A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-08 / 50. szám
••• Fülek (Firakovo) egykoron büszke vára sok évtizede romokban hever. Jelenleg azonban javában folynak a hajdan nagy jelentőségű erődítmény helyreállításának a munkálatai. A vár újkori történelme 1971 őta Íródik: ekkor ugyanis, a hosszú tespedés után végre valahára elkezdődhetett a romhalmaz feltérképezése. A feltárási munkák irányítását a Losonci (Luöenec) Területi Műemlékvédő Hivatal igazgatója, Krúdy Gábor vette, vehette kézbe. — A terület megtisztítása, a temérdek törmelék elszállítása, a falromok állagának szakszerű, ám módfelett időrabló, munkaigényes felmérése után a tulajdonképpeni munkákhoz csak a nyolcvanas évek elején láthattunk hozzá — mondta a neves, nagy tudású szakember —, ez ideig mintegy 10 millió korona értékű munkát sikerült elvégeznünk. A költségvetésünk szerény, a keretből többre nem futja. A füleki vár nem csupán turistavonzó . látványosság, de egy darabka történelem is. Régmúltunk szerves tartozéka, eleink, népeink, nemzeteink több száz éves együttélésének bizonyítéka. Nos, ezek után vallassuk meg a múltat, s idézzük fel dióhéjban az erődítmény sok évszázados fennállásának néhány érdekes, bizonyítható epizódját. — Elképzelhető — fog a múltidéző ismertetésbe az igazgató —, hogy a szóban forgó terület már az ókorban is várhegyként szolgált. Mindenesetre a talált cserépmaradványok ene engednek következtetni. Egy bizonyos: a tatárjárás előtt már vár állt a hegyen. Az első kőalapra épült favár megsemmisült, az utódépítmény a XIV. századtól egészen a XVII. Század végéig szinte állandó építés alatt állt. — A fellegvár a mai közép-szlovákiai bányavárosok erős védőbástyája volt. Az erődítmény katonasága jó ideig sikeresen dacolt a török hadak támadásaival, a XVI. és a XVII. században a vár és környéke gyakori csatározások színterévé várt. Ez idő tájt épült az erődrész, a védőbástya, tulajdonképpen mindig is erődvárként szolgált. Polgári személyek jószerével nem is laktak az újra meg újra megerősített falak között. — Éppen a füleki vár védőinek érdeme, hogy a bányavárosok sohasem kerültek török kézre. Az erődítmény viszont a XVI. században 39 éven át oszmán uralom alá jutott. Mindez a Be békék várbirtoklása idején történt. Az erdővárosból végül is A felújított torony lesz az egyik turistalátványosság- romvár lesz A hajdani erődítmény ma romvár csupán 1653-ben a Pálffy Miklós vezette császári hadak űzték ki az Allah nevében világhódításra törekvő, rabló, gyilkoló sereget. — A Füleket védő alig 3 000, mindenre Folyik a helyreállítás elszánt fegyveres a mintegy 120 ezer török és erdélyi katonából álló ostromló tömeggel vette fel a harcot. Az erődítmény rohamozása nagy számú török erőket kötött le. s mint a hadtörténészek megállapították, a török hadvezérek ezzel a sereggel is számoltak Bécs ostrománál. A helyőrség lovassága és gyalogos katonasága elvonta a török hadak utánpótlási vonalát. A vár történelmi jelentősége hát vitathatatlan. — A törököktől másodízben az 1682-es esztendő végén Koháry István foglalta ismét vissza a várat. A császárhű katonától viszont — árulás útján — Thököly Imre szerezte meg a vár kulcsait. Tököly Imre. az egyesült török és erdélyi seregek parancsnoka parancsot adott a vár felrobbantására. Azóta a hajdan híres-nevezetes erődítmény romokban hevert... — Az őrség szabad elvonulás fejében adta meg magát. Egyedül Koháry István került fogságba, a várkapitány ugyanis nem volt hajlandó letenni a fegyvert, aláírni. elfogadni a kapitulációt. A robbantáskor keletkezett tűz martalékává váltak a várban őrzött okmányok, iratok. A feljegyzések szerint napokig füstölögtek az építmény romjai... Krúdy Gábor a jeles tollforgató. Krúdy Gyula leszármazottja: egész életét műemlékeink feltárásának, megőrzésének szentelte. Boldog embernek vallja magát, merthogy a szakmája egyúttal a hobbija is. — Életem nagy célja — szögezi te határozottan —, hogy okulásunkra, mindanynyiunk számára hozzáférhetővé tegyem a múlt, múltunk egyes emlékeit. A felújítási munkálatok kezdete előtt számos korabeli iratot, térképet tanulmányoztam át, még a bécsi levéltárból is kértem és kaptam hiteles várrajzmásolatot. Fülek vöröseimére a Bebek-címerre épül. A vár egy hegyoromra épült. Három oldalról, az akkori haditechnikával bevehetetlen volt, a védők nehéztüzérsége — messzehordó ágyúik jóvoltából — az ellenség minden támadási kísérletét, hadi praktikáját meghiúsította. A fellegvár részleges felújítására fordítható összeg elenyészően kevés, jószerével csak az állagmegőrzéshez elég. — Az átépítés a kerületi műemlékhivatal által jóváhagyott tervek szerint történik — összegez a megfontolt szakember —, jelenleg a várfalmaradványok konzerválása és a leginkább épségben lévő központi víztorony helyreállítása folyik. Az úgynevezett Bebek-toronyban majd múzeum nyílik, az óratorony pediglen kilátóként szolgál majd. A várat szeretnénk turistalátványossággá alakítani. Később igyekszünk a vár minden zugát, szögletét feltárni, s látogatók számára is hozzáférhetővé tenni. — A 36 méter mély várkutat szintén szeretnénk kitisztítani. — Egy legenda szerint 1554-ben áruló szerecsen rabszolga vezette be az ostromló seregek csapatát a titkos alagúton a fellegvárba. A területre ármány útján bejutott martalócok mégis sokáig küzdöttek a meglepett védők maroknyi csoportjaival. Én viszont — tréfálkozik ismét Krúdy Gábor — már nyugodt lelkiismerettel árulhatom el. hogy a következő ötéves terv végén meg kell nyitnunk az addigra részben feltárt romvárat a nagyközönség előtt. Amely a munkálatok befejeztével is (csak) — romvár lesz. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei 5
