. Egy felkelés alkalmával, 389-ben a keresztények, mint eretnekséget hirdető irodalmat, mintegy százezer kötetet égettek el." Mind a rómaiak, mind a keresztények, mind az arabok igyekeztek elpusztítani a könyvtárat, s ez végül sikerült is, mert nyom­talanul eltüntették a föld színéről. Most arról tudósít a világ sajtója, hogy az UNESCO kezdeményezésére föltámasztják hamvaiból a Múzsák Csarnokát és a könyvtárat, az ókor egyik legjelentősebb intézményét. A könyv­tár mintegy hatvan-hetvenezer négyzetméter alapterületű lesz és négymillió kötetével ki­emelkedő szerepet játszik majd a világ kultu­rális életében. Különösen a ritka régi köny­vek, papirusztekercsek, pergamenek segítik a tudós-búvárkodókat. A művelődési köz­pontot egy norvég építészeti társaság hozza tető alá, három norvég, egy amerikai és egy osztrák építész vezetésével. A mintegy 160 millió dollárba kerülő épületkomplexumot 19^5 nyarán szeretnék fölszentelni.-Dénes-Arcok Erdélyből FOTÓ: MÉRY GÁBOR 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom