A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-22 / 52. szám
••• A Nílus Afrika belsejétől a Földközi-tenger felé tartva nagy kiterjedésű deltát alkot, amely nemcsak természeti érdekesség, hanem a földrész legsűrűbben lakott területe is. Az itt élők évszázadokon keresztül használták a Nílus vizét, s a terület a száraz Szaharában zöld szigetnek számít. A Nílus deltája Kairótól délre fekvő háromszög alakú terület. Nyugat és kelet felől a Nílus mellékfolyói, északról pedig a Földközi-tenger határolja. A 22 ezer négyzetkilométeres terület csaknem teljesen sik. A csapadék mennyisége évente nem éri el 100—200 millimétert. Az élethez szükséges vizet a Nílusból nyerik, amely rendszeres áradásaival termővé teszi a delta vidékét. Minden áradás megváltoztatja a deltát. Mellékfolyók száradnak ki és újak fakadnak. A lényeg az, hogy a víz szintje megemelkedik, termővé teszi a talajt, alkalmassá teszi a gyapot, búza, kukorica termesztéséhez. Az alacsonyan fekvő területeken nagyon nehéz, szinte lehetetlen lakóházakat építeni. Az A NIUI5 DELTÁJA egyiptomi falvak és utak gyakran mesterséges gátat alkotnak a magas víz ellen. Nyáron, amikor a víz a legnagyobb, több száz szigetecske tűnik ki az elárasztott földből. A viz nagyon gyorsan felszívódik a talajba. Október végén már sok helyütt repedések láthatók, mert a forró afrikai nap gyorsan kiszárítja a talajt. Ekkor indulnak be az egyszerű öntözőberendezések, amelyek az egész területet ellátják vízzel. Az öntözéshez szükséges víz nagy részét még napjainkban is az állatok hozzák felszínre. Ehhez teheneket vagy tevéket használnak! Bekötik a szemüket, hogy jobban viseljék az állandó körbejárást. Az őslakosok kezdetleges szerszámokkal művelik meg a földet. A meleg, nedves környezetben a növények gyorsan nőnek. A látvány valóban festői. De ha közelebbről vesszük szemügyre a vidéket, akkor már kevésbé vonzó. A pálmafák alatt meghúzódó falvak agyagtéglából készültek. Találkoztunk nőkkel és férfiakkal, akik sárból téglákat formáltak és a napon szárították. Az egymástól két-három kilométerre levő falvak utcái keskenyek, görbék. A falak meszeltek, az ablakok helyén egyszerű rések tátonganak. A berendezés is nagyon egyszerű: gyékények, faládák, kemence. A füst a tetőn, ajtón, ablakon át távozik. Ez védi meg az embert a szúnyogoktól, de feketére „festi" a falakat. Mivel itt nagyon ritka a csapadék. néhány ház teteje lapos, náddal borított. A lakóház előterében tűzhely van, ahol a közkedvelt kukorica- és búzapalacsintát készítik. Az egyiptomiak naponta csak kétszer esznek: délután és napnyugta előtt. Reggel csak teát fogyasztanak. Élelmük fontos részét alkotja a zöldség, amelyet csaknem mindenütt, akár néhány négyzetcentiméter területen is termesztenek. A Nílus deltáját nagymértékben befolyásolta az egyiptomi-szudáni határon felépített asszuáni gát. A duzzasztó fala mögött évente több ezer tonna finom üledék rakódik le, ami a múltban a deltára rakódott. Ezzel növekedett a Földközi-tenger hullámainak erőssége. » r> 7‘~ , * ¥ 4AÍr if Jj [Ml 1 É3L' "Ms. 1 C-rjj 1 M./ ^l A víz sok helyütt elmosta a földet és néhol 2 kilométeres szakaszt is „leharapott". Ott, ahol minden darab föld az aranynál is értékesebb, ez figyelmeztető jel volt. Meggyorsította a tenger kellemetlen tevékenységét fékező gát megépítését. Kép és szöveg: PAVOL ZACHARA 1. Piacon 2. Falucska a Nílus deltájában 3. Öntözőcsatorna 4. A delta földjei 17
