A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-01 / 27. szám

A verseny befejező szakaszában két leány­kórust hallhatunk. Az első, a verseny máso­dik meglepetése, a Losonci (Lucenec) Peda­gógiai Szakközépiskola leánykara, karnagyuk Gaál Ildikó. Jó érzés tölti el az embert, amikor azt hallja, hogy a jövő óvónői nagy­szerű hanganyaggal rendelkeznek. Amin még sokat kell javítaniuk, az a stilusérzék, ezt sok zenehallgatással kifejleszthetik. Kár, hogy ebben az évben több a múlt­ban kiváló hanganyaggal rendelkező kórus visszaesett hangzásban. Gondolok itta ko­máromi Kicsinyek kórusára, valamint a Ga­­lántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium leánykarára. Sajnálatos dolog az is, hogy a galántaiak tehetséges karnagya, Józsa Mó­nika nem tud maga köré gyűjteni több „nó­­táskedvü" lányt. A karnagy tudása és ráter­mettsége megérdemelné. Műsorukban gyöngyszemként hat a kötelező szám, Bartók Béta Bolyongás című műve, mely felépítésé­vel, valamint muzikális előadásával hűen ele­veníti fel a csodálatos bartóki világot. Műso­rukat Karai József Amerikai munkásdalok ciklussal zárják. Befejeződik a fesztivál ver­senyzése. A szervezők a további műsorokról is gondoskodnak. Délután a vendégeké a „hang", este Érsekújvárott, Szimőn (Zemné) és Nagykéren (Milanovce) békehangverse­nyeken lépnek fel a versenyzők és a vendé­gek. Vasárnap a közös próbák után a Cse­­madok székháza várja a résztvevőket „Be­mutatkozik az Érsekújvári járás" című mű­sorral. A fesztivál vendégei között ott láthattuk, hallhattuk a helyi Czuczor Gergely Alapiskola gyermekkarát, a Zsolnai Szakszervezetek Művelődési Központjának Odborárik gyer­mekkórusát, az Érsekújvári SZMH és Hradná utcai alapiskola Lastovicka gyermekkórusát, a morvaországi Zábrehből érkezett gyer­mekkórust és a budapesti Liszt Ferenc Gyer­mekkórust. S hogy mit nyújthat a kórusének­lés a fesztivál résztvevőinek ha majd egyszer felcseperednek, megtudhatták kis énekes­társaink a két felnőtt kórus, a Párkányi (Stú­­rovo) Művészeti Népiskola női kamarakórusa és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (CSMTKÉ) színvonalas műsorából. A női kamarakórus kivételes képességekkel rendelkezik, karnagyuk Gulyás Györgyivel az élen. reméljük még nagyon sokszor hallha­tunk majd róluk. A CSMTKÉ-t, aki ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évforduló­ját, már nem kell bemutatnunk. Dr. DUKA-ZÓLYOMI EMESE Fotó: Biiéo E. Különdíj az oratórikus színpadi műfaj ápolásáért: Vas Ottó, Ipolyság A kollektív alakítás díja: Fókusz Ifjúsági Színjátszó Csoport Dunaszerdahely A kortárs szerzők müvei népszerűsítésé­nek díja: a Kassai X Iparista Kisszínpad A legjobb mozgáskultúra díja: a Komáro­mi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Iro­dalmi Színpada A legjobb szcénikai zene díja: Kováts Marcell — Kalandozások Ihajcsuhajdiában. Kassa A legjobb színpadkép dija: Stangovü Re­náta — „Jánoska a vitézke", Dunaszerda­hely A legjobb dramaturgiai megoldás díja: Jarábik Gabriella, Dunaszerdahely A legjobb rendezés díja: Pásztó András, Kassa A 26. Jókai Napok Nagydíja: a Kassai Schönherz Zoltán Magyar Tanítási NyeNű Középfokú Ipariskola X Iparista Kisszínpada A közönség díja: Fókusz Ifjúsági Színjátszó Csoport, Dunaszerdahely Baráti kapcsolatok Immár hagyományosnak nevezhető az az együttműködés, amely a Közép-szlovákiai kerület és Nógrád megye, ezen belül a Nagy­kürtösi (V. Krtíá) járás és a balassagyarmati városi szervek között évek óta él és erősödik. A baráti kapcsolatok konkrét feladatait éven­te együttműködési megállapodásban rögzí­tik, ugyancsak évente értékelik. Az együtt­működés felöleli a kultúra szinte valamennyi területét, magában foglalja a kulturális irá­nyító szervek közötti kapcsolatokat, s végső­­soron a hazai magyar nemzetiség létérdekeit szolgálja amellett, hogy a szlovák és a ma­gyar kultúra kölcsönös megismertetésével és terjesztésével összekötő szerepet tölt be a két közigazgatási terület, a két ország között. Tavaly a baráti kapcsolatok széles körűek voltak. A vers- és prózamondók járási verse­nyében a Nógrád megyéből érkezett 3 tagú bírálóbizottság jól működött, amit a Duna Menti Tavasz eredménylistája is igazol, hi­szen versenyzőink közül az élmezőnyben is végeztek. A Mikszáth Kálmán és Madách Imre nevével fémjelzett irodalmi és kulturális napok művelődési szemináriumán magyar­­országi előadók közreműködtek. Hemerka Gyula Balassagyarmat a szlovák irodalom­ban címmel tartott figyelmet érdemlő elő­adást, dr. Kosján László levéltáros a Mik­száth korabeli Nógrád megye társadalmi­gazdasági viszonyait elemezte. Dr. Kovács Anna muzeológus Madách Mózesét válasz­totta előadása témájának, Pozsonyi Anna tanár pedig Madách Aladár életútját követte nyomon. A nagycsalomjai (V. Calomija) járási dal- és táncünnepélynek mindig vannak magyar­országi. elsősorban Nógrád megyei szerep­lői. A Vidám Színpad művészeinek fellépését . a megyei szervek tették lehetővé. A megyé­Beérőben igyekezetük gyümölcse Nem túlzók, ha azt mondom, hogy hosszú évek óta mély hullámvölgyben van a felnőtt amatőr színjátszás a Nagykürtösi (Vefky Krtís) járásban. Érdektelenség, megfelelő szövegkönyvek gyér választéka, hozzáértő (szakjemberek — rendezők — hiánya; — ezeket említhetnénk az immár és legfőbb okok között. S ez jellemző a nemzetiségi színjátszásra is a járásban. Hogy az érdektelenség, a darabválasztás problémái és rendezők hiánya nem lehet tartós akadálya az öntevékeny színjátszás­nak. ékes példa rá a Csemadok csábi (Ce­­bovce) alapszervezete színjátszó csoportjá­nak eddigi tevékenysége is. A helyi alapiskola tanítónője, Zatykóné Piri Mária nem vallja magát született rendező­nek. Mi több, féltucatnyi színdarab betanítá­sa, rendezése után is szerényen elhárítja magától a „szakember" jelzőt. Egyszerűen időt, fáradságot nem sajnálva szívügyének, kedvtelésének tartja mindazt, amit a színját­szásért tesz. Vagyis vállalja az ez irányban érdeklődő fiatalok (és ugye hol nincsenek ilyen fiatalok?) tenniakarásának felkarolását, vállalja a sok szabadidőt felemésztő és gon­doktól sem mentes próbákat, fellépéseket. Vállalja a szereplőkkel együtt, hogy nem jár ezért különfizetség, külön elismerés a mun-Batta György, Pozsonyt Anna, Kovács Anna ben működő pávakörök, táncegyüttesek és folklórcsoportok időről időre fellépési lehe­tőséget kapnak a Nagykürtösi járásban. Ugyanez érvényes csoportjaink magyaror­szági szereplését illetően is. Az együttműködés a szakmai segítség­nyújtásban is megnyilvánul. Az ipolynyéki Hont népi tánccsoport részére koreográfus­ról, a csábi Szőlőskertnek és a nagycsalomjai énekkarnak vezetőről a megyei szervek gon­doskodtak. E néhány kiragadott példával illusztrálni szerettem volna azt a gyümölcsöző közös igyekezetét, amely hozzájárul a két szocialis­ta ország baráti kapcsolatainak további el­mélyítéséhez. Az idei közös tervben a már említett mun­kaformákon kívül további lehetőségek kínál­koznak. A csehszlovákiai magyar kulturális napok keretében kerül sor az egri Gárdonyi Géza Színház vendégszereplésére Nagykür­tösön. Batta Györggyel Balassagyarmaton, a Palóc Tájszótár szerkesztőjével Nagykürtö­sön szerveznek, ill. szerveztek író-olvasó ta­kahelyen. Mégis mi az. ami kárpótolja fára­dozásáért ? Az. hogy a szereplők, a fiatalok tisztelik, szeretik őt, igénylik, hogy foglalkoz­zon velük. Ezek a gondolatok a csábi színjátszó cso­port idei bemutatója után a rendezővel és szereplőkkel folytatott kötetlen beszélgetés nyomán fogalmazódtak meg bennem. Kor­társ szerző, Ján Solovic Ez aztán a meglepe­tés c. kétrészes, sok tanulsággal szolgáló darabját mutatta be a csoport. A szereplők mindegyike tehetségének, tudásának legja­vát nyújtotta. A pedagógus házaspárban Ka­nyar Dezsőt, a férjet Simák József, Angyal­kát. a feleségét Filip Alica alakította, aki remekül azonosult a szerepével. A fiukat, Ricsit a színjátszó csoport „oszlopos" tagja, Vido József, a lányukat, Micit, Jakab Mária lálkozót. Szó van továbbá egy gyermekrajz­­pályázat közös kiírásáról és kiállításról mind­két körzetben. A tervezet előkészítői szeret­nék az együttműködést kiterjeszteni pl. a balassagyarmati és a kékkői (M. Kameft) ze­neiskola közötti kapcsolatteremtésre, a könyvtárak kölcsönös tapasztalatcseréjére, stb. Folytatódik a cserelátogatás a művelő­dési dolgozók körében a két terület művelő­dési központjaiban. A baráti kapcsolatok ilyeténvaló alakulásá­ért elismerés illeti a nagykürtösi járási párt- és állami szerveket csakúgy, mint a Nógrád megyei és Balassagyarmat városi vezetőinek támogatását. Mindkét fél intézői jól tudják, a baráti kapcsolatok eddig megvalósult formái és eredményei korántsem jelentik a lehető­ségek határát. A megtett út tapasztalatait kamatoztatva további együttműködésre al­kalmat nyújtó területeken mind több embert bevonva kell a barátságot éltetni, a nemes hagyományt ápolni. URBAN ALADÁR A szerző felvétele alakította, aki új ember a társulatban. A nevelőintézeti fiút, Csulit a szintén új tagnak számító Králik Róbert formálta meg nagy­szerű beleérzőkészséggel. A darabban az idősebb nemzedékhez tartozó Kacskáné (Ja­kab Borbála) és Máli néni (Zatyko Mária) jobb maszkírozással élethűbbnek tűnt volna a színpadon. Évek óta figyelemmel kísérem a csábi szinjátszók tevékenységét, idei bemutatóju­kat látva az fogalmazódott meg bennem, hogy beérőben van igyekezetük gyümölcse. S ez annál értékesebb, mert meglehetősen mostoha körülmények között, megfelelő színpad hiányában készülnek bemutatóikra. Kép és szöveg BODZSÁR GYULA A színjátszó csoport tagjai. Balról: Jakab Borbála, Zatyko Má­ria, Filip Alica, Zatyko­­né Piri Mária, a rende­ző, Jakab Mária, Si­mák József. Ülnek: Vido József és Králik Róbert 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom