A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-01 / 49. szám
KÉT HASZNOS TANÁCSKOZÁS Érettség és megfontoltság ••• A kéméndi (Kamenin) származású Hégli Dusán, a Bratislava! Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium idén érettségiző diákja már évek óta az Ifjú Szívek tánccsoport egyik oszlopos tagja. Kiválóan táncol, ügyes koreográfus, aki szíwel-lélekkel érdeklődik a Kárpát-medence népi kultúrája iránt. — Hogyan szeretted meg a táncot ? — Édesanyám vágya volt, hogy foglalkozzam a népi tánccal és zenével. Negyedikes alapiskolás koromban, egészen pontosan 1982-ben Stúrovóban alapított egy gyermektánccsoportot. a Kisbojtárt. Ennek a ma már országszerte ismert csoportnak én is a tagja lettem, sokat gyakoroltam és fokozatosan megszerettem a táncot. A Kisbojtár ma már olyan szintre dolgozta fel magát, hogy határainkon túl is elismerik. Háromszor nyerte meg az Országos Népművészeti Fesztivált, a csehszlovákiai szintű versenyeken is kiváló helyezéseket ér el — mindig az első négy között szerepel. — Mik a terveid az érettségi után ? — Sokfajta elképzelésem van, s hogy mi válik valóra, az egyelőre nemcsak rajtam múlik. Jelentkeztem a színművészeti főiskolára, koreográfiát szeretnék tanulni. Többek között azért is, mert vendégként már más együtteseknek is csináltam koreográ-Nagyon szeretek táncolni fiát, pl. Kassán (Kosice) és Stúrovóban is. További tervem egy együttes alapítása, melynek tagjai: a zenekar és a táncosok már megvannak, sőt elkészítettük az első önálló, bemutatkozó műsorunkat is. — Mit jelent számodra a tánc ? — Fontosnak tartom, hogy a tánc valamilyen kornak az életformáját is kifejezze, hiszen a tánc és zene valamilyen időnek, életnek a része. A táncos és koreográfus munkájának csak akkor van értelme, ha együttműködésük gyümölcseként olyan mű születik meg, melynek gondolati tartalma, szép formája van, és híven tükrözi a kort, amelyből vétetett. — Milyen érzés az Ifjú Szivekben táncolni? — Az, hogy az Ifjú Szivek táncosa vagyok, számomra sokat jelent. Emberekkel foglalkozom, táncot tanítok, és ez gyakorlatot ad leendő foglalkozásomhoz. — Hogyan és mennyit készülsz, tanulsz ? — Nagyon szeretem ezt a foglalkozást, ezért többet tanulok, mint amit megkövetelnek tőlem. Véleményem szerint heti néhány óra gyakorlás nem elég. Kéméndre járok anyagokért, Magyarországon is voltam már hasonló célból. Videoanyag alapján is készülök, főleg a táncok technikáját, a mozgást figyelem. A magam munkájából megtanultakat pedig nemcsak az Ifjú Szivekben, hanem a Szőttesben is kamatoztatom, ahova gyakran járok kisegíteni. — Milyen más zenét kedvelsz? Mi érdekel a táncoláson kívül? —- Különböző műfajú zenét szeretek, ami megtetszik, azt hallgatom, de természetesen a népzene a kedvencem. Táncoláson kívül az irodalommal és művészettel foglalkozom, talán azért is, mert bizonyos fokig összefügg a népművészettel. Minden érdekel, ami a tánccal kapcsolatos, ami valamit fejez ki, mint ahogy ezt mesterien teszi Maurice Bejárt vagy Markó Iván. S. BATTA GYÖRGY A Csemadok Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága plenáris ülésen tárgyalta meg az 1990. évi munkatervet, valamint az évzáró taggyűlések és a járási konferencia irányelvét. Kurucz Lujza, a szövetség járási elnöke részletesen tájékoztatta a plénum tagjait az elnökségi ülések tárgyalási anyagáról. Ezeken foglalkoztak a közművelődési munka jelenével és jövőjével, a külföldi kapcsolattartással. a könyvnapokkal, a gazdálkodással, az alapszervezetek krónikairásával, a járási dal- és táncünnepéllyel, az alapszervezeti munka értékelésével, a tagtoborzással, stb. Németh Gyula titkár időszerű kérdésekről tájékoztatott. Beszámolt a nyugat-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság elnökének és a Csemadok járási bizottságai titkárainak találkozójáról. amely azért volt rendkívül fontos. mert ebben a kerületben él a legtöbb magyar. A nemzetiségi élet valamennyi lényeges kérdését felvetették és megtárgyalták (kétnyelvűség, iskola, közművelődés stb.). A megállapodásról szóló jegyzőkönyvet a kerületi nemzeti bizottság elnöke és a Csemadok KB elnöke írták alá. A titkári jelentésben szó esett arról is, hogy a Csemadoknak a Komáromi járásban 10 726 tagja van, és ez kevés. A tagtoborzást állandó jellegűvé kell tenni. A vitában elhangzott, hogy lapunk, a Hét, egyik-másik helyen késik. Az évzáró taggyűlésen a kétnyelvűség betartását községenként értékelik. A kétnyelvűség betartása necsak a Csemadok, hanem valamennyi szervezet és intézmény ügye legyen! A kisiskolákkal kapcsolatban sajnálkozva állapították meg, hogy ezeket csak kevés helyen állították eddig vissza. A vitában a lévai magyar tanítási nyelvű óvónőképzés is szóba került, s a kerületi szintű találkozóra utalva kérték, hogy a megállapodást tartsák is be. A leendő, jövőbeli komáromi 1 —4. osztályos pedagógusképzésről úgy beszélt az egyik hozzászóló, hogy értesülése szerint a magyar nyelven kívül minden más szakot szlovák nyelven oktatnak majd. Egy másik hozzászóló önálló tanárképző főiskolát tart szükségesnek. A kisiskolák visszaállításáért a helyi nemzeti bizottságok nem mindenütt tettek meg mindent. Ahol a készség megvolt, ott találtak helyiséget, utalt rá egy további hozzászóló, majd hozzátette: jövőnk az anyanyelvű iskolákon áll vagy bukik! Ezt az óvónő- és pedagógusképzés összefüggésben is el lehet mondani! Ismertté vált ugyanis, hogy Dél- Szlovákia szerte körülbelül 1 300 magyar pedagógus pótlására van szükség! Ezt a hátrányt levelezötagozatos megoldással lehetetlen behozni! Egy további hozzászóló örömét fejezte ki afölött, hogy Komáromban kétnyelvűsítették az utcaneveket. Remélhetőleg a jó példát Gúta (Kolárovo) is követni fogja. Mindmáig egyetlen hivatásos színházunk dramaturgja elmondotta, hogy több mint tíz éve, minisztériumi utasításra két nyelven szerkesztik a műsorfüzetet, de ez az itt vendégeskedő szlovák színházakra nem vonatkozik. Legyen csak más nyelvű betét, s akkor kerüljön a műsorfüzetbe, amikor indokolt. A helységnév kétnyelvű szabad használatának a gondjával is foglalkozott, majd befejezésül még kitért arra, hogy bejelentették ugyan a második hivatásos színház születését, de a dolog azóta is vajúdik. A csehszlovákiai magyarságnak szüksége van gyermek- és ifjúsági, valamint zenés társulatra, s nem utolsósorban bábszínházra is. Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke részt vett a járási bizottság plenáris ülésén, amely jóváhagyta az előterjesztett anyagot, és határozatot is elfogadott. Szövetségünk elnöke arról beszélt, hogy a nemzetiségi kérdés az érdeklődés előterébe került, s mindazok a problémák, amelyek felmerültek, a Csemadok XIV. országos közgyűlésén is elhangzottak s a legilletékesebb fórumokra eljutottak. Az alkotmánytervezet jövőre sorra kerülő országos vitájával kapcsolatban megjegyezte, hogy bennünket, nemzetiségeket kollektív jogok illetnek meg, ezt kell biztosítania számunkra az új alkotmánynak. Tartalmaznia kell anyanyelvi egyenrangúságunkat, az anyanyelven történő oktatás, nevelés és tájékoztatás jogát, a választott és a végrehajtó szervekben az arányos részvétel jogát. Ami azonban mindennél fontosabb, hangsúlyozta Sidó Zoltán, hogy a Csemadok-tagság támogassa törekvéseinket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő esztendő gazdag lesz eseményekben. A CSKP megtartja XVIII. kongresszusát, az ország megvitatja az alkotmánytervezetet, és népszámlálást is tartunk. Németh Gyula titkár zárszavában hasznosnak és tartalmasnak nevezte a plénumülés vitáját. Jobbító szándékkal A Csemadok Bratislavai Városi Bizottságának október végére tervezett plenáris ülését dr. Balázs Béla elnök nyitotta meg. Megemlékezett a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának hetvenegyedik évfordulójáról, az államosításról, s a környezetvédelem időszerű kérdéseiről a CSKP KB és az SZLKP KB ülésével összhangban, majd tájékoztatta a városi bizottság tagjait a Csemadok KB legutóbbi üléséről és a városi bizottság elnökségének a korábbi plenáris ülés óta végzett munkájáról. Jéghné Nagy Izabella szóbeli megjegyzést fűzött a plenáris ülés elé terjesztett anyaghoz, amely részletesen foglalkozik a városi bizottság 1990. évi feladataival, a nyelvi-, irodalmi és dramaturgiai szakbizottság munkájával, az évzáró taggyűlések irányelveivel és a Csemadok városi konferenciájának összehívásával. Csupán néhányat ragadok ki az 1990. évre tervezett feladatok közül. Szerepel közöttük a taglétszám további növelése, egy újabb alapszervezet létrehozása, a jelentősebb politikai és kulturális évfordulókról való megemlékezés, több jogi témájú előadás megtartása, beleértve elsősorban a nemzetiségek alkotmányos jogainak ismertetését, a közép- és főiskolás magyar fiatalok bevonása a városi bizottság által szervezett vetélkedőkbe és általában a kulturális munkába, az irodalomnépszerűsités és a könyvvel végzett munka, a nyelvi műveltség és kultúra elmélyítése több nyelvművelő előadás megtartásával, s egy olyan magyar amatőr együttes támogatása, amely jó színvonalú saját szerzeményeket ad elő, s hogy A szép szó ünnepét egészhetes rendezvénnyé bővítik, ugyanakkor a Városi Kulturális Napokat egy hónap időtartamra csökkentik. Jéghné Nagy Izabella titkári tájékoztatójában arról is szó volt, hogy Ligetfaluban a magyar tanítási nyelvű általános iskola viszszaállitása szinte már teljesen kizárt, mivel nincs megfelelő épület, a magyar óvoda létrehozására viszont hatvan-hetven százalékos esély van, a Nemzeti Front városi bizottsága is belefoglalta programjába. Az is elérhető cél, hogy egy új utcát Liszt Ferencről nevezzenek el. A főváros mind a mai napig egyetlen magyar osztályú óvodáját is bővíteni kell, hiszen tizennyolcezer magyar él itt. A titkári tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogy a Csemadok KB értékelte a városi bizottság munkáját, s feladatul adta olyan tanfolyam szervezését, amelynek a résztvevői szorgalmazni fogják majd az amatőr művészeti csoportok létrejöttét, irodalmi színpad vagy színjátszó csoport formájában. A vita élénk és hasznos volt. Arra keresett megoldást, hogyan lehetne jobban mozgásba hozni az alapszervezetek tagságát, felkelteni és állandósítani érdeklődésüket, folyamatosan biztosítani egészséges nemzeti öntudatra való nevelésüket. A nemzetiségi életünk egészét érintő vitában megfogalmazódott az óhaj, hogy a sajtóban és más publikációban a helyneveket magyarul használhassuk. Az egyik vb-tag helyesen fejtette ki a szlovák nyelvvel kapcsolatban, hogy ez a nyelv számukra az érintkezés nyelve. S ezt bele kellene foglalni a készülő új alkotmányba is. A választási előkészületekről szólva az is hangot kapott, hogy a választópolgárok a jövőben értékeljék úgy is a magyar nemzetiségű képviselők munkáját, hogy mit tesznek helyi, járási, kerületi és országos képviselőként nemzetiségükért. Arra is figyelmeztettek a városi bizottság tagjai, hogy jövőre ünnepeljük a csehszlovákiai magyar iskolák megnyitásának negyvenedik évfordulóját. A megemlékezés legyen méltó az évforduló jelentőségéhez, s járuljon hozzá a magyar iskolák iránti bizalom megszilárdulásához! A városi bizottság plenáris ülése a határozat elfogadásával fejezte be értékes munkáját. Talán jobb lett volna már e tudósítás bevezetőjében említenem, hogy szép és felejthetetlen élményt nyújtottak a Duna utcai magyar gimnázium tanulói rövid kulturális műsorukkal. MÁCS JÓZSEF 7
