A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-02 / 5. szám

••• Az elmúlt időben sokat hallottunk Romániáról. Olvasóink között bizonyára sokan akadnak, akik még sosem jártak ebben az országban, pedig festői szépségű természeti adottságokkal rendelkezik. Különösen az északi, erdélyi része, melyet a mi Alacsony- Tátránkhoz hasonlíthatunk.

A Kárpátok ivének természeti szépségekben bővelkedő hegyvonulatai osztják két fő természeti tájegységre az országot; egyfelől Erdély, másrészről a Román-alföld és Moldva. Az Erdélyiszigetegység déli oldalán kezdődő Erdélyi-medence a földtörténeti harmadkorban még tengerként kapcsolatban állt az Alföld egykori tengerével. Erre vallanak gazdag kősó- és földgáztelepei. A süllyedéses tájat a kéregmozgás és később az erózió dombsággá alakította. Itt, a Déli-Kárpátokban levő tavak és katlanok az egykori gleccserek nyomait őrzik.

Több mint 2000 tava közül a Kárpátokban vannak a festői tengerszemek. Turisztikailag igen jelentős a vulkáni kráterben létrejött Szent Anna-tó. Ez a gyönyörű fekvésű hegyi tó Csik megye déli határszélén. Tusnád fürdő mellett, a Nagy-Csomád hegy délnyugati oldalán, 951 méter magasságban található. Partján a Szent Anna-kápolna áll, ahol régen népes búcsúkat tartottak. A tó vize nagyon tiszta, 7 méter mély. A 3 kilométer kerületű tavat tűlevelű erdő veszi körül.

Ha idáig eljutottunk, érdemes megállni a tőle nem messze lelhető Gyilkos-tónál. Ez a Gyergyószentmiklós és Békás közt elterülő hegyi tó egyedülálló természeti jelenség. 1838-ban egy földcsuszamlás által keletkezett, amely a Békás-patak útját elzárta. A tóból ma is kilátszanak az elöntött fenyők csúcsai, ugyanis a vasoxidos, meszes viz konzerválta őket. Lehetőség van egy pihentető csónakázásra is.

Romániában az ásvány- és gyógyvízforrások száma igen nagy, különösen a Kárpátok vulkáni vonulatában. Sok a sós- gyógyvizes tó például Szováta környékén is. Szováta a parajdi sósterülethez tartozik. A parajdi sószikla a sóbánya fölött áll. Az üledékes sótömbröl lekopott a felső talajréteg, és egyedülálló látványt nyújt az eróziótól barázdált hatalmas sószirt. A szovátai fürdőnek, mely az ezen a vidéken előforduló sószikláknak egy pataktól való alámosatása által keletkezett, öt sós tava van: a Medve-tó, a Mogyorósi-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó. A tavak sótartalma annyira tömény, hogy a fürdöző valósággal lebeg a vizében. Az itteni gyógyvíz reumatikus betegségeket gyógyít. Érdemes ellátogatni Szováta község múzeumába is, melynek régészeti, történelmi és néprajzi gyűjteménye van.

GY. KÁNTOR MÁRIA

Fotó: Gyökeres György

17