A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-04 / 32. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Palágyi Lajos: A DAC-OT NEM LEHET LEÍRNI A HÉT ÉS AZ IBUSZ NYÁRI VERSENYE Balázs Béla: AJÁNLÁSOK AZ ÉSSZERŰ ÉLETHEZ Koller Sándor: SKYCOV, A PARTIZÁN FALU Cselényi László: VÉGTELEN TENGER G. Kovács László: A SZABADSÁG ÚTJAI O' Henry: SZERELMI BÁJITAL Címlapunkon Ján Dubeá felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béta Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Flírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Az átlagolvasó számára egy-egy . hivatal, intézet nevét, szerepét * gyakran homály övezi. Megkérem. mutassa be. jellemezze az Ön által irányított intézetet. — A Népművelési Intézetet a SZNT 1958. évi 52. számú törvénye alapján hozták létre, és a SZSZK kulturális minisztere által jóváhagyott statútum értelmében e minisztérium szakintézeteként tanácsadói, nevelői és művelődési, adatgyűjtő és tájékoztatási jellegű feladatokat lát el a kulturális-művelődési munka szakaszán, valamint a kulturális-művelődési intézmények fejlesztése terén. Egyszerű nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy fokozott figyelemmel kísérjük a kulturálisművelődési tevékenység mindennemű megnyilvánulását, formáját — például a polgári ügyekkel foglalkozó testületek, az érdeklődési körök és tanfolyamok, az amatőr művészeti körök tevékenységét s azt is, hogy a művelődési központok, intézmények milyen felszereléssel, felkészültséggel rendelkeznek. Az ilyen módon összegyűjtött adatokat, ismereteket feldolgozzuk, elemezzük s a bevált tapasztalatokat, módszereket, újszerű eljárásokat igyekszünk közkinccsé tenni, általánosítani. Régebbi éveket felidézve Ön em. lékeimben ifjúsági mozgalmi sze' métyiségként rögzítődött. Jelenlegi tisztsége és munkaköre nem jelentett szakítást a „régi szerelemmel7" — Rohan az idő, magam is alig hiszem, hogy már hét éve annak, amikor a SZISZ Szlovákiai KB alelnöki tisztségét a mostanival cseréltem föl. Nyugodtan elmondhatom, hogy a két munkakör között fennálló különbözőségek ellenére sem jelentett a váltás nehézségeket. S ennek éppen abban látom a magyarázatát, hogy — a népi bölcsesség szerint — „a régi szerelem nem fog rozsdát", vagyis a jelenlegi beosztásom nem jelentett szakítást a fiatalokkal. Igaz ugyan, hogy a tömegpolitikai munkaköröm itt az intézetben leszűkült a kulturális-művelődési tevékenység tárgykörére, viszont a korosztályok skálája, akikkel dolgozom, kitágult, magába foglalja a lakosság összes rétegeit; ugyanakkor érdekes módon folytonosság van a két munkakörben, hiszen a kulturális-nevelői munkában a résztvevők mintegy 70%-a fiatalember, ők vannak többségben mind a pódiumokon, mind a nézőtéren. S ez a jó, hiszen a fiatalokba igyekszünk beoltani a hazafiság és a nemzetköziség szellemét, a nemzeti öntudatot, a munka megbecsülését, a szép iránti fogékonyságot, az idősebb nemzedékek iránti tiszteletérzóst. Csak természetes, hogy munkánkat elsősorban a fiatalokkal és a fiatalokért szervezzük. Egyben tudatosítjuk azt is, hogy az ifjúság jelentős része még nem találta meg a kultúrházakba, művelődési központokba vezető utat, nem ismerték fel az amatőr művészi tevékenység szépségét, a művelődés személyiség- és jellemépitő szerepét. Intézetünkben kidolgoztuk az ifjúsággal való foglalkozás tervezetét, foglalkoztunk vele a művelődési központok igazgatóinak értekezletén s az elkövetkező hónapok során hozzálátunk a tervezet megvalósításához. Az említett tervezet hogyan kap, csolódik az esztétikai fejlesztés * komplex programjához ? —- A kettő nem azonos, de szervesen kapcsolódnak egymáshoz, hiszen amikor a társadalom esztétikai neveléséről szólunk, elsősorban a fiatalokra gondolunk. Ezért is kellett kidolgoznunk sajátos módszertani tervezetet a fiatalok igényeire való tekintettel. Szükségesnek tartom megállapítani, hogy az esztétikai program nem valamiféle jelszavak és előírások, szabályok gyűjteménye. Irányelvnek tekinthető anyag, amely Beszélgetés Dr. ANDREJ GRES kandidátussal, a Bratislava! Népművelési Intézet igazgatójával megállapítja, mit kell tenni a társadalmi élet egyes területein annak érdekében, hogy sokoldalúan fejlett, szellemileg felkészült, érzelmileg fogékony személyiségeket neveljünk. A tervezet nem csupán azért „komplex", mert mindenkit érint, hanem azért is, mert minden intézetnek, szervezetnek, intézménynek részt kell vennie a megvalósításában. A jelen időszakban mi is ezzel a kérdéssel foglalkozunk, de hasonlóképpen más intézetek, társadalmi és tömegszervezetek, államirányitási szervek is a program megvalósításában való részvétel tervezetén fáradoznak. Milyen szerepe van a közművelő■T'). désnek intézetük munkájában ? Lí Lr — A művelődési munkának rendkívül fontos szerepe van napjainkban, s éppen ezért különös figyelmet szentelünk neki. Új, célravezetőbb, hatékonyabb munkamódszereket keresünk, s az általunk irányított módszertani intézeteket is arra vezetjük, térjenek át a monologikus művelődési formáktól a párbeszédes, a többszólamú, életszerűbb munkamódszerekre. Tekintsék fontos szempontnak a tömeges érdeklődést, a rendezvények mozgósító- és vonzóerejét. Tíz éve rendezünk közművelődési műsorokat s e téren támogatjuk a nemzetiségi csoportok, kollektívák kezdeményezéseit is. Ennek egyik jeles bizonyítéka, hogy a IV. szlovákiai versenyen Varga Róbert, a Komárnoi Városi Művelődési Központ dolgozója rendezői dijat nyert a Steiner Gábor születésének 100. évfordulója tiszteletére összeállított műsorért. S elmondhatom, hogy a Klubfórum elnevezésű versenyünk résztvevői között számos magyar együttes szerepel és kerületi szinten a legjobbak közé tartoznak. 4-T-faSM&e, a közművelődés időszerű feladatairól Hogyan támogatja a Népművelési . Intézet az amatőr művészi mozgalmat és rendezvényeit? — Nem mondok újat, ha megállapítom, hogy az amatőr művészet a népi kultúra értékeinek kincsestára. Szlovákiai viszonylatban több mint 11 ezer csoport, együttes szolgáltatja a keretet, lehetőséget, hogy az emberek, képességeik, érdeklődésük szerint szórakozzanak és szórakoztassanak, ápolják és továbbadják az örökséget. Az elért eredmények bemutatását szolgálják a közismert rendezvények, például a Vychodná-i Népművészeti Fesztivál, a Martini Színjátszó Ünnepség, a komáromi Jókai Napok, a Gombaszögi. a Svidníki Kulturális Ünnepségek stb. Hosszan sorolhatnám azokat a rendezvényeket, amelyeken évről évre bizonyítódik be csoportjaink felkészültsége. Nem véletlen a Csemadok Jókai (Jelka) alapszervezete tánccsoportjánák, a Párta népművészeti csoportnak kalocsai sikere, a somorjai Csalló jó szereplése a jugoszláviai Mariborban, vagy a komárnoi Ma stúdió eredményes fellépése az olaszországi Goriziában. Ez is bizonyítéka annak, hogy a Csemadok több mint nyolcszáz népművészeti csoportjában tevékeny, színvonalas munka folyik. Javasolnám, szenteljük a követ. kezű. utolsó kérdést e csoportok és minden más munka támogatásának. Milyen is tehát ez a támogatás a Népművelési Intézet részéről? — Szerepkörünket, kötelezettségeinket már jellemeztem. Intézetünk három évvel ezelőtt tanácskozást szervezett a Csemadok járási bizottságai titkárainak és a járási népművelési központok igazgatóinak részvételével, amelynek az volt a célja, hogy feltárjuk az igényeket, elvárásokat és tökéletesítsük munkánkat. Az Így szerzett ismeretek alapján szerveztük a következő években munkánkat a nemzetiségi kultúra támogatása érdekében. Az 1987—88 évek során például 15 művelődési tanfolyamot szerveztünk a magyar és az ukrán szakemberek számára és 7 módszertani segédanyagot adtunk ki részükre. Intézetünk részt vesz a nemzetiségi fesztiválok és rendezvények előkészítésében, a válogató bizottságok és bíráló bizottságok munkájában. A jó kapcsolatokat szolgálja az is. hogy intézetünk tanácsadói testületéiben a nemzetiségi kulturális szövetségek képviselői is dolgoznak. Az irányítás szakaszán szem előtt tartjuk, hogy a kerületi és a járási módszertani központjaink fokozott figyelmet fordítsanak a nemzetiségi kultúra fejlesztésére és támogatására. Szükségesnek tartom megállapítani azt is, hogy a Népművelés című módszertani lap, amelyet intézetünk immár 34 éve jelentet meg, szintén egyfajta, s nem is hatástalan támogatása a nemzetiségi kultúra fejlesztésének. Számos esetben hallottam k'rfo. gást az Intézet nemzetiségi osz' tályának megszüntetése miatt. Várható e téren valami módosítás ? — Intézetünket valóban többször is érte bírálat azért, mert 1983-ban megszüntettük az említett osztályt és a feladatokat specializált osztályok révén igyekeztünk megoldani. Ennek az átszervezésnek voltak előnyei, de bonyolultabb lett a kapcsolódás a nemzetiségi szövetségek munkájához. Rövid időn belül tárgyalóasztalhoz ülünk a Csemadok és az ukrán kulturális szövetség képviselőivel és remélem, megtaláljuk a legmegfelelőbb legígéretesebb megoldást. Minket csak egy cél vezérel: legyen, lehessen munkánk minél eredményesebb! Köszönöm a beszélgetést PETRIK JÓZSEF 2
