A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-08 / 50. szám
-togy mi mindenre gondolnak a lelenényes gyártók! Még a berregéstől, pengetéstől irtózóknak és a najyothallóknak is készítenek ébresz:őórát. A Seiko új órája fülsértő serregés helyett eukaliptusz- vagy enyöillattal ébreszt, 24 másodperben át lehelve arcba (orrba) az erdő :iszta, üdítő illatát. lem mindennapi műtétre került sor hollandiai Utrechtben. Az állator’osok az állatkerti jegesmedve töött lábát mintegy negyedórás mü:éttel-sikerrel rendbehozták. INNEN ONNAN 'alahol, s ha lehet minél korábban, I kell kezdeni... KÖNYV Wittgenstein: A bizonyosságról A száz esztendeje született Ludwig Wittgenstein a század egyik legnagyobb filozófusának számit. A centenáriumra jelent meg az Európa „Gondolkodók" sorozatában ez a tanulmánya is, miután hosszú évtizedek alatt (szabályt erösitö kivételként) mindössze a Filozófiai-logikai traktátus képviselte magyar fordításban a nagy bölcselő teljes életművét. Ki volt Wittgenstein? Minden körülírás helyett jellemezze saját maga filozófiáját egy kései kötetének, a „Filozófiai vizsgálódások" előszavának egy passzusával: „Néhány arra irányuló elvetélt kísérlet után, hogy eredményeimet egy ilyen egésszé összeizzadjam, beláttam, hogy nekem ez soha nem is sikerülne. Hogy a legjobb, amit imi tudtam, mindig csak filozófiai megjegyzések maradnának; hogy gondolataim nemsokára megbénultak, akárhányszor megkíséreltem, hogy természetes hajlamuk ellenére egyetlen irányba kényszerítse őket. — És ez nyilván magával a vizsgálódás természetével függött össze. Ez ugyanis arra kényszerít minket, hogy egy tágas gondolati területet széltében és hosszában, minden irányban beutazzunk. — E könyv filozófiai megjegyzései egy csomó tájképvázlathoz hasonlatosak, melyek ezen a hosszú és bonyodalmas utazáson keletkeztek." A „Filozófiai vizsgálódások" akár „A bizonyosságról" c. Írás, Wittgenstein kései korszakának gyümölcsei. A kései Wittgenstein nyelvkoncepciójának középpontjában pedig a csillámlóan sokértelmü „nyelvjáték" terminus áll, melyet a filozófus beszédcselekvéseink jelölésére vezetett be, ahogy e könyv fordítója, utószavának és jegyzeteinek írója, Neumer Katalin állítja. Azt pedig, hogy a wittgensteini „nyelvjáték-elmélet" milyen karriert futott be századunk második felében, aligha kell itt és most bizonygatnunk. Mi itt csak evideálhatjuk az újabb magyar nyelvű Wittgenstein-kiadvány tényét, dicsérhetjük a fordítást, az utószót, a kötet ízléses kivitelezését s fölhívhatjuk olvasóink figyelmét egy jelentős gondolkodó életművére. (cselényi) Gyapay Gábor— Megyer Szabolcs— Ritók Zsigmond: Ki mondta ? Miért mondta ? A cím két kérdésből áll. S kérdezem: kit ne érdekelne a „Hannibál a kapuk előtt", a „Heuréka" a „Kereket old", az „Az igazság vízum nélkül utazik", a „Canossát jár" és az ehhez hasonló mondások eredete, ki mondta, miért mondta, mikor, hol és milyen körülmények között, vajon milyen anekdota fűződik hozzá. Az ismert (esetleg számunkra ismeretlen) szólásokat, fordulatokat, szállóigéket köti csokorba ez a könyv. Némelyiküket mindennapi beszélgetéseinkben gyakran használjuk anélkül, hogy tudnánk az eredetét. Pedig évszázadokon keresztül nemzedékről nemzedékre szállva — s igy megőrizve — jutottak el korunk emberéhez. A tartalomjegyzék nemcsak az elődeinktől átvett szólásokból ad ízelítőt, hanem a más népek kultúrájából mentettekre is felhívja a figyelmet. A sort az i. e. IV. században élt görög filozófus. Platón egyik munkájában rögzített kijelentés indítja, amely igy hangzik: „Ismerd meg önmagad". „Damoklész kardjaként függ a feje felett", majd A „Heuréka”, „A kocka el van vetve", „Előre iszik a medve bőrére" következik, s még sorolhatnám tovább a népi bölcsességeket, szállóigéket. Ízelítőül talán ennyi is elég. Érdekes megjegyezni, hogy a szerzők nem elégedtek meg csupán a szállóigék, mondások, fordulatok keletkezésének anekdotájával, történelmi ismertetésekkel, hanem forrásmunkák felhasználásával újabb információkkal gazdagítják az eddigi ismeretanyagot. Tényekkel, ada tokkal alátámasztva igyekeztek egy teljesebb összképet adni róluk. Napjainkban már sokuknak a jelentése is megváltozott. Sok szólás egy-egy konkrét eseményre vonatkozott, de idővel általános emberi tapasztalat, helyzet jelölését is kifejezték. A szállóigék'gyüjteménye méltán kelti fel az iskolások, a kultúrtörténetet és a jó könyveket kedvelő olvasók érdeklődését. A magyarázatok stílusa egyszerű, érthető. A könyv a Madách Könyvkiadó és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Iski Ibolya FOLYÓIRAT Kismama Az Interprint — svéd—magyar kiadói és nyomdai KFT érdekes őszi magazinnal jelentkezett, melyet elsősorban kismamáknak, ugyanakkor fiatal anyukáknak és apukáknak egyaránt érdemes lapozgatni. Mint azt a legelső szám előszavából megtudhatjuk, felmérés döntötte el, kell-e ilyen jellegű folyóirat. Az egyöntetű igenlő válaszok is azt bizonyítják: ezt a lapot már igen várták a kismamák, hiszen régóta nincs nekik szóló újság. A Kismamát a szerkesztők a nagymamák figyelmébe is ajánlják, akik az unoka megszületésével újra felidézik és átélik kismamái élményeiket. A lap egy részében a kismama egészségével foglalkozik, leírja, milyenek az első napok a baba megszületése után, mit tud a csecsemő. milyen az életritmusa. A terhesség alatt a kismama ügyeljen a közlekedésre is, hiszen ebben az időszakban jobban oda kell figyelnie önmagára. Utazási tanácsokkal is szolgál a lap, de nem hagyja ki a kilenc hónap alatti testápolást sem. Hogy milyen kozmetikum a legalkalmasabb egy kisbabának, arra is választ kap az olvasó, s egy negyvenhét éves nőgyógyász is vall életéről, hobbijáról, s még példát is mutat: öt éve leszokott a dohányzásról. A terhesség alatti szexuális élet sok házaspárt foglalkoztat, mert vannak kételyek, félelmek, de ezekre a kérdésekre dr. Sebestyén Tamás pszichológus megnyugtató válaszokat ad, s az a tiz jó tanács sem marad el, melyek megfogadásakor megkönnyíthető a terhesség. Fontos a fogak védelme, ezért a gyermeket nem szabad túl sok édességgel etetni, felelőtlenség, ha rászoktatjuk a süteményekre, kalácsokra, kekszekre, mert ezek könnyen fogszuvasodást idézhetnek elő. A kismamák bizonyára örülnek a divatajánlatoknak, különösen, ha ruháikat maguk is megvarrhatják, de a bébiruhák is megannyi örömöt jelenthetnek nekik. Az ügyeskezüek pihenésképp kis állatfigurák elkészítéséhez is sok jó ötletet kapnak. S ami a legfontosabb: a táplálkozáshoz is vannak tanácsok; új recepteket próbálhatnak ki, megtudhatják, milyen ize van a vitaminokban gazdag, mégis kevésbé hizlaló juhsajttal töltött paradicsomnak, a HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK karfiolfelfújtnak, az almás-narancsos csirkesalátának, vagya „köpönyeges" csirkének. A fogyókúrázók is összeállíthatják egyedi étrendjüket, s még az otthon szépítéséhez is találunk ötleteket. Mindent felsorolni hoszszadalmas lenne, annyiféle tanács, érdekesség található a Kismama magazin őszi számában, mely az évszak elmúltával is állandó jelleggel aktuális dolgokat tartalmaz a család minden tagjának. Koller Sándor KIÁLLÍTÁS Két év múlva Tizenegyedik alkalommal rendezték meg Moravská Trebovában, ebben a kedves morvaországi városkában az ország ifjú fotósainak találkozóját, kiállítását, amely A fiatalok szemével elnevezést viseli. A két kategóriában meghirdetett pályázatra nyár óta érkeztek a munkák, egyedi fotók, sorozatok, ciklusok, s közülük választotta ki a szakemberekből álló zsűri a legjobbakat. Az alkotók igyekezetét értékes díjakkal jutalmazták, a figyelemre méltó felvételeket pedig a szakszervezeti klub nagytermében szépen elrendezett kiállításon mutatták be a nagyközönségnek. Az idei versenyre összesen huszonnyolc fotóstól kétszázhárom munka érkezett. Népesebb volt az első kategória, amelyben tizennyolc éves korig-fogadták el a képeket, a másodikban, a huszonöt éves korig terjedő kategóriában mindössze heten vettek részt. A kiállítás megnyitásakor Jan Rychetsky, a Csehszlovák Fotóművészek Szövetsége Központi Bizottságának tagja fel is vetette, hogy elgondolkodásra késztet ez a tény, s közelebbről is érdemes lenne megvizsgálni, vajon érdektelenség, nem kellő tájékoztatás vagy a fotófelszerelések és anyagok magas ára a gond okozója?! Az első kategória első díját nem adták ki, a másodikat megosztva kapta két prágai fiú, Jan Rychetsky és Martin Masin, a második kategóriában az első díj birtokosa Ondrej Kocourek lett gyermekotthonban készült képeinek sorozatával. Az országos versenyre, úgy látszik Szlovákiában még mindig nem figyeltek fel eléggé, mert aránytalanul kevés volt a tájainkról érkezett anyag. Két alkotó, a kassai (Kosice) Róbert Bednarcík és a bratislavai Hajdú Endre fotóit azonban a SZISZ járási bizottságának, illetve a Hedva nemzeti vállalatnak díjával jutalmazták. Kiállításra 135 fényképet minősítettek érdemesnek. Meglepő volt, hogy a fiatalok milyen érzékenyen reagálnak társadalmi gondjainkra, bizonyítja ezt a már említett, gyermekotthonban készült sorozat, a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó fotók, a fiatalok szabadidős programjait vagy éppen semittevését ábrázoló képek. Kedvesek voltak az iskolai életet felvillantó fotók, jellegzetesek a portrék, hangulatosak a zsáner- és tájképek. Két év múlva újra várják Moravská Trebovába az ifjú fotósok? munkáit. Méghozzá minél többet, mert a pályázat, a kiállítás szervezői vallják, hogy a minőség feltétele a mennyiség! Benyák Mária 9
